Látványműhely a kolostorkertben
Elkészültek a 22 hektáros pannonhalmi arborétum és kertészet rehabilitációs tervei. A kivitelezés 71 millió forintba kerül, ebből 60 milliót a Környezet és Energia Operatív Programtól (KEOP) remélnek a bencések - az első fordulón már sikeresen túljutottak. A terveket a Budakeszi Dendrológiai Kht. munkatársai dolgozták ki.
Hortobágyi T. Cirill perjel, biológia szakos középiskolai tanár megmutatja az egyelőre főleg pihenőparkként szolgáló arborétumot, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években. Az arborétumban jelenleg több száz fa- és cserjefaj található. Ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen fordul elő.
- Átnéztük az élőhelyeket, megvizsgáltuk, hogy az adott területen melyik flórabirodalom vezérfajait telepítették, s milyen növénytani rehabilitációra van szükség - magyarázza a perjel. Hozzátette: a felújított arborétum turisztikai célokat szolgál majd, az odalátogató diákok pedig - nemcsak a bencés kollégisták - természetes környezetben gyarapíthatják botanikai ismereteiket.
A program részeként a kolostorkertet is átalakítják. Itt korábban primőröket és gyógynövényeket termeltek. Hortobágyi T. Cirill szerint ekkora méretben és ilyen szervezeti keretek között nem éri meg zöldségtermesztéssel foglalkozni, ezért aztán inkább a bencés gyógykultúra alapanyagait akarják előállítani Pannonhalmán. A főapátsági kertben felépítenek egy látványműhelyt is a növények feldolgozásának a bemutatására.
Legismertebb gyógynövényük a levendula, amely szereti az itteni klímát. Feldolgozásának is régi hagyománya van. Már a növény szaporítóanyagát is helyben állítják elő a régi állományból. A bencések nevelik, aratják, ők párolják le a virágból az olajat, majd kis üvegcsékbe töltik, s árusítják.
A pannonhalmi filteres gyógyteák összetevőit eddig máshonnan szerezték be, s a bencések receptjei szerint keverték össze. A jövőben egyre több alapanyagot Szent Márton hegyén termesztenek majd.
Újabb teákat is szeretnének kínálni a betegeknek, de az uniós jogharmonizáció igénye némi bizonytalanságot teremtett - tudtuk meg a perjeltől. A gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású termékeket ugyanis valószínűleg ki kell vezetni a piacról. Két lehetőség áll előttük: vagy tradicionális gyógyszerként forgalmazzák őket, vagy az élelmiszer-ipari törvény hatálya alá eső táplálékkiegészítőként.
Gyógyszerré minősíteni a teakeverékeket azonban nemcsak felettébb költséges, de szakmailag is bonyolult dolog, hiszen a szigorúan megkövetelt sztenderd összetételüket nagyon nehéz garantálni. Ugyanakkor az sem igaz, hogy ezek a teák táplálékkiegészítők lennének: bizonyos tekintetben nemcsak többek annál, hanem egészen mások.
Hortobágyi T. Cirill maga is azt tapasztalja, hogy a gyógytermékek kínálati piacán igen sok a hatástalan áru, s nem ritka az sem, hogy a betegeket félrevezetik. Az ő védelmük érdekében szükség van átlátható szabályokra, ám ezeknek nem eshetnének áldozatul a hagyományos, ismert hatóanyagú és erejű gyógynövények.
A bencések egyébként azt tervezik, hogy nemcsak keverékeket, hanem úgynevezett monoteákat - hársfát, csalánt, kamillát - is forgalomba hoznak.
Mostani három likőrjük mellett pedig rövidesen megjelenik a piacon a csipkebogyó húsából készülő is. Ezeknek az italaiknak gyümölcspálinka az alapjuk, s tartalmaznak a gyógynövényekből származó illóolajokat is.
