Frech Ágnes ugyanakkor elmondta azt is, hogy a rendőrséghez és az ügyészséghez hasonlóan a bíróság is felkészületlen volt, s az előzetes letartóztatásokat első fokon elrendelő bírákra nyomás nehezedett. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem politikai nyomás volt, hanem az eljáró bírók úgy érezték: "a társadalmi rend helyreállítása érdekében nekik is tenniük kell". Frech Ágnes több ízben is egyetértését fejezte ki a 2006 őszi események kapcsán a bíróságokat ért kritikai felvetésekkel, az albizottság tagjai pedig megnyugvással fogadták a kollégiumvezető önkritikus nyilatkozatait.

Frech Ágnes 2007 novemberében hosszú tanulmányban foglalta össze a történtek tanulságait. Az interneten megismerhető írás a 2006 őszi, azóta igen sok bírálatot kapott tömeges letartóztatások kapcsán kitér arra, hogy az eljáró bírók gyakran eltekintettek a megalapozott gyanút alátámasztó bizonyítékok értékelésétől, nem egyszer percek alatt kellett dönteniük a kényszerintézkedésekről és az is előfordult, hogy az első fokon hivatkozott terhelő bizonyítékoknak a nyomát sem találták a másodfokon eljáró bíróságok.

A kollégiumvezető az albizottság érdeklődésére jelezte, nem tud más hasonló vagy magasabb szintű vizsgálatról, és tudomása szerint nem lettek következményei a tanulmányában közzétett megállapításoknak."Ennél azért többre lett volna szükség" - jegyezte meg Révész Máriusz, aki több képviselőtársával együtt azt kifogásolta, hogy több "tisztességes" vizsgálat folyt 2006 ősze után, ám az abban foglalt súlyos megállapításoknak nem lett semmi következménye, "eltűntek a süllyesztőben".

Gulyás Gergelynek, az albizottság fideszes elnökének kérdésére a kollégiumvezető határozottan kijelentette: nem volt szakmai megbeszélés arról, hogyan kell dönteni az előzetes letartóztatások indítványairól, erre egyetlen bírósági vezető sem adott utasítást, Kizárólag csak szakmai, illetve munkaszervezési kérdésekről folytak konzultációk, például, hogy több ügyeletes bíróra van szükség, illetve amikor felvetődött még az indítványok megtétele előtt, hogy államelleni bűncselekmények gyanúja vetődhet fel, akkor arról beszéltek, hogy ezt nem lehet gyorsított eljárásban tárgyalni.

Gulyás Gergelynek arra a felvetésére, hogy példátlan-e a másodfokon 90 százalékban megszüntetett letartóztatások aránya, ahogy az 2006 őszén történt, Frech Ágnes annyit mondott: "kénytelen vagyok egyetérteni", mint ahogy néma beleegyezéssel hallgatta a bizottság fideszes elnökének azt a megjegyzését is, miszerint elfogadhatatlan, hogy véresre vert fiatalokat küldtek börtönbe a bírók.

Gaudi-Nagy Tamás, a bizottság jobbikos elnöke konkrét ügyekben is faggatta a bírósági vezetőt, például amikor másfél év letöltendő szabadságvesztést kapott egy fiatal első fokon, mert ráütött egy rendőrautóra. A jobbikos politikus szerint ezzel az általános ítélkezési gyakorlatnál jóval súlyosabb döntéssel a bíróság üzenni kívánt a társadalomnak, hogy "senki ne merjen lázadozni".

Frech Ágnes ezzel kapcsolatban annyit mondott: ez bírói szemlélet kérdése, ehhez joguk volt az elsőfokú tanácsoknak, melyek akkor úgy érezték, hogy tenniük kell a társadalmi béke és rend helyreállításáért. A kollégiumvezető azonban határozottan visszautasította azt a felvetést, hogy a bírói döntésekben szerepet játszott volna a politika, szerinte sokkal inkább arról lehetett szó, hogy a felzaklatott társadalmi közeg hatott az eljáró bírákra.

Ugyanakkor Ferch Ágnes hozzátette: másodfokon a letöltendő szabadságvesztések nagy része felfüggesztetté vált, az előzetes letartóztatások ügyében pedig éppen a kollégiumvezető intézkedésére soron kívül jártak el másodfokon, és javarészt meg is szüntették azokat, így szavai szerint "másodfokon helyreállt a rend".

A bíróság statisztikai adatairól annyit mondott: 147 esetben rendeltek el első fokon előzetes letartóztatást, 5 esetben házi őrizetet, 9 lakhelyelhagyási tilalmat és 15 esetben elutasították az ügyészi indítványt. Másodfokon 114 esetben szüntette meg az előzetes letartóztatást a Fővárosi Bíróság, ebből 84 emberrel szemben semmilyen kényszerintézkedést nem rendeltek el, 6 ember letartóztatását házi őrizetre, 24-ét pedig lakhelyelhagyási tilalomra változtatták.

"Szégyenkezve mondom", hogy az első 30 napra az előzetes letartóztatást jobbára az ügyészségi indítványoknak megfelelően elrendelik a bíróságok - válaszolta az előzetes letartóztatások általános gyakorlatára vonatkozó kérdésre a kollégiumvezető. Hozzátette, hogy az idő előrehaladtával egyre inkább felülvizsgálják az ilyen indítványokat és 3 hónap elteltével lehetőség szerint előtérbe kerülnek az enyhébb kényszerintézkedések, mint például a házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom.

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen jelen van az albizottság ülésein. Továbbá az LMP delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.