199 fős parlamentet javasol a kormány

Egyfordulós, csak listás választást, és kisebb parlamentet javasol a kormány és az MSZP - jelentette be Gyurcsány Ferenc. 199 főből 176-ot listával választanának, 23 fő megyei képviselő lenne. A terv szerint már a 2010-es választásokat ebben a rendszerben bonyolítanák le. A következetes végrehajtás egy ciklus alatt több mint 75 milliárdos megtakarítást jelentene. Navracsics Tibor szerint Gyurcsány lelepleződött, hogy "el akarja pártosítani a politikát".

199 fős parlamentet javasol a kormány, a kisebb Országgyűlést egyfordulós listás szavazáson lehetne megválasztani. 176 képviselőországos listáról jutna be, 23 pedig megyei választott volna. Az egyfordulós szavazással a választás a felébe, 8 milliárd helyett 4 milliárd forintba kerülne. A kormányfő szerint már a 2010-es választásokat is le lehetne bonyolítani ebben a rendszerben. Az ehhez szükséges ötpárti egyeztetésre pedig a későbbiekben javaslatot fognak tenni.

A vasárnapi rendkívüli kormányülés ezen eredményét Gyurcsány Ferenc jelentette be a tanácskozást követően.

A képviselők tiszteletdíját az átlagkeresethez kötnék: annak háromszorosa lenne, elismerve, hogy a honatyákat magasabb juttatás illeti meg, mint az átlagot. A költségtérítést számlához kötnék, számla nélküli költségtérítés nem volna, az utiköltséget kilométer alapon számolnák el.

Kezdeményezik azt is, hogy csökkenjen a felére az önkormányzati képviselők száma, ma 26 ezer helyi képviselő van a megyei, városi és falusi testületekben. Ezt mérsékelnék. Ám a kormány nem kezdeményezi, hogy önkormányzati képviselő ne lehessen parlamenti képviselő. A miniszterelnök azt mondta: ebben az ügyben az álláspontja a régi, ő szerette volna elérni, de a korlátozott parlamenti létszámmal egyébként is kisebb jelentőségű lesz ez a probléma.

Évi átlagban majdnem húszmilliárdot lehetne megtakarítani a javasolt rendszerrel.

A kormányfő más reformokról nem beszélt - így nem árult el részleteket az adóátalakításról, február 16-ra ígérte ismét a további részleteket. Annyit előzetesen mondott, hogy a világgazdasági változások hatására - mint azt az Országgyűlésben kifejtette - három területen van változásra szükség. A parlamenti, önkormányzati képviselők választási rendszerének megváltoztatásán túl vissza kell térni a politikában a párbeszédhez, az adórendszert és a szociális támogatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy az a munkára ösztönözzön.

A kormány mai munkaterve szerint a bajba jutott lakáshiteladósok megsegítéséről tárgyalnak majd. Az erős forint ugyanis sokszor 20-30 százalékkal emelte néhol a részleteket. A kormányfő hangsúlyozta: a kormány megállapodott a bankokkal arról, hogy biztosítják az adósság átütemezésének lehetőségét, így ugyan hosszabb ideig kell fizetni, de havonta nem olyan nagy terhet.

Navracsis: Gyurcsány lelepleződött

Gyurcsány Ferenc kudarca és kormányzati alkalmatlansága véglegessé vált azzal, hogy a válság kellős közepén gazdasági intézkedések helyett mindössze hiteltelen közjogi javaslatokra futotta erejéből - reagált a miniszterelnök javaslatára közleményben Navracsics Tibor.

A Fidesz frakcióvezetője szerint Gyurcsány Ferenc lelepleződött: a parlamenti választásra vonatkozó választójogi javaslataival végleg el akarja pártosítani a politikát, és végleg el akarja szakítani a választókat a döntéshozó képviselőktől. Ma már senki nem veszi komolyan ezeket a javaslatokat, főként azok után, hogy az MSZP eddig hatvanhétszer szavazta le a Fidesz kisebb parlamentre vonatkozó indítványának napirendre vételét az Országgyűlésben.

Az MDF jó tárgyalási alapnak tartja

Az MDF jó tárgyalási alapnak tartja a miniszterelnök közjogi javaslatait - mondta Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány a következő napokban ötpárti  megbeszéléseket kezdeményez, azt mondta: az  MDF részt venne egy ilyen egyeztetésen. Hozzátette: most is vannak ötpárti egyeztetések ebben az ügyben, de elakadtak.

Herényi Károly szerint a mostani politikai klíma nem biztos, hogy kedvez a 2/3-os törvények elfogadásához. Mint mondta, ha eddig  nem sikerült a 2/3-ot összehozni, akkor miért sikerülne most, amikor ráadásul kisebbségben van a kormány.

A javaslat számai

Az egyfordulós választással 4 milliárd forintot, a kisebb létszámú parlamenttel 10 milliárdot, az önkormányzati képviselők számának felére csökkentésével 47,3 milliárdot, a kistelepülések főállású polgármesteri posztjának megszüntetésével pedig 14,4 milliárd forintot spórolna meg egy kormányzati ciklusban a költségvetés - derül ki a abból a háttéranyagból, amely a soron kívüli vasárnapi  kormányülés döntéseit ismerteti.

A Gyurcsány Ferenc által vasárnap bejelentett, a kormány az alkotmányos intézmények megújítására, a közélet átláthatóbbá  tételére tett javaslatcsomaggal - az MTI számításai szerint - összességében négy év alatt nagyjából 76 milliárd forintot takaríthat meg a költségvetés. A kormányfő tervei szerint az erre vonatkozó indítványokat a tavaszi ülésszak első napján, február 16-án be is nyújtanák az Országgyűlésnek.

A javaslat szerint az országgyűlési képviselőknek a jelenleginél kisebb létszám miatt - 386 helyett 199 - mindenkinek kötelező lenne legalább egy bizottsági tagságot vállalni, amelyért nem járna külön díjazás. Ahogyan a további bizottsági tagságért sem. Díjazást azonban továbbra is kapna a bizottság elnök, és az alelnökök, de nem  a jelenlegi számítási rendszer alapján, amely fix összegű, hanem az  egységes képviselői jövedelem felszorzásával.

Ahogyan most is, a változás után is magasabb díjazást kapna az  Országgyűlés elnöke, az alelnökök, és a jegyzők. A tervezet szerint a képviselői költségtérítés megmaradna, de számlákkal kellene igazolni a szállás, és az utazás költségeit. Emellett dokumentálni kellene a gépkocsik kilométerórájának állását, ez lenne az elszámolás alapja.

A kormány bevezetné, hogy az önkormányzatokban páratlan létszámmal működjenek a testületek, így elkerülhető lenne a  szavazategyenlőség, vagyis a döntésképtelenség. A plusz egy fő mindig a polgármester lenne.

Az önkormányzati testületek létszámát jelenleg is a települések lakóinak száma alapján határozzák meg. Ez nem változna, de a  településen élők száma alapján újraszabnák a testületek létszámát: a legkisebb kettő, a legnagyobb - 100001 lakostól - 18 fő lehetne.

Az anyag példaként 200 ezernél nagyobb lélekszámú Debrecent említi, ahol jelenleg a polgármesterrel együtt 50 fős a testület. A  javaslat szerint ez a szám 19-re csökkenne.

A dokumentum kitér arra, hogy 10 ezernél több lakosú települések  képviselőit vegyes helyett tisztán listás rendszerben választanák meg, vagyis megszűnne az egyéni választókerületi rendszer. A 10 ezernél kevesebb lakosú településeken ugyanakkor megmaradna a kislistás választási rendszer.

A tervek szerint a 25941 önkormányzati képviselő helyett 13576  lenne, a fővárosi és a az összes megyei közgyűlésben dolgozó 901 fő pedig 489-re csökkenne.

A kormány azt is kezdeményezi, hogy kétezer lakónál kisebb településeken csak társadalmi megbízatású polgármesterek lehessenek. Kétezer és ötezer fő közt ez választható lehetőség, efelett pedig kizárólag főállású településvezető lehetne választani.

Gyurcsány Ferenc a kormányszóvivői tájékoztatón
Gyurcsány Ferenc a kormányszóvivői tájékoztatón
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.