199 fős parlamentet javasol a kormány
199 fős parlamentet javasol a kormány, a kisebb Országgyűlést egyfordulós listás szavazáson lehetne megválasztani. 176 képviselőországos listáról jutna be, 23 pedig megyei választott volna. Az egyfordulós szavazással a választás a felébe, 8 milliárd helyett 4 milliárd forintba kerülne. A kormányfő szerint már a 2010-es választásokat is le lehetne bonyolítani ebben a rendszerben. Az ehhez szükséges ötpárti egyeztetésre pedig a későbbiekben javaslatot fognak tenni.
A vasárnapi rendkívüli kormányülés ezen eredményét Gyurcsány Ferenc jelentette be a tanácskozást követően.
A képviselők tiszteletdíját az átlagkeresethez kötnék: annak háromszorosa lenne, elismerve, hogy a honatyákat magasabb juttatás illeti meg, mint az átlagot. A költségtérítést számlához kötnék, számla nélküli költségtérítés nem volna, az utiköltséget kilométer alapon számolnák el.
Kezdeményezik azt is, hogy csökkenjen a felére az önkormányzati képviselők száma, ma 26 ezer helyi képviselő van a megyei, városi és falusi testületekben. Ezt mérsékelnék. Ám a kormány nem kezdeményezi, hogy önkormányzati képviselő ne lehessen parlamenti képviselő. A miniszterelnök azt mondta: ebben az ügyben az álláspontja a régi, ő szerette volna elérni, de a korlátozott parlamenti létszámmal egyébként is kisebb jelentőségű lesz ez a probléma.
Évi átlagban majdnem húszmilliárdot lehetne megtakarítani a javasolt rendszerrel.
A kormányfő más reformokról nem beszélt - így nem árult el részleteket az adóátalakításról, február 16-ra ígérte ismét a további részleteket. Annyit előzetesen mondott, hogy a világgazdasági változások hatására - mint azt az Országgyűlésben kifejtette - három területen van változásra szükség. A parlamenti, önkormányzati képviselők választási rendszerének megváltoztatásán túl vissza kell térni a politikában a párbeszédhez, az adórendszert és a szociális támogatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy az a munkára ösztönözzön.
A kormány mai munkaterve szerint a bajba jutott lakáshiteladósok megsegítéséről tárgyalnak majd. Az erős forint ugyanis sokszor 20-30 százalékkal emelte néhol a részleteket. A kormányfő hangsúlyozta: a kormány megállapodott a bankokkal arról, hogy biztosítják az adósság átütemezésének lehetőségét, így ugyan hosszabb ideig kell fizetni, de havonta nem olyan nagy terhet.
Navracsis: Gyurcsány lelepleződött
Gyurcsány Ferenc kudarca és kormányzati alkalmatlansága véglegessé vált azzal, hogy a válság kellős közepén gazdasági intézkedések helyett mindössze hiteltelen közjogi javaslatokra futotta erejéből - reagált a miniszterelnök javaslatára közleményben Navracsics Tibor.
A Fidesz frakcióvezetője szerint Gyurcsány Ferenc lelepleződött: a parlamenti választásra vonatkozó választójogi javaslataival végleg el akarja pártosítani a politikát, és végleg el akarja szakítani a választókat a döntéshozó képviselőktől. Ma már senki nem veszi komolyan ezeket a javaslatokat, főként azok után, hogy az MSZP eddig hatvanhétszer szavazta le a Fidesz kisebb parlamentre vonatkozó indítványának napirendre vételét az Országgyűlésben.
Az MDF jó tárgyalási alapnak tartja
Az MDF jó tárgyalási alapnak tartja a miniszterelnök közjogi javaslatait - mondta Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány a következő napokban ötpárti megbeszéléseket kezdeményez, azt mondta: az MDF részt venne egy ilyen egyeztetésen. Hozzátette: most is vannak ötpárti egyeztetések ebben az ügyben, de elakadtak.
Herényi Károly szerint a mostani politikai klíma nem biztos, hogy kedvez a 2/3-os törvények elfogadásához. Mint mondta, ha eddig nem sikerült a 2/3-ot összehozni, akkor miért sikerülne most, amikor ráadásul kisebbségben van a kormány.
A javaslat számai
Az egyfordulós választással 4 milliárd forintot, a kisebb létszámú parlamenttel 10 milliárdot, az önkormányzati képviselők számának felére csökkentésével 47,3 milliárdot, a kistelepülések főállású polgármesteri posztjának megszüntetésével pedig 14,4 milliárd forintot spórolna meg egy kormányzati ciklusban a költségvetés - derül ki a abból a háttéranyagból, amely a soron kívüli vasárnapi kormányülés döntéseit ismerteti.
A Gyurcsány Ferenc által vasárnap bejelentett, a kormány az alkotmányos intézmények megújítására, a közélet átláthatóbbá tételére tett javaslatcsomaggal - az MTI számításai szerint - összességében négy év alatt nagyjából 76 milliárd forintot takaríthat meg a költségvetés. A kormányfő tervei szerint az erre vonatkozó indítványokat a tavaszi ülésszak első napján, február 16-án be is nyújtanák az Országgyűlésnek.
A javaslat szerint az országgyűlési képviselőknek a jelenleginél kisebb létszám miatt - 386 helyett 199 - mindenkinek kötelező lenne legalább egy bizottsági tagságot vállalni, amelyért nem járna külön díjazás. Ahogyan a további bizottsági tagságért sem. Díjazást azonban továbbra is kapna a bizottság elnök, és az alelnökök, de nem a jelenlegi számítási rendszer alapján, amely fix összegű, hanem az egységes képviselői jövedelem felszorzásával.
Ahogyan most is, a változás után is magasabb díjazást kapna az Országgyűlés elnöke, az alelnökök, és a jegyzők. A tervezet szerint a képviselői költségtérítés megmaradna, de számlákkal kellene igazolni a szállás, és az utazás költségeit. Emellett dokumentálni kellene a gépkocsik kilométerórájának állását, ez lenne az elszámolás alapja.
A kormány bevezetné, hogy az önkormányzatokban páratlan létszámmal működjenek a testületek, így elkerülhető lenne a szavazategyenlőség, vagyis a döntésképtelenség. A plusz egy fő mindig a polgármester lenne.
Az önkormányzati testületek létszámát jelenleg is a települések lakóinak száma alapján határozzák meg. Ez nem változna, de a településen élők száma alapján újraszabnák a testületek létszámát: a legkisebb kettő, a legnagyobb - 100001 lakostól - 18 fő lehetne.
Az anyag példaként 200 ezernél nagyobb lélekszámú Debrecent említi, ahol jelenleg a polgármesterrel együtt 50 fős a testület. A javaslat szerint ez a szám 19-re csökkenne.
A dokumentum kitér arra, hogy 10 ezernél több lakosú települések képviselőit vegyes helyett tisztán listás rendszerben választanák meg, vagyis megszűnne az egyéni választókerületi rendszer. A 10 ezernél kevesebb lakosú településeken ugyanakkor megmaradna a kislistás választási rendszer.
A tervek szerint a 25941 önkormányzati képviselő helyett 13576 lenne, a fővárosi és a az összes megyei közgyűlésben dolgozó 901 fő pedig 489-re csökkenne.
A kormány azt is kezdeményezi, hogy kétezer lakónál kisebb településeken csak társadalmi megbízatású polgármesterek lehessenek. Kétezer és ötezer fő közt ez választható lehetőség, efelett pedig kizárólag főállású településvezető lehetne választani.
