Más szélsőségeseknek azonban október 23-án a Parlament előtt sikerült Göncz Árpádba fojtani a szót. A titkosszolgálat szerint a provokációt senki sem irányította.

Miként azt korábban megírtuk, Molnár Zsolt neve nem szerepel abban a titkosszolgálati jelentésben, amely az 1992. október 23-án botrányba fulladt Kossuth-téri megemlékezésről készült. Emlékezetes, hogy a téren összegyűlt tömegbe elvegyült szkinhedek és más „szélsőséges" csoportok a Parlament főlépcsőjén beszédet mondani készülő Göncz Árpádba fojtották a szót.

A 22 évvel ezelőtti események az után kerültek újra napirendre, hogy a Magyar Nemzet május elején közölt egy fotót, amelyen a Göncz Árpádot kifütyülő szkinhedek között látható az övékéhez hasonló kapucnis felsőben az akkor még tizenéves Molnár Zsolt. Molnár tagadta, hogy szkinhed lett volna, és ígéretet tett az akkori eseményekről szóló titkosszolgálati jelentések közzétételére. Miután az Alkotmányvédelmi Hivatal nem látta okát a titkosítás fenntartásának, a jelentést a múlt pénteken feltették a Nemzetbiztonsági Bizottság honlapjára.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) most nyílttá tett jelentésből kiderült, hogy a titkosszolgálat adatai szerit az ország különböző városaiban több neonáci beállítottságú szkinhedcsoport készült az október 23-ai rendezvény megzavarására.

Október 8-án értesült az NBH arról, hogy egy pécsi szervezet szeptember 27-én nagy mennyiségű robbanóanyagra tett szert, amit Budapestre szállítottak. Az NBH hírforrása szerint (a jelentésben meg nem nevezett személyek) a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű felrobbantását tervezik, de amennyiben az akciójuk nem sikerülne, más célpontot keresnek. (1992. október 23-án sem a Szabadság téren, sem máshol nem volt robbantás, vélhetően a rendőrség és az NBH lekapcsolták a robbantásra készülőket.)

Október 13-án értesült az NBH a budapesti bőrfejűek szervezkedéséről, akik osztrák (döntően bécsi) szkinhedekkel megerősítve, mintegy ezren készültek a központi ünnepség megzavarására. Az NBH titkos kapcsolatai szerint a szervezők célja a kormány megfélemlítése, a köznyugalom megzavarása volt, amelyet a Rostockban és más német városokban akkoriban lezajlott újfasiszta megmozdulásokhoz hasonló módon a „Fehér Magyarországért" kívántak végrehajtani.

Egyidejűleg a második kerületi szkinhedek a Pasaréti tér környékén színes bőrűekkel készültek provokált verekedésekre.

A jelentésből kitűnik, hogy a titkosszolgálat folyamatosan nyomon követte a vidékről Budapestre érkező szélsőséges csoportokat, egészen a Kossuth térig. A bekiabálások miatt elmaradt Göncz-beszéddel kapcsolatban a jelentésben az áll, hogy a bekiabálások a tömeg két különböző pontjáról hangzottak fel a legerőteljesebben. A szolgálatok azonban nem találtak arra utaló jeleket, hogy a provokációt bárki is irányította, szervezte, illetve az egyes hangoskodó csoportok mozgását és bekiabálásait összehangolta volna.