A gyógyszerárak csökkentését azonban nem biztos, hogy minden esetben érzik a betegek: előfordulhat, hogy az OEP kisebb támogatást biztosít egy-egy készítményre, így a gyártói árengedmény után a térítési díj akár növekedhet is. E jelenség miatt a tavalyi év első felében 2436 patikai készítményért kellett többet fizetniük a betegeknek, viszont előfordult az is, hogy a biztosító nem változtatott az árcsökkentett orvosság támogatási kulcsán, így a 2863, valóban olcsóbbá váló készítmény közül csak 505 árában volt a korábbinál nagyobb összegű a támogatás. A többi ára a gyártói engedmények miatt csökkent.
Bár a kormányzat szerint a gyógyszerpiaci megszorítások miatt a betegek terhei nem nőhetnek, a gyakorlatban nem lehetett megóvni az egészségügy szereplőit a gyógyszertámogatások elvonásának következményeitől – derül ki Fekete Tibor szakértő legfrissebb gyógyszerpiaci elemzéséből. Míg 2010-ben a gyógyszerek árához 357 milliárd forint támogatást fizetett a biztosító, a kormányváltás évére ez az összeg 238 milliárdra csökkent.
A támogatásra költhető összeg apadásával párhuzamosan szűkült a támogatott készítmények köre, és összességében – a 2012-es év kivételével – valamennyi évben nőttek a betegterhek is. A gyógyszerpiac alakulását évek óta elemző szakértő szerint a betegeknek 2010-ben 2,2 százalékkal, 2011-ben 14,8 százalékkal kellett többet fizetniük a patikában az orvosságaikért, mint egy évvel korábban. 2012-ben átlagosan 9,9 százalékot nyertek a betegek, ám tavaly ismét növekedtek a lakossági terhek 12,1 százalékkal.
Fekete Tibor lapunknak elmondta: 2010 óta rendre csökken az orvosságok árához adott tb-támogatás. Míg az Orbán-kormány első évében a betegek a készítmények árából átlagosan csaknem 40 százalékot fizettek, addig a tavaly átlagosan 1948 forintba kerülő orvosságok dobozonkénti árának már az 53 százalékát számolták föl nekik. Az egészségbiztosító statisztikai évkönyvéből kiderül, hogy az árcsökkentésekkel nyert összegből a biztosító kasszájában négyszer több pénz maradt, mint a betegek zsebében. Számaik szerint míg a lakosság három, addig a biztosító 14 százalékot nyer a támogatáspolitikán, ráadásul az orvosságok árához adott támogatások minden negyedik forintját már a gyártók fizetik.
A gyógyszerkassza kiadásait mérséklő kormányzati intézkedések miatt az elmúlt három évben 2400 orvosság tűnt el a patikák polcairól. Ez önmagában is terápiaváltásra és egyes esetekben újabb költségviselésre kényszerítette a rászorulókat. Sőt az elemzők azt sem írják a vaklicit, illetve a második Orbán-kormány támogatáspolitikájának a javára, hogy 2011 óta 1019 termék (a forgalomban lévő orvosságok csaknem 17 százaléka) vesztette el a támogatását, azaz ezekhez a betegek már csak teljes áron vagy egyáltalán nem juthatnak hozzá, hiszen azokat a cégek ki is vonták a piacról.
A GKI Egészségügy-kutató Intézet Kft. vizsgálatából kiderül, hogy az átlagos magyar család egészségmegőrzésre, illetve a betegségek kezelésére fordított kiadása 2000 óta az egy főre jutó nettó jövedelem 3, majd 4 százaléka, és ezen összeg 80 százaléka főként gyógyszer-, kisebb részt gyógyászati segédeszközköltség volt. A nettó jövedelmeknek a gyógyszerre, segédeszközre fordított hányada 2008-ig 2,3–2,8 százalék között mozgott, majd 2008 óta tartósan 3 százalék felett van. Péteri János elemző szerint ez azt jelenti, hogy az egészségügyi kiadások egy százalékpont körüli, főként a gyógyszerekkel összefüggő növekedése miatt egy átlagos háztartás 2011-ben 26 ezer forinttal többet adott ki erre a célra, mint 2000-ben.
