Különösen a Volvo, mely évtizedek óta úttörő a műfajban. A svéd márka 1959-es Amazon modelljében volt először felár nélküli alapfelszerelés a hárompontos biztonsági öv, és Nils Ivar Bohlin mérnök újítását még sok követte: az utastér két oldalán végighúzódó függönylégzsákok, a térdet is védő párna mellett újabb eszközöket is bevetett a Volvo.
A legújabb XC90-esről egyenesen azt állítja a gyártó, hogy napjaink legbiztonságosabb hétüléses sportterepjárója, amely természetesen több újdonságot tartalmaz. Ilyen például az a rendszer, amely az útról való lefutáskor véd, valamint az energiaelnyelő ülés, amely az ütközéskor érő hatásokat csökkenti.
Valós és virtuális töréstesztek
A 650 millió svéd korona beruházással felépített göteborgi biztonságtechnikai központban évente 250 teszt keretében 400-500 autót törnek össze. A Volvo mellett más márkák autóit is vizsgálják, törnek itt Aston Martin és Mazda modelleket is. A valóságos autók töréstesztelésével párhuzamosan naponta 15 virtuális, vagyis számítógéppel szimuláltat is elemeznek a Volvo mérnökei. Bármilyen típusú, akár teherautóval vagy busszal történő balesetet képesek megrendezni, ha szükséges, akár 130 km/órás sebességgel, mindezt teljesen fedett, 14,5 méter belmagasságú csarnokban és fedett gyorsító alagutakkal.
A hosszabbik - 154 méteres - folyosó fix, a másik -108 méteres - akár kilencven fokban is elfordítható, így a teljesen frontális ütközéstől a merőleges oldalütközésig mindenféle karambol előidézhető. A hatszáz tonnás tömegű pályát légpárna mozgatja: a beton padlózat és a húsz gumi légrugó között 0,1 milliméternyi légréteg zajtalanná és szinte súrlódásmentessé teszi a műveletet.
A tesztelt kocsikat 1800 kilowattos teljesítményű villanymotorok gyorsítják fel, közben két lézeres műszer milliméteres pontossággal ellenőrzi és szükség esetén korrigálja a műveletet, hogy minden a megfelelő pillanatban és helyen történjen. Néhány méterrel az ütközés előtt a kocsik már szabadon futnak, és takarékosságból csak ekkor kapcsolódnak fel az összesen 96 ezer wattnyi teljesítményű lámpák. Egy törésteszt százezer euróba kerül. A tizennégy kamera 3000 kocka másodpercenkénti sebességgel képes rögzíteni az eseményeket, némelyik a kocsi tetejére, az utastérbe vagy az üvegpadló alá szerelve.
Ha nem hiszik, nézzék meg, ajánlja a göteborgi biztonságtechnikai központban Thomas Broberg vezetőmérnök. A gránitra épült központ százméteres fedett alagútjából 80 km/órás sebességgel száguld a Volvo a szabadba, hogy aztán a forgatókönyvnek megfelelően eljátssza szerepét: árokba hajt, ahol a rézsű megdobja, aztán több mint egy méter magasságban repül tovább a talaj felett, majd orral a töltésbe fúródik.
A jelenet nem tart tovább 2,25 másodpercnél, ennél hosszabb idő volt a kocsihoz menni, melyben egy családnyi bábu ült: egy normál testalkatú férfit, mellette egy nőt formázó bábu, ugyancsak Hybrid3-as típusú, mögöttük pedig egy másfél éves korú gyermeké. Sérülés sem érte őket a baleset során, amelyben szerepe volt az elalvásnak és a csúszós útszakasznak is.
|
Kabrió és sportterepjáró ütközése a Volvo biztonságtechnikai központjában
A szerző felvétele |
Miben több vetélytársainál az XC90-es? Abban például, hogy a harmadik sorban, tehát mind a hét ülésben állítható magasságúak a biztonsági övek. A repülés utáni becsapódáskor ható erőket jelentősen csökkentik az első ülésekbe épített deformálódó elemek, így tehermentesítik a gerincoszlopot, mutatja a mintaülésen Ulf Björnstig, az Umeá Egyetem sebészprofesszora, aki alapos ismerője a közlekedési balesetek és vadászgéppilóták maradandó sérüléseinek, amelyeket például katapultáláskor szenvednek el.
Védőrendszerekkel jelentősen javítható a túlélési arány: a svéd márka terve, hogy a Vision 2020-as program végére, vagyis alig hat év múlva senki ne legyen közlekedési baleset halálos áldozata.
