Új fejezetet nyitnak a hazai buszgyártás történetében
Évi 400 millió felszállást számlálnak a magyar utakon a buszsofőrök, járművük viszont a hazai gyártók kínálata ellenére rendre külföldi, használt és öreg, ami sem a közlekedésbiztonság, sem a hazai ipar védelme szempontjából nem előny.
A magyar buszipar tavalyi termelése egyetlen százalékát sem éri el a hőskor éves termelésének – igaz, akkoriban 12 ezer Ikarus készült 12 hónap alatt. Az akkori sikerekhez kellettek a piaci versenyt hírből sem ismerő fix megrendelők, akik kiszámíthatóan nagy rendelési tételeikkel árasztották el a KGST-országok útjait mátyásföldi és fehérvári buszokkal. A központi irányítás és a valutahiány megálljt parancsolt a nyugati konkurenciának, ám a tőkehiány miatt a fejlesztések elmaradtak, így a sikeres 200-as típuscsalád is elavult néhány évtized alatt. A rendszerváltás idején mostohagyerek lett az ágazat.
Gyakorlatilag nyolc éve tart a hazai buszgyártás maradékának kivéreztetése, erről a szintről felemelkedni szinte lehetetlen, nyilatkozta lapunknak Vincze-Papp Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetségének elnöke, aki szerint a csekély hazai megrendelés nem tesz lehetővé komolyabb termékfejlesztéseket. A kereslet megugrása segíthetne az ágazaton, amely jelenleg évi 150-es darabszámon vegetál. Ez azonban nehéz, mert a potenciális megrendelők, többnyire a Volán vállalatok vezetői túlélésre játszanak, és nem tízéves távlatokban gondolkodnak. Nekik jobban megéri olcsóbb használt külföldi buszokat vásárolni, mert azokkal kisebb a kockázat, alacsonyabb az amortizációs költség, és a vállalat nyereségét sem veszélyeztetik.
A Buszexpón rendezett konferencián a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) főtitkára, Dittel Gábor sürgette a személyszállítási piac 2017. január 1-jére tervezett liberalizációjának részletes kidolgozását, és az állami tulajdonú Volán-utód Regionális Közlekedési Központok felkészülését. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) elnöke, Wáberer György miniszterelnöki megbízott levélben „szólt” hozzá a kérdéshez.
Az autóbuszos közszolgáltató társaságok a települések 99 százalékát fedik le, a helyközi utazások 80 százalékát buszokkal bonyolítják, ami évente 400 milliós utasszámot jelent. A közszolgáltatáshoz 5600 autóbuszt vesznek igénybe, és további ezer járművel nyújtanak helyi szolgáltatást. Miközben az árucikkeket 2-4 éves, a legszigorúbb környezetvédelmi normáknak és közlekedésbiztonsági feltételeknek megfelelő kamionok szállítják, a hazai utasokat viszont 14,6 éves átlagéletkorú buszok szolgálják ki.
A járműpark igencsak megérett a cserére. A megrendelésekből mégsem tudnak jelentősebb szeletet kihasítani a hazai gyártók, amelyek közül már csak a Webasto Hungaria, a villamos hajtásúakat is fejlesztő MABI és a Kravtex van talpon. Az idei számok így nem is túl biztatóak: a Datahouse adatai szerint az első negyedévben 142 új buszt helyeztek forgalomba Magyarországon, ami 95 százalékos növekedést jelent, ám a listavezető MAN adja az eladások 55 százalékát, a hazai gyártásúakból összesen kettő kapott rendszámot.
A négyszáz főt foglalkoztató Kravtex-Kühne-csoport 2015-ben száznál több buszt gyártott és 71-et adott át, idén 100-120 darab építését tervezi a cégcsoport, amely 1999 óta 1200-nál több Credo buszt gyártott, ezzel a Volán és a regionális közlekedési központok legjelentősebb magyar beszállítója. A hazai beszerzések kiszámíthatatlansága arra késztette a céget, hogy a gyártás leállítása és a csoportos elbocsátások helyett készletezze legnépszerűbb típusait, így már 150 Credo vár vevőjére.
|
Az idén rendszámozott 142 új buszból csak kettő magyar gyártmányú
A szerző felvétele |
A gyár kommunikációs és marketingmunkatársa, Tormássy Attila arról tájékoztatta lapunkat, hogy a hazai piaci helyzet kedvező változásában bízva a cégcsoport új beruházásaként a 160 éves mosonmagyaróvári Kühnében létrehozták Magyarország legnagyobb buszgyárát. A bővítéssel kapacitásaik már elérik az évi ötszáz darabot. A berendezésre váró létesítményt júniusban avatják, és abban reménykednek, hogy ezzel új fejezet nyílik a magyar buszgyártás történetében.
