DTM, a trükkös tükrök futama

Ebben a műfajban is sok a korlátozás, de szinte teljes a szabadság az aerodinamika terén. 

Huszonhat év után tér vissza a Hungaroringre a hétvégén a Német Túraautó-bajnokság (DTM), mely nevével ellentétben közel sem egyetlen nemzet vetélkedése, és a tv-nek hála közönsége is globális, ráadásul több futamot is külföldön rendeznek. A tíz versenyszínhely között van az ausztriai Spielberg, az oroszországi Moszkva és a kínai Guangzhou, mert mindhárom fontos piaca az autógyártóknak.

 

Visszapillantó kettős szerepben
Visszapillantó kettős szerepben

Ha esik, ha fúj, hétvégenként általában százezren szurkolnak a mezőnynek a pálya mellett, bár a legutóbbi versenyen a mezőnyt és a nézőszámot is megnyirbálta az eső Oscherslebenben.

Az idei szezonban egyébként is inkább az autók fényezése színesítette a mezőnyt, melyben jelenleg három német márka, a prémiumpiacon is egymást gyilkoló Audi, BMW és Mercedes autói dominálnak. A pilóták tekintetében viszont igencsak nemzetközi a társaság, hiszen amerikai, belga, brazil, brit, francia, kanadai, olasz, orosz, spanyol, svájci, svéd nemzetiségűek is versenyeznek, ráadásul több világbajnok és három Forma–1-es expilóta is rajthoz áll. A BMW-s Timo Glock és a Mercedesszel versenyző Vitalij Petrov, valamint Paul di Resta is jól ismeri a Hungaroringet, ahol idén DTM-autókkal is teszteltek.

A harmincéves sorozat Deutsche Produktionswagen Meisterschaft néven indult, és nemcsak nevében, de formájában is az utcai autókat idézi, ezért is lett népszerű, csakúgy, mint a WTCC, ahol Michelisz Norbert versenyez. Szerkezetüket tekintve már közel sem annyira hétköznapiak a DTM-autók, mert a széria formájú burkolat Formula–1-es technikát takar: az ezer alkatrészből ötven kötelezően egységes, többek között a szénszálas monocoque utaskabin, az acél bukókeret, a hatfokozatú sebességváltó, a Bosch motorvezérlő elektronika, a 118 literes benzintank, a blokkolásgátló nélküli fékrendszer és a Hankook abroncskészlet, melyből teljesen sima felületű és erősen bordázott esőváltozat használható. A homologizáció a költségcsökkentés mellett a mezőny kiegyenlítését is szolgálja, csakúgy, mint a pluszsúly, melyet az előző futamon győztes márka első tíz helyen végzett valamennyi kocsijára kötelező berakni.

A minimálisan 1100 kilogrammos autóknál mindhárom gyártó V8-hengeres, 500 lóerős teljesítményű szívómotorokat használ, de már nem sokáig, mert 2017-ben itt is a Forma–1-ben bevezetett egységesen csak kétliteres turbókat lehet beépíteni, és itt is lesz mozgási energiát visszanyerő rendszer (KERS). Az idei DTM-autókon is használható az állítható hátsó szárny (DRS), ám itt nem a pillanatnyi fogyasztás határolja a csúcsteljesítményt, hanem a mindkét hengersor szívórendszerébe épített 28 milliméteres szűkítő.

Pályán is versenyző prémiummárkák
Pályán is versenyző prémiummárkák

 

Miközben ebben a műfajban is sok a korlátozás, szinte teljes a szabadság az aerodinamika terén, olyannyira, hogy a leszorítóerő növelése és a kedvező légellenállás elérése érdekében igencsak különleges formájú külső visszapillantó tükröket szereltek az autókra. A tükrös trükköt egyébként a Forma–1-ben már korábban is alkalmazták, és gyorsan be is tiltották. A szezon elején a DTM műszaki ellenőreiben is felmerült az ötlet, de aztán maradhattak a tükrök, melyeknek többszörös rögzítőeleme komoly áramlástani  funkciót lát el

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.