Az Urban Concept járművei esetében pedig inkább a hagyományos négykerekűek közúti használhatósága és vezetői igényeinek kielégítése a fő szempont. A járművek hajtására hagyományos üzemanyagok – például gázolaj, benzin és cseppfolyósított (LPG) és idén először sűrített földgáz (CNG) – vagy alternatív energiaforrások egyaránt használhatók. Utóbbiak közé tartozik a hidrogén, a bioüzemanyag, a földgázalapú szintetikus üzemanyag, a napenergia vagy az etanol. A motortípusok három fő kategóriába tartoznak: vannak belső égésűek, üzemanyagcellások és napenergiával működők.
A sorozat szikrája 1939-ben pattant ki néhány tudós fejéből a Shell egyik amerikai kutatólaboratóriumában, ahol mindjárt fogadást kötöttek a leggazdaságosabb üzemanyag-felhasználásra: a feladat lényege, hogy egy liter benzinnel ki tudja a leghosszabb távot megtenni. Az első versenyt R. J. Greenshields nyerte meg 4,73 l/100 km fogyasztással. Tíz évvel később Greenshields egy átalakított Studebakerrel már 1,57 l/100 km fogyasztást ért el. 1968-banJ. M. Jones FIAT 600-asával R. C. Trokey és D. C. Carlson 0,963 l/100 km, 1973-ban a B. E. Visser vezette Opel 0,625 l/100 km fogyasztást ért el.
Az idei, immár harmincadik európai futamon is részt vett az évek óta verhetetlen francia Lycee Saint-Joseph La Joliverie iskola Microjoule nevű autója, mely tavaly rekorderedménnyel nyert: egy liter benzinnel 3314 kilométeres teljesítményt produkált, ami négyszáz kilométerrel több az előző évi eredménynél.
Ez azt jelentette, hogy 12,5 liter üzemanyaggal tudná körbeautózni a Földet az Egyenlítő mentén, persze csak elméletileg, mert a versenymérések lezárt útszakaszon történnek, tehát dugó-, vagyis araszolásmentes az autózás, ám igencsak kényelmetlen, mert a kisebb légellenállás miatt a járművek többsége annyira alacsony építésű, hogy csak fekve lehet vezetni, csak egyszemélyesek, és a tömegcsökkentés érdekében annyira alulméretezettek, hogy nem nyernének tartóssági futamot. Bár műfajt váltott a francia csapat, mert a sűrített földgázzal hajtott prototípusok kategóriájában indult, de idén is nyert: igaz, az eltérő hajtóanyag-sűrűség miatt a tavalyinál „gyengébb” eredménnyel, de a 2552,8 kilométer is elég volt a győzelemhez.
|
| Dobogós lett a győri Széchenyi István Egyetem SZEnergy csapata Rotterdamban |
Rotterdamban, a huszonhat ország négyezer fős nemzetközi mezőnyében hat magyar középiskolás és egyetemi diákcsapat rajtolt. A rutinos Óbudai Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskola mellett először indult a pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium, a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttese.
A városi jármű kategóriában a győri Széchenyi István Egyetem SZEnergy csapata 195 kilométert tett meg, ezzel bronzérmet szerzett elektromos hajtású autójával, amelyen napelemek biztosították a segédtöltést. „Tavaly negyedikek voltunk, idén a dobogó volt a cél, amit sikerült elérnünk. Annak ellenére, hogy az időjárás sok bosszúságot okozott, ám az utolsó napra kedvezően változott a szél, a nap is kisütött, és a beállításaink is jónak bizonyultak” – osztotta meg a siker titkát Zámbó Zoltán, a SZEnergy csapat pilótája.
Méréstan
Prototípus és városi koncepció kategóriában lehet nevezni. A prototípusok megállás nélkül teljesíthetik az előírt tíz kört, amire 39 percet kapnak. A városi modellekkel a célvonalhoz érve minden körben le kell állítani a motort, majd újra elindulni. A tíz kör alatt elfogyasztott üzemanyag mennyiségből a célba érés után számítják ki a Shell mérnökei, hogy 1 liter benzinből vagy 1 kWh energiából hány kilométerre futná. A prototípusok 20-30 km/óra közötti sebességgel haladnak, az Urban Concept járművei pedig 40 km/óra környékén.
