A magyar autópiacon az egyre jobban terjedő külföldi rendszámhasználat is rontotta az eladásokat, állítja Győző Gábor, az Magyar Gépjármű Importőrök Egyesületének elnöke, aki szerint van törvény a kiskapu bezárására: az Európai Unió bíróságának érvényes ítélete szerint minden költséget ott kell fizetni, az autót ott kell vizsgáztatni, és forgalomba helyezni, rendszámozni és biztosítani, ahová a tulajdonos életközössége kötődik, magyarul, ahol él.

A külföldi hatósági jelzéssel trükközők több milliárd forinttal kopasztják meg a költségvetést azzal, hogy nem fizetnek regisztrációs adót, áfát, elbliccelik parkolási díjat és a gyorshajtást is megússzák.

Hasonló kárt okoznak a trükközők a forgalomból való átmeneti kivonás lehetőségével, mely egyébként tíz évre is szólhat, de eredetileg csak lopás, tartós külföldi utazás vagy az autó külföldre történő eladása esetén szabadna használni, ám ezzel a jogszabállyal visszaélve évente több ezer autó végzi illegális bontóban, lopott autó donorjaként, vagy elhagyott erdőben, szennyezve a környezetet.

Magyarországon évente 120-130 ezer roncsautót kellene az előírt módon, azaz bontási-átvételi igazolással feldolgozni, ám törvényesen és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően ennek felét, 60-65 ezret darabot vonnak ki végleg szakszerűen és a jogszabályoknak megfelelően a forgalomból, ami nemcsak több ezer tonnányi fémhulladékot, műanyagot és gumit, hanem maró hatású fékfolyadékot, valamint csatornába vagy földbe eresztett háromszáz tonnányi olajat jelent.

A Gépjármű-kereskedők Országos Szövetségének elnöke, Gablini Gábor lapunknak elmondta, hogy a forgalomserkentő javaslatok között szerepel a külföldön már alkalmazott és bevált ötlet is: a tízévesnél öregebb autók újra cserélését 20 százalékos engedménynyel támogatnák, legfeljebb 1,6 literes motorig, a bonusz felét az importőrök, felét pedig a központi költségvetés adná: számítások szerint a forgalomnövekedés nagyobb adóbevételt, fiatalabb és tisztább autóparkot eredményezne.

A KSH adataiban szereplő 3,1 milliós magyarországi személyautó-állomány átlagkora 10,3 év. Az MGE és a GÉMOSZ számításai szerint a támogató program évente 15-20 ezer új autó eladását és régi cseréjét eredményezné, a tervek szerint családonként csak egy, és legfeljebb 1,6 literes motorral szerelt modelleket lehetne venni, autónként 300-400 ezer forintos támogatással.

A tavalyi 170 ezer helyett idén 160 ezer személyautó eladásával számolnak az importőrök, és a mélypont 2009-re várható a magyar személyautó-piacon, ami 140 ezer darabot jelent. 2008-ban a kis-haszonjármű eladások éves szinten 2,5 százalékkal nőttek tavalyhoz képest.

Magyarországon a JATO adatai szerint októberben 12,9 ezer új személyautót és 2132 kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, ami az előbbinél 15,6 százalékkal kevesebb, utóbbinál 11,3 százalékkal több, mint tavaly.

Továbbra is a Suzuki a legkeresettebb márka a magyar piacon, ahol az esztergomi gyártású autók 22 737 darabbal vezetnek, a modelleknél 8100 darabbal a Swift vezet a 7790 darabos SX4-es, és az 5654 Opel Astra Classic előtt, aztán 4803 darabbal a Ford Focus következik. 

Piaci körkép

Az Európai Autógyártók Szövetségének adatai szerint októberben 1,34 millió új személyautó kelt el az európai piacon, ami 5,4 százalékos csökkenést jelent tavalyhoz képest. A tíz új EU-tagországban 3,2 százalékkal, estek az eladások, ám éves szinten a 990 ezer darab még 2,5 százalékos többletet mutat. A legnagyobb piacon, Németországban, októberben 8,2 százalékkal kevesebb, éves szinten tavalynál 0,3 százalékkal több, az ACEA adatai szerint 2,63 millió új személyautó kelt el. Spanyolországban 23 százalékkal, Olaszországban 12 százalékkal, az Egyesült Királyságban 8,8 százalékkal estek az eladások.

Európában 2,5 millió darabbal továbbra is a VW konszern, a márkáknál Volkswagen vezet 1,345 millió darabbal, ami 2,5 százalékos mínuszt jelent.