Kemecsi Lajos megállapítja, hogy a magyar „szekérterminológia” a honfoglalás előtti időkben gyökerezik, és a nyelvészeti kutatások alapján török, mongol és iráni kulturális kapcsolatokra enged következtetni. Az utóbbi évtizedekben folytatott régészeti ásatások a magyarok vándorlásának útvonalán a járművek korai típusait is feltárták. Ezek szerint téves az a korábbi feltételezés, hogy a honfoglalás előtti magyarság a négykerekű járművet is taligának nevezte volna, ahogy az is, hogy a madzsar nevű jármű a Krím vidékéről származna, sokkal valószínűbb, hogy az ott raboskodó erdélyiek, székelyek révén terjedt el a XVI–XVII. században a Fekete-tenger északi vidékein. Magyarországon a XI–XIII. században a szekér és a taliga egyaránt használatban volt, ám a középkorban nem a kettő-, hanem a négykerekű járművek voltak túlsúlyban.
A magyar szekér- és kocsigyártás középkori virágzását igazolja a teherhordás eszközeinek, járműveinek fejlettsége is. A kerekes járművek történeti alakulásának, funkcionális és formai változatosságának bizonyítéka a járműnek a középkorból fennmaradt számos elnevezése. Már 1255-ben szerepel a budai vámtarifában a mázsaszekér, a négy ló által vont társzekér, s ekként a távolsági fuvarozás és kereskedelem járműve. Nevét onnan vette, hogy a rajta szállított árut a vámhelyen megmérték, mázsálták. Akkoriban szállítottak rajta sót, rezet, vasat, még sózott halat is.
|
| Nehéz időket idéző hagyomány |
A szállítóeszközök múltját olykor nem a gyarapodó gazdaság vagy a fejlődő közlekedés, hanem éppen a sorscsapások, a pusztító háborúk alakították. Így maradt fenn keserű emléknek Kun László szekere, ami lényegében egy ember vontatta kocsi, de legtöbb esetben csak könnyű taliga, korabeli nevén biga volt.
A történeti hagyomány szerint ínséges időkben, dögvész, háború vagy valami más súlyos elemi csapás miatt a nép kénytelen volt magát befogni a szekerébe. Kun László király a kunok között érezte jól magát, közülük vett feleséget, ám ezt a magyar urak nem nézték jó szemmel, s csúfolódásul is nevezhették a taligát Kun László szekerének. Az elnevezés tulajdonképpen jelkép, egy olyan korszaké, amikor a nyomor az oligarchák garázdálkodása következtében korábban nem tapasztalt méretűvé nőtt. (B. J.)
Emberek húzzák, tolják
Elveszni látszó mesterséget és a hozzá kapcsolódó hagyományt ápolják a Komárom megyei Kocs községben, ahol tizenhetedszer rendezik meg a Nemzetközi Kocsitoló Fesztivált. Az 1800 méteres pályán ötfős csapatok versenyeznek: azok győznek, akik a leggyorsabban húzzák, tolják célba a 350 kilós kocsit. Szegedi Sándor szervező lapunknak elmondta, hogy eddig húsz csapat nevezett, és a környékbeli településeken kívül szlovákok, németek és olaszok is rendszeresen részt vesznek a programon, ahol péntektől vasárnapig kézműves-kirakodóvásáron lehet megismerkedni a ma is élő kismesterségek fogásaival és alkotásaival.
