Autót tervezni hálás dolog, pláne karosszériát, ám hiába élénk az alkotó fantáziája, ha egyre kisebb szabadsága. Korlátot jelentenek a biztonsági kritériumok, hiszen az ütközéskor nagyobb védelmet nyújtó utascella érdekében fél évszázada szóba sem jöhet például a panoráma szélvédő. A másik fontos korlát a fogyasztás és a hozzá kapcsolódó károsanyag-kibocsátás, ami eleve meghatározza a kocsi orrkiképzését: az autók többségének szélvédője szinte a motorháztető síkjának folytatása, ami még nem lenne baj, de a légellenállás-csökkentés uniformizálja a formákat.

Egyre többet panaszkodnak a dizájnszabadság korlátozása miatt. Walter da Silva, a VW konszern formatervezési igazgatója szerint az egyre szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási normák egyenruhába öltöztetik az autókat, megölve egyéniségüket, hiszen szinte minden eldől a szélcsatornákban, és alig marad alkotói tér a formatervező stúdióknak. – Az aerodinamika nem művészet, hanem tudomány,melynek alapvető feladata, hogy csökkentse a légellenállást, így nem nagyon vehet figyelembe olyan szempontokat, mint a divat vagy márkaarculat. Ha megnézzük például az alacsony fogyasztásra kihegyezett Toyota Priust és Honda Insightot, majdnem ugyanazt a sziluettet, ugyanazokat az arányokat láthatjuk, szinte csak a felület színezése tér el formai szempontból – mondja Da Silva, és állítása nemcsak a két japán hibridre érvényes, mert a nagy álom, a száz kilométerenként háromliteres fogyasztású családi autó áramlástani formáját mérnökök határozzák meg. A művészeknek marad a fényszóró, a hűtő és persze a logó formája, mérete, elhelyezése, ami egyre fontosabb a márka azonosításához.

Az áramvonalas forma a belső kialakításban is szerepet játszik, a középső oszloptól hátrafelé lejtő tetők sportos fazont adnak az autónak, ám csökkentik a második sorban ülők feletti teret. Jelentős technológiaváltásnak kellene ahhoz történni, hogy ismét megjelenjenek az autókon a panoráma szélvédők, melyek nemcsak a formatervezők szabadságát, de a kilátást és a biztonságot is növelnék.

Több modell forrása a Renault DeZir koncepció

Szélcsatorna- szabászattal és számítógépes modellezéssel is sikerül egyedi fazonú karosszériákat alkotni, új műveiről így beszélt a premieren Laurens van den Acker, a Renault dizájnigazgatója: – Az autókra eredetileg közlekedési eszközökként tekintettünk, idővel azonban álmaink, vágyaink tárgyaivá váltak. Amikor felvettek, csak annyit kértek, hogy tervezzek gyönyörű autókat, ez az első pillanatban egyszerűnek tűnő kérés lett a kiinduló pontja a Renault teljes megújulási folyamatának. A Clio olyan fellángolás, mint amilyet kapcsolataink legelején élünk át. Innen származik a fiatalos, sportos és egyedi autó gondolata, melyből nem hiányzik a mindennapok iránti érzékenység sem. A Clio szobrászati műalkotás, egy szinte emberien érzéki vonalakkal rendelkező vágyálom. Karosszériáján egyetlen éles szög sem található, az autó csupa ívelt és lágy görbe, olyan, amely mindenkiben ellenállhatatlan vágyat ébreszt, hogy megérintse.

Alighanem ezért kapta meg a DesignBest díjat az AutoBest zsűrijétől Laurens van den Acker, akinek alkotóműhelye szabad kezet kapott a Renaultnál, az új Clio az első skicctől egészen a gyártásig megőrizte vonalait, ahogy a Twingo és a Mégane is. Mindegyik a 2010-ben, a Párizsi Autószalonon bemutatott DeZir koncepcióautóból született.