Az első szárazföldi sebességrekordokat villanyautókkal állították fel, aztán néhány gőzös próbálkozás után jött a belső égésű dugattyús motorok korszaka, melyet a sugárhajtásúaké követett.

Camille Jenatzy 1899-ben ezzel a villanyautóval száguldott százas tempóban

A jetek fél évszázada dominálnak. Sokan már az automobil hőskorában sem elégedtek meg versenygyőzelemmel, hanem tempócsúcsra vágytak. Autóval a bűvös százat 1899-ben, a hangsebességet 1997-ben érték el. John Cobb pilóta szerint az egész rekordhajhászás olyan, mint az ugrás a sötétbe, hiszen nem lehet előre kiszámítani, hogyan viselkedik egy gépszörnyeteg hatszáz felett. Cobb ezt már első csúcskísérleténél megtapasztalta: rengeteg baj volt a gumival, és a mérnökök annyira lecsökkentették a légellenállást, hogy nem maradt leszorítóerő, így kisebb oldalszél is kormányozhatatlanná tette az autót, amely könnyen a levegőbe emelkedett.

Az első gőzkocsi a XVIII. században még éppen hogy csak elérte a 4 km/órát, Gottlieb Daimler drótküllőse már 22 km/órás tempóval riogatta a lovasokat 1889-ben. Az álomhatárt villamoshajtásúval sikerült átlépni: 1899 márciusában Camille Jenatzy belga mérnök szivar alakú négykerekűje 105,904 km/órás sebességi rekordot állított fel. Az akkumulátoros kocsi neve Jamais Contente, vagyis Örök elégedetlen. A sebességhajsza nem is állt meg a száznál, 1910-ben Oldfield és Blitzen Benz autója már 211,5 km/órával száguldott. 1929-ben Segrave Golden Arrowja 372,4 km/órát, 1947-ben John Cobb Railton kocsija 634,3 km/órát ért el. John Cobb kétszer is rekordot döntött, a 634 km/órás sebességet 1947-ben érte el.

Donald Campbell 648 km/órával szálló Kékmadara

Akadtak rekorddöntő családok is: a brit Malcolm Campbell Napier nevű autójával 1928-ban 333 km/órás tempóban száguldott, ezt öt évvel később 438 km/órára javította, mindkettőt belső égésű motorral. Fia szárazföldön és vízen is csúcsra tört: Donald Campbell 1964-ben sugárhajtóműves autóval 648 km/órás tempóval száguldott az ausztráliai Eyretó kiszáradt medrében, majd 1964-ben ugyancsak Kékmadár nevű motorcsónakjával rekordkísérlet közben halálos balesetet szenvedett. Autóval az álomhatárt 1970-ben sikerült elérnie Garry Gabelichnek, aki Blue Flame nevű járművével 1001 km/órával száguldott. Szárazföldi járművel a hangsebességet 1997-ben sikerült elérni: Andy Green 1227,3 km/órás tempóval száguldott a Thrust SSC szuperszonikus géppel.