galéria megtekintése

Az igazi fapadosok Afrikából, mert az út határozza meg az autót

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 06. számában
jelent meg.


Boros Jenő
Népszabadság

Se légzsák, se szervo, se légkondicionáló, de arra jó, amire szánták: olcsó és rossz utakkal is beéri, vagyis megfelel az afrikai igényeknek, ahol bizony többnyire aszfalt nélküli csapásokon közlekednek autók, emberek.

Ez is úgy indult,mint a Rolls-Royce-sztori: a piacon kapható autókkal elégedetlen Joel Jackson kreált magának egyet, aztán a jó üzlet reményében másoknak is gyárt immár üzemszerűen. A kora szerint harmincas informatikus megelégelte kenyai kiküldetésekor, hogy széthullottak alatta az autók. Nem azért, mert olyan rosszak voltak, hanem azért, mert nem afrikai közlekedésre tervezték őket. Márpedig egy nonprofit segélyszervezet aktivistájaként elég sok utaznivalója volt, hogy megpróbáljon segíteni a helyi gazdaságok hatékonyságának javításában. Ehhez képest többet kellett autójavítással foglalkoznia, mint eredeti küldetésével. Feljegyzéseiben fontos részt képviselt az afrikai utak állapota, pontosabban az úttalan közlekedés, mely a termékek és termelők hatékony szállításának fő akadálya.

A cégalapító Joel Jackson társadalmi küldetésnek tekinti a Mobius fapadost
A cégalapító Joel Jackson társadalmi küldetésnek tekinti a Mobius fapadost

A jegyzetből projekt lett, és Jackson helyi mesterekkel összetákolt egy puritán, de olcsó és strapabíró kocsit, a Mobius I-et. Tíz hónap alatt készült el az egyes számú prototípus, melyet nem variáltak túl, a hegesztett acélvázas darab leginkább az egykori Renault Rodeo és Citroën Méhari homokfutókra emlékeztetett. Egyszerű volt és megbízható, ám voltak hibái is.

 

Az természetes, hogy a kísérleti darab duplájába került, mint a tervezett hétezer dollár, de ez nem vette el Jackson kedvét, aki megalapította a Mobius Motors nevű céget, melyre negyedmillió dollárnyi hitelt vett fel és huszonnégy helyi embert, akikkel három hónap alatt készítette el a második prototípust.

Ez sem lett olcsóbb, de egyedi daraboknál ez természetes, az már kevésbé, hogy a Mobius II kiállta a kemény próbát, igaz, elődjénél is robusztusabb és magasabb építésű lett, megerősített vázszerkezettel. Az ára messze van a megálmodott hatezer dollártól, de a kenyai piacon a tízezer dolláros bruttó ár is versenyképes, mert ennyiért legfeljebb alaposan lestrapált ötéves kocsikat lehet kapni, ráadásul hagyományos személyautót, mely közel sem annyira strapabíró, mint a Mobius.

A projektet Jackson társadalmi küldetésnek tekinti, és az autót afrikai csodabogárként emlegeti, mert helyi viszonyokra fejlesztett helyi termék, melynek kézi gyártása sok munkaalkalmat jelent, miközben költség és energiakímélő. Alacsony ára miatt kevésbé tehetős vállalkozóknak és faluközösségeknek is elérhető, üzemeltetése olcsó, és felgyorsítja az afrikai mobilitás fejlődését.

Konstrukciója sokoldalúan használhatóvá teszi, bár csak a jármű első kerekei hajtottak, de rövid első és hátsó túlnyúlásai, valamint magas építése miatt jól bírja a terepet. Terhelhetőségét az igénytelen, de erős hátsó laprugók is növelik, erre szükség is van, mert akár nyolc személyt és rengeteg csomagot cipelhet az autó, márpedig ha ráfér, akkor meg is pakolják.

Elől két ülése, hátul két padja van, utóbbiak felhajthatók, így akár kisteherautóként is használható a menetkészen 1275 kilogrammos és 700 kilóval terhelhető, valamint 2,3 méteres tengelytávú és 23 centiméteres hasmagasságú Mobius, melynek hossza 3,9 méter, szélessége és magassága 1,8 méter. Az autó első kerekeit 1,6 literes, 86 lóerős teljesítményű Renault benzinmotor hajtja. A kézi gyártású hegesztett acélszerkezet alvázként és tetőként is szolgál. Idén ötszáz autó gyártását tervezik, a vállalkozásba ötvenmillió dollárral szállt be a PanAfrican Investment Company.

Ghánai Turtle kisteherautó
Ghánai Turtle kisteherautó

Ghánában is próbálkoznak: a Kumasi-közeli Suame Magazine iparterületen kidobott alkatrészekből három hónap alatt kreálták kézi munkával a Turtle kisteherautót. Az egyszerű Teknős házilag szétszedhető és összerakható, javítása sem igényel szakembert. Holland befektetők hasonló technikával készült darabok helyi sorozatgyártását tervezik. Ilyen volt a Skopak, melyet 1971-ben Skoda-fődarabokból Pakisztánban szereltek össze 1400 példányban és borították puritán lemezkarosszériával.

Skoda-fődarabokból Pakisztánban összeszerelt Skopak
Skoda-fődarabokból Pakisztánban összeszerelt Skopak

Afrikai utakra tervezte 2006-ban a Sáskát Tárnok Zsolt: kis költséggel használható univerzális jármű volt a cél, amit ezért napelemekkel kiegészített üzemanyagcellás villanymotor hajtana. A névadó rovarhoz hasonlóan tagolt a kocsi: az első egység a vezetőfülke, középen van a hajtásrendszer és a futómű. A hátsó egységet alkotó raktérplató fölé nyúlik a napelemeket is tartó árnyékolószárny. A meghajtást a négy kerékagy-villanymotor biztosítja. A lábakhoz hasonló konzolos felfüggesztés előnye a teljesen független kerékmozgatás, illetve a hasmagasság emelése rossz útviszonyok esetén. A plató is ízelt szerkezetű, így nagyobb térfogatú teher esetén megnyújtható.

Tárnok Zsolt Sáskája
Tárnok Zsolt Sáskája

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.