Autók egynapos rendszámmal
Ahhoz, hogy a magyar autópiac felébredjen Csipkerózsika-álmából, nem elég egy királyfi, több tízezernek kell jönnie, és nem fehér lovon, mert akinek az van, inkább abrakra költ, nem vesz új gépkocsit. Sem egyet, sem flottányit, márpedig ha nem lesz változás, további kereskedések és munkahelyek szűnnek meg.
Mostanság nem sok esély van a kilábalásra, és a kincstári optimizmus ebben a műfajban sem generál keresletet. Az elmúlt évhez hasonlóan idén is legfeljebb 45-46 ezer új autó értékesítésével számol a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) elnöke, Gablini Gábor, aki lapunknak elmondta, hogy tovább fogytak a márkakereskedők, akiknek száma egy év alatt hatvan százalékkal csökkent, és már háromszáznál kevesebben vannak, miközben az ágazatban egy év alatt 15 ezer munkahely szűnt meg, és további karcsúsítás várható.
Ezt igazolja a Pricewaterhouse-Coopers felmérése: a 2011-es évre vonatkozó kutatásban főként olyan kereskedések vettek részt, melyek Budapesten és környékén, valamint a Közép-Dunántúlon tevékenykednek, és átlagosan 17 éve vannak jelen a szektorban. A PwC felmérése szerint a legoptimistább kereskedők is csak 2014 után várnak fellendülést a magyarországi személygépkocsi-piacon, mely tavaly alig mozdult el a harmadik évezred negatív rekordjától, és ez a válság előtti évekhez képest nehezebb helyzetbe hozta a hazai autókereskedőket, mint amit portugál és görög kollégáiknak kellett elviselniük.
Az idei évre szóló újautó-értékesítési becslések átlaga 46 ezer darab, és a válaszadók 62 százaléka szerint 2012-ben semmi esély nincs a növekedésre, 2013–14-ben már a kereskedők 89 százaléka, ezután pedig 98 százalékuk számít valamilyen mértékű emelkedésre. Lőcsei Tamás, a PwCMagyarország cégtársa úgy számol, hogy a jelenlegi eladási szinten használtkocsi-import nélkül az előrejelzett forgalomba helyezési tempóval hatvan évig kellene szolgálnia Magyarországon a gazdáját egy autónak. Ennél rosszabb – 102 éves – mutatója van Lettországnak, miközben a szomszédos Ausztriában ez 12 év, Szlovákiában 23 év, Romániában 52 év. A gazdasági kómából tehát még korántsem tért magához a magyar piac. Az alacsony újautó-értékesítések miatt akár veteránná válhat a hárommilliós hazai személyautó-állomány.
A piaci konszolidáció után a talpon maradt kereskedők öt százaléka nyilatkozott úgy, hogy határozottan el kívánja hagyni az ágazatot. A válság ostromait eddig visszaverő kereskedők nagy része viszont stabil lábakon áll, a kereskedések átlagkora 17 év. Az iparágba való belépés egyáltalán nem vonzó a befektetők többségének, az öt évnél kevesebb ideje működő kereskedés mindössze négy százaléka számol bővítéssel. A PwC szakmenedzsere, Rátosi Róbert szerint a forgalom esése és a költségek emelkedése miatt a kereskedők idén is költségcsökkentésre kényszerültek: nem meglepő módon a válaszadók 69 százaléka a marketing- és reklámköltségek csökkentését, 64 százaléka pedig létszámleépítésben jelölte meg a költségmegtakarítás főbb területeit.
A Gémosz közgyűlésén Gablini Gábor elnök elmondta, hogy 2012-ben sem dinamizálódnak az eladások, és néhány márka milliós engedménye csak rövid távon működik. Hiába mutatnak szép eredményeket az év első négy hónapjának számai, azok nem tényleges, hanem csak virtuális növekedést jelentenek, mert olykor csak egy napra helyeznek forgalomba új autókat, melyeket magasabb árszintű nyugat-európai piacokra szállítanak. Az alacsonyabb regisztrációs adóra való kivárással is magyarázható, hogy az új személyautók forgalomba helyezése januárban 45 százalékra emelkedett, majd májusban 6 százalékra csökkent. A reexportot tovább ösztönzi a forint gyengülése, mely miatt egyre jobban megéri külföldre vinni az új autókat. Nem véletlenül, hiszen az áfa és a regisztrációs adó levonása után a magyarországi nettó árak a legalacsonyabbak Európában, de ahogy a szakember jósolja, nem sokáig. Mert a volumene miatt egyre kisebb jelentőségű magyar piacon nem céljuk alacsonyan tartani az árakat a gyártóknak, akik miután megelégelik a reexportot, emelnek, hogy az alacsonyabb regisztrációsadó-tételekhez igazítsák nettó átadási áraikat, aminek következtében rosszul jár a magyar kereskedő és vevő, mert drágábban jut autóhoz, ráadásul a költségvetés bevételei is elmaradnak. Így került forgalomba idén az új autók 20 százaléka, ami éves szinten 9-10 ezer darabot jelent. Ennek kiesése is rosszul érinti a kereskedőket, akik szerint a válságadó kivezetése jó, de a belépő újak, például a tranzakciós illeték és a biztosítási adó ennél is nagyobb terhet jelent majd.
A feketegazdaságba tűnnek el a szerelők
Tovább fogynak a munkahelyek a 95 százalékban magyar tulajdonú kkv-szektorban, ahol cégenként átlagosan 38 főt foglalkoztatnak: a tavalyi 80 ezer forintos havibérre elvárt 14,7 ezer forintos emeléssel a kompenzált munkabérek éves szinten 8,513 millió forint többletet jelentenek, megpályázott szociális hozzájárulás elnyerése esetén 2,4 millió forintra mérsékelhető. A kereskedők 64 százaléka inkább alkalmazotti létszámot és munkaidőt csökkent, a szervizek elbocsátott szakemberei pedig a feketegazdaságba mennek.
