Amerikai country autóval és gitárral. Kattintson, képgaléria!
Forrás - GM Figyelembe véve a 200 milliós darabszámot, nagy a valószínűsége, hogy az amerikaiak többsége nemcsak kívülről ismer Chevroletet, sőt az is biztos, hogy sokuk Impala vagy Bel Air hátsó ülésén vesztette el az ártatlanságát. És a márka neve nemcsak a fiatalok szívét dobogtatta meg, hanem zeneszerzőkét is, merthogy legalább hatszáz dalban szerepel. Komponált Chevrolet című számot a ZZ Top, énekelt Chevyről D. K. Davis, a Beat Farmers lemezén pedig Blue Chevy szól.

Száz év alatt persze ennyi elvárható egy amerikaiautó-idoltól, ennyi idős ugyanis a Chevrolet márka.

Ugyanazon a napon, amikor Edison szabadalmaztatta a fonográfot – 1878 karácsonyán – La Chaux-de-Fonds-ban megszületett Louis Chevrolet. A Jura hegységben fekvő svájci városka napjainkban óraiparáról, divatcégeiről és bankkártyagyáráról ismert. És persze büszkén hirdeti, hogy itt született a kerékpárbajnok, autóversenyző és a legendás amerikai márka alapítója. Addig sem volt unalmas Louis élete, aki húszévesen Párizsban dolgozott autószerelőként, majd spórolt pénzéből megvalósította régi álmát, és 1900-ban áthajózott Kanadába, ahol sofőrnek állt. Öt évvel később New Yorkban a FIAT-hoz szegődött, és már első versenye után az újságok címlapjára került, mert 52,8 másodperces idővel és 109,7 km/órás átlagsebességgel világcsúcsot állított fel egy mérföldes távon. Egy év múlva már Philadelphiában épített autót: a Darracq különlegessége, hogy V8 hengeres motorja az első kereket hajtotta: Louis Chevrolet a Nagy Medve nevű járművel 191,5 km/órás rekordot állított fel. Elszántságát jelzi, hogy tizenöt éves pályafutásából három évet kórházban töltött, mégis mindig visszament a pályákra, és a versenyzéstől csak bátyja, Gaston Chevrolet halálos balesete után vett búcsút.

Közben megismerkedett egy üzletemberrel, akivel száz éve megalapította a Chevrolet Motor Car Companyt. Az 1911. november 3-i keltezésű okmányon szereplő William Durant már korábban összehozta a Cadillac, a Buick és az Oldsmobile márkát tömörítő General Motorst, melyből 1910-ben kénytelen volt kiszállni. A következővel sem ment minden simán, mert Durant olcsó tömegmodelleket, Louis pedig luxusautókat akart gyártani, 1914-ben annyira összevesztek, hogy Louis kilépett, ám a szerződés értelmében a Chevrolet nevet meg kellett hagynia.

1963-as Sting Ray Corvette
Forrás - GM A válás után Louis megalapította a Frontenac Motor Corporationt: az együléses Cormelian versenyautó karosszériája alumíniumból készült, és hátsó tengelyét differenciálzárral szerelték. 1926-ban Louis és fivére, Arthur Chevrolet könnyű repülőgépmotor építésébe kezdett, ám összevesztek, és cégük, a Chevrolair 333 megszűnt. Ezután Louis megalapította a Chevrolet Air Car Companyt, tízhengeres csillagmotor-szabadalmának 1935-ös bejegyzését azonban már nem érte meg a cég. A tönkrement Louis ezután a detroiti Chevrolet gyárban szerelőként dolgozott.

Közben a Chevrolet cég is sokszor a csőd szélén táncolt, de a húszas évek végére az USA legnagyobb autógyártójává nőtte ki magát. 1939-ben már a 15 milliomodik Chevyt ünnepelték, Louis Chevrolet halálának évében, 1941-ben a 16 milliomodik, 1979-ben pedig a 100 milliomodik autó gördült le a flinti szalagról.

Az első Chevrolet 1911-ben készült, a Classic Six ára 2150 dollár volt, és hathengeres, 4,9 literes 40 lóerős teljesítményű motor hajtotta. A csokornyakkendőt idéző jelvény 1914-ben került az autókra. Az első igazi sikermodell az 1915-ben bemutatott 490-es volt, jelzését a konkurens T Ford listaáráról kapta. 1917-ben a Chevrolet is a General Motors része lett, és egy évvel később piacra dobta a 490-es alapjaira épített teherautót. 1935-ben autóinál független első felfüggesztést alkalmazott, majd bemutatta az egyterűek ősét, a Suburbant. Más társaságokhoz hasonlóan 1942-ben a haditermelés miatt leálltak a személyautó-gyártással.

1953-ban már nem az acélhiány, hanem a könnyű építés igénye miatt készült műanyag karosszériával az első 300 darab Corvette sportkocsi, mely napjainkban is hódít. Az amerikai Ferrariként is emlegetett típus 1968-ban blokkolásgátló fékrendszerrel készült, és persze nyolchengeres motorral.

Elektromos mini EN V
Forrás - GM Ha lassan is, de szerényebb ménesekre váltott a General Motors, igaz, nem volt túl jó emlékű az első kiskocsi-próbálkozás: az 1960-ban bemutatott farmotoros Corvair megbukott, és az 1972-es Vega sem hódított a piacon. Mindkettőnél forradalmibb a benzinmotorral is áramot termelő, villamos hajtású Volt, melynek forgalmazását az idén kezdték meg.

Európában évi félmillió Chevrolet kel el, igaz, nem Volt és nem a Transformersből ismert Camaro, hanem a Cruze a listavezető. A maiak csak jelvényükkel idézik pingpongasztal méretű őseiket, hiszen a legújabb Aveo másfél méterrel rövidebb és ötszáz kilóval könnyebb a hatvanas évek legendás Impalájánál, mely hatalmas méretű szárnyaival és tágas hátsó ülésével több nemzedéket hódított meg.

Hol készül még?

Az Egyesült Államokon kívül 1924 óta gyártottak Chevrolet márkájú autókat Brazíliában, majd Belgiumban, 1928-tól Svédországban (Stockholm), Indiában (Mumbai) és Lengyelországban, a varsói Wolska utcában. Swiss Made jelzéssel 1936 és 1975 között szereltek össze Chevrolet márkájú kocsikat a svájci Bielben. Napjainkban az USA mellett Kanadában, Mexikóban, Ecuadorban, Brazíliában, Argentínában, Oroszországban, Indiában, Vietnamban, Dél-Koreában és Thaiföldön működnek Chevrolet-gyárak. Japánban Suzuki Igniseket forgalmaztak Chevrolet jelvénnyel. 2010-ben 4,5 millió Chevrolet készült.

Kapcsolódó cikkek: TVR? Konyec! Jensen? Dá! | Hideg üzemben | Nem fütyülős, de jól megy: a kecskeméti Mercedes | Cikis őszi rendszámcserék | Csúnya mínusz a személygépkocsi-piacon