Már a hibrid változat is az angliai Burnestonban készül

Sok szempontból úttörő próbálkozás: a Toyota új hibridje, az Auris HSD, mert ez az első kompakt hibrid autó a piacon (a full, azaz teljes hibrid kategóriában), és az első olyan alternatív hajtású Toyota, mely Európában készül. Az újdonság ugyanakkor régi receptre épül: a benzin-elektromos Auris az eddig legsikeresebb hibrid, a Prius hajtásláncát kapta meg, nem titkoltan azért, hogy magára ölthesse a világ számos pontján kultuszautónak számító műszaki előd fényes auráját. Meg persze a normál Aurisét, amely – ugyanúgy, mint korábban a Corola – mifelénk a megbízható családi autó szinonimája.

Hogy ezek mennyire érvényesülnek az Auris HSD-nél, azt majd a célközönség dönti el. A budapesti bemutatón a Toyota mérnökei azzal indokolták, hogy a gyár egyelőre a full hibrid megoldásra – és nem mondjuk a villanyautókra – teszi a voksát, hogy ma ez az egyetlen technológia, amelyik egyszerre tudja kímélni a sérülékeny környezetet és biztosítani a kompromisszummentes autózást (utóbbit nyilván azért, mert nem kell hozzá olyan alternatív töltési infrastruktúra, amely a villanyautók terjedését egyelőre hatékonyan akadályozza). Ugyanakkor tény, hogy az Auris HSD vásárlói sem ússzák meg józan kompromisszumok nélkül: a csomagtartó – a csomagtér aljába elrejtett akkuk miatt – 279 literesre szűkült, és hasonló okokból a rugózási komfort is csökkent valamelyest (igaz, ezt az alacsonyra került tömegközéppont révén megnövelt stabilitás nagyrészt ellensúlyozza). Nagyjából ennyi, amit az egészséges környezet oltárán feláldozunk: nem sok, de mindenképpen számolni kell vele.

És ha már a számolásnál tartunk: az Auris HSD szűk hatmillió forintos (a Priusénál másfél millióval alacsonyabb) ára talán egy kicsit magasnak tűnik, de csak akkor, ha az 1,4 vagy 1,6 literes fapados benzines verziókkal hasonlítjuk össze. A kompakt hibrid igazi vetélytársai azonban a HSD-hez hasonlóan magas felszereltségű és alacsony fenntartási költségű dízelek, és ebben az összevetésben az ár már kimondottan versenyképesnek mondható.

Ha megkockáztatjuk a vásárlást, egy minden tekintetben Auris-minőségű, kezes és problémamentes jószágot kapunk a pénzünkért. Az autót 1,8-as, 99 lóerős teljesítményű benzinmotor és nyolcvan lóerős villanymotor mozgatja (mivel a két rendszert egyszerre nem lehet „csúcsra járatni”, a hibrid hajtás összteljesítménye nem a két előbbi érték mechanikus összeadásából adódik – összességében 136 lóerőre számíthatunk). Mivel az átlagfogyasztás a gyári adatok szerint 4 liter alatt marad, a 45 literes tank megfontolt autózással 1100 kilométeres hatótávolságot biztosít, nagyjából ugyanúgy, mintha egy hasonló teljesítményű dízellel járnánk. Mindezek mellé extraként kapjuk a hibrid autózás élményét: a halk, kulturált és vibrációmentes motorüzemet, az űrhajókat idéző visszajelző rendszert a műszerfalon, a mindössze 89 g/km-es szén-dioxidkibocsátást, meg azokat az adó-, biztosítási és egyéb kedvezményeket, amelyekkel a magyarnál értelmesebb közigazgatási rendszerű országokban a környezettudatos(abb) autóválasztást honorálják.

Hamarosan bővül az Európában gyártott hibridek választéka, mert a Yaris Hybrid a Toyota franciaországi üzemében készül majd.

Dízel vagy benzines?

Az optimális megoldás talán az etanolos HSD lehet, ám egyrészt az E85-ös üzemanyag ára a mindenkori (magyar és európai) adódöntések függvénye – és ilyen módon hosszú távon kiszámíthatatlan –, másrészt pedig az agresszívabb üzemanyaghoz hangolt vezetékrendszerű és kenésű verziókat egyelőre csak az amerikai és a skandináv országokban árulják.

Kapcsolódó cikkek: Dunából tankoló autók | Negyvenöt év után feltámasztanák | Őfelsége villanyautója | A józan ész határán | Nem éppen forradalmi modell a Ladától