A szándékkal és az eredménnyel végül is semmi baj, mert a motor összességében rendkívül barátságosra sikerült, és bizony feltűnően könnyen kezelhető. Csak hát a hagyományok, a tradíciók vesztek oda, és ezt még abban az esetben is lehet sajnálni, ha az itt használt megoldások egyébként nagyon jó motort hoznak össze. Így a gép a városi közlekedésben egészen jól teljesít. Azért "csak" egészen jól, mert az alkotóelemek, a futómű, a blokk vagy a motor hangja egyik esetben sem a kategória legjobbja, legszerethetőbbje. Ezalól talán csak a fék jelent kivételt, de az az extraként rendelhető ABS miatt. Vagyis az F 800 R igazából semmit sem csinál legjobban, csak majdnem, ám ami így mégis összeáll, az egészen pompás. Persze érheti kritika a soros kéthengeres blokkot, hogy hát 87 lóerő és a 85 Nm-es nyomaték gyengécske, na de pontosan hová is kellene a több? A motor ereje bőven elegendő volt minden forgalmi helyzetben, ez pedig mi, ha nem elegendő, a tulajdonos úgysem a pályák vad harcosává akar válni.

Két területen azért biztosan van még mit gyúrni a mérnököknek, ami ráadásul nem feltétlenül a pénzen múlik. A futómű a budapesti utakon zavaróan keménnyé válik, persze ez könnyen lehet, hogy egy bajor felhasználónak eszébe sem jutna. A másik a Mezeler abroncs, bizony nem a legjobb partner a motorozáshoz. Egy kicsit csökkentve a gyár által megadott nyomáson, ugyan javult a helyzet, de így sem volt az igazi. Ezzel együtt az F 800 R rendkívül szerethető motor, és BMW létére a számlán sem áll csillagászati ár. Bár a mintegy 2,5 milliós alapára azért húzósabb, mint a japán konkurenseké, ám alapszolgáltatásban nüansznyiak a különbségek (a BMW extralistája igencsak hosszú), az összeszerelés minősége példás, és a presztízs pedig, ami azért ebben a szegmensben sem mellékes, hát az bizony kilométerekkel a konkurensek előtt áll.

Kapcsolódó cikkek: A gigamániások is kicsit választottak: a VW TSI lett az Év motorja | Felemás szemmel | Utcára tett versenytechnika | A használtnak sem használ a válság | Báránybőrbe bújtatott farkas