Zuschlag: 1998-ban változott a helyzet

A Zuschlag János és tizenöt társa ellen bűnszervezett tagjaként, folytatólagosan elkövetett nagy értékű csalás miatt folyó büntetőperben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon ma újabb tárgyalást tartanak. Az elsőrendű vádlott folytatta a múlt héten megkezdett vallomását.

Egészen 1998-ig senkit nem zavart, ha a civileknek hirdetett pályázatok közül a Fidelitas vagy a BIT egyenként akár féltucatnyit is megnyert, vagyis a politikai ifjúsági szervezetek támogatása egészen addig megoldott volt. A Fidesz-kormány idején azonban elzárták a csapokat, mert a pártok szatellitszervezetei attól kezdve nem pályázhattak.- derült ki Zuschlag János volt szocialista politikusnak a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon tett mai vallomásából.

Zuschlag János, volt szocialista parlamenti képviselő vallomást tesz a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, az ellene folytatott per február 17-i tárgyalásán.
Zuschlag János, volt szocialista parlamenti képviselő vallomást tesz a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, az ellene folytatott per február 17-i tárgyalásán.

A civil ifjúsági szervezetek számára biztosított források elosztására létrehozott mechanizmus azonban mindjárt magában hordozta a megoldás lehetőségét: az érintett a gyermek- és ifjúsági alapprogram tanácsába és a regionális ifjúsági tanácsokba a civilek szinte kivétel nélkül politikailag elkötelezett delegáltjaikat ültették - a tárcák, illetve a regionális tanácsban az önkormányzatok képviselői sem voltak persze függetlenek -, így természetesen a pártok érdekeinek megfelelő döntések születtek.

A minisztériumi forrásokat ugyancsak hasonló logika szerint osztották el. Ha például az aktuális miniszter jó viszonyban volt a HÖOK-kal vagy éppen a Magyar Úttörők Szövetségével, akkor egyedi döntés alapján egyik vagy másik kapott némi pénzt, de az egyensúly kedvéért - és ez nagyjából konszenzusos gyakorlat volt - az ellenoldalnak, mondjuk a cserkészszövetésnek is leesett valamennyi.

Zuschag szerint ennek szinte természetes következménye volt, hogy minden oldal igyekezett a civil hálót kialakítani. Vagyis: a politikai ifjúsági szervezetek keresték a kapcsolatot a velük szimpatizáló szerveződésekkel, esetleg maguk alakítottak ilyeneket. Szükség volt ugyanis a legalább formálisan olyan politikafüggetlen egyesületekre, amelyek pályázhattak az állami pénzekre. Azt pedig már senki nem nézte, hogy például az egyik civil szervezet tagsága jórészt ugyanaz volt, mint a Fiatal Baloldalé (FIB), s meghirdetett programja is igen nagy hasonlóságot mutatott a FIB-éhez.

A vezetőségben mindenki tudatában volt annak, hogy a finanszírozási problémákat meg kell oldani - árult el újabb részleteket Zuschlag -, különben az ifjúsági politikai szervezetek teljesen működésképtelenné válnak. Ezért a kétezres évek elején a mozgalomban több-kevésbé egyetértés alakult ki arról, hogy az efféle lehetőségekkel élni kell. Ezért először valós egyesületeket hoztak létre, majd 2002 után jutottak el addig, hogy a pénzszerzésre már fiktív szerveződéseket alakítottak, hiszen a mozgalmi feladatok finanszírozására egyre több forrást kellett találni.

A vádlott hozzátette, hogy minden pályázat esetében érdemi tevékenységről volt szó. Így legfeljebb az tűnhetett volna fel, hogy a „civil háló" tulajdonképpen mozgalmi munkát végzett, de Zuschlag szerint a rendszer minden oldalon hasonlóképpen működött, ezért senkinek nem lehetett érdekében „borítani".

Zuschlag egy ideig ügyvezető elnöke volt az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM), és ha pénzre volt szükség valamilyen rendezvényhez, akkor általában nála kopogtattak. Ilyenkor pedig keményen lobbizott a megfelelő fórumokon és a megfelelő személyeknél. Például amikor pénz kellett egy nyári táborra, elballagott az MSZP valamelyik vezetőjéhez - a vádlott szerint ez volt a legkevésbé ígéretes módszer -, a párt holdudvarához tartozó vállalkozókhoz, illetve valamelyik „civil" szervezet nevében minden lehetséges alkalommal és elfogadhatónak tűnő programra pályázatot nyújtottak be. Arról, hogy mennyi pénzt sikerült szerezni, Zuschlag nem tudott pontosan nyilatkozni, de úgy becsüli, hogy tíz éve az ISZM körülbelül húszmillióval gazdálkodott.

A pályázatokat egyébként kezdetben működő egyesületek nevében nyújtották be - ismertette Zuschlag. Tehát vagy meglevő szerveződéseket kértek fel, vagy tíz ISZM-tag egyszerűen létrehozott egy-egy egyesületet. Miután a programok kerete elég laza volt, belefért például az, hogy egy „civil" ifjúsági rendezvényen szocialista politikusok sora lépjen fel - tette hozzá.

Főként kényelmi szempontok diktálták a fiktív ifjúsági szervezetek létrehozását, hiszen így még egyszerűbben lehetett a pályázatok benyújtása - hozakodott elő egy újabb szemponttal a tárgyaláson Zuschlag. Ezekről az ISZM elnöksége döntött, majd az iroda elkészítette a szükséges dokumentumokat, és benyújtotta azokat a bírósághoz.

Később már azzal sem nagyon törődtek, hogy az új egyesületeknek legalább valós tagsága legyen: több esetben az alapítók is fiktív személyek voltak. Az iratokat pedig, hogy mindent „lepapírozzanak", tanúként a rendezvényeken vagy az irodában megforduló ifjúszocialisták írták alá - sokszor nem is tudva, mihez adják a nevüket.

Így jöttek létre 2001-2002-ben az Atlasz, az Y Generáció, a Vörös Fenyő, illetve a XXI. Század egyesületek. Ezek nevében 2003-2004-től kezdődően több pályázatot is benyújtottak, de a pénzszerzés célja - amint azt Zuschlag gyakran ismételgeti - kizárólag valódi programok finanszírozása volt. Maguk olyannyira takarékosan gazdálkodtak - mondta mély meggyőződéssel -, hogy az ISZM irodának alkalmazottai sem kaptak fizetést.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.