A jogállamiság megcsúfolása az igazságügy átalakítása

Keményen bírálják a Velencei Bizottság szakértői ma nyilvánosságra hozott jelentésükben a magyar igazságügy átalakítását. A tekintélyes jogászok, köztük volt vezető politikusok is úgy látják, hogy a törvény és az általa létrehozott igazgatási szervezet köszönő viszonyban is alig van a jogállamiság elveivel. A törvény egy személy kezébe helyezi a bíróságok ellenőrzését, a bírók kinevezését. A bírálatokról szó lesz az Európa Tanács főtitkárának e heti budapesti tárgyalásain, és az elemzést szoros figyelemmel követik Brüsszelből az Európai Bizottság illetékesei is.

A terjedelmes elemzés szerzői az Országos Bírói Hivatalról s annak kétharmados többséggel választott elnökéről azt mondják, hogy demokratikus kontroll nélkül, egyszemélyes intézményként irányíthatja a rendszert. A korábbi bírósági igazgatásban (amely a jelentés szerzői szerint is reformra szorult) tekintélyes testület kezében voltak a bírói kinevezések, a bírósági vezetők kinevezése és felmentése. Most minderről az OBH elnöke (jelenleg Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) határozhat. A testület igen aggályosnak tartja, hogy feleslegesen hosszú időre választották, s a törvény szerint addig hivatalban marad, amíg a parlament nem képes újabb kétharmaddal utódját megválasztani.

Furcsállják az OBH-elnök törvénykezdeményezési jogát, valamint, hogy helyettesei kinevezésére is ő tehet javaslatot. A magyar szabályozás szerint az OBH elnökének nem kell egyébként sorsdöntő döntéseit indokolnia. A jelentés utal arra, hogy a kétharmaddal kilenc évre választott OBH-elnöknek nagy politikai felhatalmazása van, de hiányoznak a demokratikus fékek és biztosítékok, amelyek a magyar állampolgárok számára garantálnák a tisztességes bíráskodáshoz való jogukat.

A bizottság igen aggályosnak tartja az ügyek utaztatásának törvényesítését. Nem titkolják, hogy ez felveti a kérdést, hogy valóban ez lenne az egyes bíróságok túlterheltsége csökkentésének egyetlen útja, s nem arról van-e szó, hogy megfelelő bírók kezébe akarja adni a hatalom az általa fontosnak gondolt ügyeket. A Magyarországon járt szakértőket tájékoztatták a Fővárosi Törvényszékről más bíróságokhoz helyezett ügyekről, s arra a következtetésre jutottak, hogy nem a legkevésbé terhelt bíróságokra vezényelték az ügyeket.

A szakértők az új magyar szabályozás több elemében is a bírói függetlenséget veszélyeztető elemeket fedeztek fel. Anyagukban hivatkoznak rá, hogy az alaptörvényben és az új sarkalatos bírósági törvényben is szerepel a bírói függetlenség fogalma. Ezzel azonban ellentétes a bírói kinevezések, ellenőrzések, lehetséges áthelyezések és büntetések most bevezetett rendszere. A bizottság arra a következtetésre jut, hogy az áthelyezéstől tartó, rövid időre kinevezett bírók valójában nem nevezhetők függetlennek.

A velencei bizottság szakértői sajnálkoznak a bírói önkormányzatiság felszámolása felett. Igaz ugyan, hogy a törvény létrehozta az Országos Bírói Tanácsot, de ennek a testületnek igen szánalmasak a jogosítványai. Nincs vétójoguk, s gyakorlatilag nem számoltathatják be az OBH elnökét. Nem vétózhatják meg a hivatali elnök döntéseit. Az elnök egyébként is ott van valamennyi ülésükön, ami eleve korlátozza a tevékenységüket. A szakértői jelentésben együttérzéssel írnak arról, hogy az OBT tagjai egzisztenciálisan függő helyzetben vannak az OBH elnökétől – adott esetben Handó Tündétől. Az önkormányzatiság felszámolását példázza, hogy az OBH elnöke indoklás nélkül felülbírálhatja a vezetői kinevezések esetén is a bírói gyűléseken hozott döntéseket, személyi javaslatokat. A velencei bizottság szakértői felvetik: miért nem volt elegendő az korábbi Országos Igazságszolgáltatási Tanács reformja? Azzal sem értenek egyet, hogy az új testületből kimaradt az igazságszolgáltatásban érdekelt többi szakma, a társadalom képviselete, például nincsenek ott az ügyvédek.

A szakértői jelentésben különösen érdekes az a passzus, amely a korábbi legfelsőbb bíróság Kúriává alakítását elemzi. A „velencei bölcsek” szerint a Fidesz-többség úgy hozott törvényt, hogy az kizárja, hogy Baka András, a korábbi LB-elnök lehessen a gyakorlatilag csupán átkeresztelt testület elnöke továbbra is. A szakértők vitatják a törvény jogszerűségét, és azt állapítják meg, hogy az ellentétes a jogállamiság elveivel.

A bírói nyugdíjazások botrányossá lett rendezése, s az ahhoz fűzött kormánymagyarázatok sem győzték meg a szakértői bizottságot. Ez a lépés, amellyel a bírói testület legtapasztaltabb tíz százalékát eltávolították,  indokolatlan, s végső soron zavarokat okoz a bírósági működésben – állapítják meg.

A magyar kormány módosítani kívánja a bíróságokra és a bírók jogállására vonatkozó törvényt – tájékoztatták a Velencei Bizottságot. Ezeket a javításokat azonban a szakértőknek nem mutatták meg.        

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.