Véget ért a sukorói nyomozás

Lényegében véget ért a King’s City-ügyben immár csaknem három éve tartó ügyészségi nyomozás. Tátrai Miklós legutóbbi kihallgatásának jegyzőkönyve elérhető az interneten.

Lényegében véget ért a sukorói telekcsere ügyében három éve folyó nyomozás, a büntetőeljárás április elejétől az iratismertetéssel folytatódik – írja blogjában Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója, aki a hűtlen kezelés és más bűncselekmények ügyében folyó nyomozás egyik gyanúsítottja. Legutóbbi, március hatodikán megtartott kihallgatásának jegyzőkönyve olvasható is az interneten. Mint Tátrai írja, a kihallgatáson a Központi Nyomozó Főügyészség képviseletében Kovatsits Gábor ügyész nem tett fel kérdéseket a gyanúsítottnak, hanem lehetőséget adott észrevételei közlésére.

Ebben Tátrai tételesen cáfolta a gyanúsítás pontjait, érve szinte mindegyik esetben az volt, hogy a gyanút alátámasztó dokumentumot nem tártak elé, de előfordult az is, hogy a telekcsere megsemmisítéséért indított polgári perben a bíróság olyan megállapításokra jutott, amelyek cáfolják az ügyészség gyanúját. Az ügyész a gyanúsított érveit eljárási panaszként értékelte, s továbbította az elbírálásban illetékes ügyészségre, ám, mint Dezső Antal védő megjegyzi, el sem gondolkodtak azon, hogy az abban foglaltakat átgondolva orvosolja a problémát, netán a dokumentumok hiányát firtató kérdésekre érdemi választ adjon.

A gyanúsítás egyik érdemi megállapítása, hogy az MNV elfogadta Joav Blum szempontjait, s nem vizsgálta, hogy valóban jogszerűen végrehajtható ez a telekcsere. Ezzel szemben a Fejér Megyei Bíróságon lezajlott polgári per elsőfokú ítélete megállapította, hogy alaposan megvizsgálták a csere jogszerűségét, sőt azt is, hogy a szerződés tartalma jogszabályba nem ütközik. (Igaz, mégis megsemmisítette a csereszerződést, elsőfokon, de nem arra hivatkozva, hogy az jogszabályba ütközik – az állam képviseletében az MNV eredeti keresetében ezt kérte –, hanem más jogcímeken.)

A gyanú másik tényállítása, hogy az MNV vezetése, értsd Tátrai Miklós és Császy Zsolt tudtak arról, hogy a csere az állam számára kedvezőtlen. Tátrai szerint az ügyészség nem tárt elé olyan dokumentumot, amely ezt igazolta volna, sőt szerinte a szerződés az állam számára előnyös. Azt is állítja a hatóság – áll a jegyzőkönyvben – hogy nem vizsgálták, hogy a területre valóban szükség van az autópálya-beruházáshoz, ezzel szemben pont olyan dokumentumokat tártak a gyanúsított elé, amely szerint heteken keresztül leveleztek az autópálya-építések előkészítéséért felelős NIF Zrt.-vel, amely azt írta, hogy Blum érintett, pilisi és albertirsai telkeit érinti az autópálya nyomvonala.

Érdekes pontja a gyanúsításnak, hogy Császy Zsolt, az MNV értékesítési jogi igazgatója közvetlenül tartotta a kapcsolatot Joav Blummal. Ezt Tátrai sem tagadja, de hozzáteszi, hogy az egyeztetések többségénél az MNV képviseletét nem Császy látta el, ugyanakkor, mint mondja, neki nem kellett tudnia arról, ki kivel konzultált az ügyben, s ilyen dokumentumot az ügyészség sem tárt elé. Más kérdés, hogy az MNV és Blum ügyfelek voltak, tehát az értékesítés során mind Császy Zsolt, mind pedig Váry András hivatalból kapcsolatban kellett hogy legyenek a cserepartnerrel.

Váry András egyébként szintén gyanúsítottja az ügynek, mellesleg pedig az MNV Zrt. alkalmazásában áll a mai napig is, annak ellenére, hogy a döntést előkészítő anyagot maga is aláírta. A telekcsere érvénytelenségéért zajló polgári perben belső ellenvéleményeket és észrevételeket fűzött bele mondanivalójába, amelyek Tátrai állítása szerint soha nem hangoztak el a döntés-előkészítés során. Ezek szerint ő már akkor figyelmeztetett az eljárás törvénytelenségére. A nyomozás során tett vallomásai még nem ismertek, de a bíróság előtt többször is ellentmondásba keveredett saját magával, állításait pedig nem tudta alátámasztani, így a polgári bíróság azokat nem fogadta el, és a tanú szavahihetőségét is megkérdőjelezte.

A gyanú szerint a végső döntést meghozó Vagyontanács nem kapott tájékoztatást a csere valódi indokáról. Az eljárás eddig ismert adatai, s a rendelkezésre álló dokumentumok szerint ugyanakkor írásos és szóbeli tájékoztatást is kaptak arról, hogy a csere elősegítheti a King’s City – akkor még nemzetgazdaságilag kiemelkedő jelentőségű – beruházást, ugyanakkor a tanács döntését csak az autópálya-építés szempontjait figyelembe véve hozhatta meg.

Tátrai közölte az ügyészekkel: a bünteőeljárás törvényei szerint a gyanúsítást módosítaniuk kellett volna, vagy meg kellett volna szüntetni, hiszen egyetlen gyanút igazoló dokumentumot nem sikerült Tátrai elé tárni. Márpedig ez az ügyészség kötelessége, ha azok rendelkezésre állnak. Tehát, mivel ilyen nem történt, s az ügyészség nyilván nem titkol el dokumentumokat a gyanúsított elől – megadva a védekezés lehetőségét –, a gyanúsítást vagy meg kellett volna szüntetni, vagy módosítani olyan cselekménnyé, amelyet a rendelkezésre álló dokumentumok is alátámasztanak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.