Hogy nézne ki a nyugdíjrendszer Fidesz-módra?
Az embereknek illúzióik vannak az állami szerepvállalás lehetőségeiről, így túl keveset takarékoskodnak - állapítja meg a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló, április végi kormányzati előterjesztés, amelyből a június elején már közöltünk részleteket, ma pedig a penzcentrum.hu idézett belőle.
A megállapítás érdekes annak fényében, hogy az elmúlt egy évben sikerült szinte teljesen államosítani az emberek nyugdíjcélú megtakarításait. De vannak más, figyelemre méltó alapvetései is az előterjesztésnek. Az erőforrás tárca által jegyzett iratnak a jövő nyugdíjrendszerét körvonalazó részében például azt is rögzítik, hogy a felosztó-kirovó nyugdíjrendszernek nincs alternatívája. Ez a rendszer működik jelenleg, aminek a fenntarthatóságát megannyi, jelenlegi kormánypárti nyilatkozat kérdőjelezte meg az elmúlt hónapokban, években. A lényege, hogy a befolyó járulékokból fedezikaz aktuális nyugdíjkifizetéseket: vagyis mindig a munkaerőpiacon aktív generációk finanszírozzák a járandóságokat.
A javaslat fontosnak tartja, hogy megteremtsék a generációk közötti korrekt elszámolást, mert az érintettek így közvetlenül ellenőrizhetik, hogy befizetéseik és ellátásuk egyensúlya biztosítható. Nyomós érvnek tartja még az előterjesztés, hogy a magán-nyugdíjpénztárak megszűntetésekor a tb-rendszerbe visszalépők ígéretet kaptak arra, hogy az egyéni számlavezetés részükre fennmarad.
A mostani nyugdíjrendszerről ez a minisztérium véleménye: túlelosztést valósít meg, vagyis többet ígér, mint amennyit beszed. A túlelosztás ellenére az érintettek széles körben elégedetlenek, alacsonynak tartják a szolgáltatást, nincs egyenlő mérce, amihez viszonyítani lehetne, hogy mi az, ami egyénenként jár a rendszerből. Azt is a hibájaként róják fel, hogy nem bünteti, hanem ellenkezőleg, ösztönzi a korai nyugdíjba vonulást.
Az előterjesztők szerint az idő is szorítja a kormányt: hamarosan eljön 2013, amikortól a hatályos szabályok szerint a nyugdíj megállapítására a bruttó jövedelem alapján kerülne sor. Az eredeti terv az volt, hogy ekkortól az adórendszerbe is bevonják a járandóságokat, ám a javaslat erről csak annyi mond, hogy amennyiben nem lesz meg az adózási oldal, akkor jelentős nyugdíjszínvonal-növekedésre lehet számítani, ami ellentétes a célul kitűzött folyamatokkal. Ebből az szűrhető le, hogy nincs napirenden az adóztatás bevezetése, a problémát az jelenti, hogy bruttósítani kellene a jövedelmeket.
Ennyit a háttérről, nézzük, hogy is nézne ki a nyugdíjrendszer Fidesz-módra. Idézzük a szövegből: Az állami rendszerben széles körben érvényesítenénk a korrektség és a pontos elszámolás elvét, vagyis mindenki olyan mértékű nyugdíjjogosultságot szerezne, amilyen mértékben a rendszer fenntartásához hozzájárult. Az egyéni számlán vezetett nyugdíjat a nyugdíjba vonuláskor, a tényleges életkornak megfelelő (hónapokban kifejezett) várható élettartam és a valorizált számlaegyenleg hányadosaként állapítanák meg. A nyugdíj összegét meghatározó befizetések jelenértékének meghatározására többféle módszert javasol a tárca: lehet nettóbér növekedést követő, inflációkövető, e kettő kombinációja vagy járuléktömeg-index.
A jelenérték számítás alapjául szolgáló egyéni jogosultságot a bruttósított bér szerinti járulékfizetés szerint állapítanák meg. Ez nem ugyanaz a bruttósítás, amiről előbb szó volt, hanem a munkaadók által fizetett járulék egy részének tácsoportosítása a munkavállaló járulékai közé. Amit a munkaadó a későbbiekben fizetni fog, azok nem teremtenek e tervek szerint egyéni jogosultságot - más álláspontot nem is képviselhetne ez ügyben a kormány, hiszen ez volt az egyik legerősebb érve, amikor a magán-nyugdíjpénztárban maradók után fizetett munkaadói tb-járulékot nem engedte át a tagoknak, hanem lenyelette a nyugdíjalappal.
A számla örökölkhető lenne, s mint az előterjesztők megjegyzik, nem csak a magánpénztárakból áthozott összegre lenne ez érvényes, azt kiterjesztenék minden számla-egyenlegre. Viszont csak szűk körben nyílna mód az örökölhetőségre, kizárólag a hozzátartozók (házastárs, annak hiányában a gyerekek) számára, mégpedig kötött módon, nyugdíjcélra. A gyermekvállalást nem csak az szja-ban, de a nyugdíjjogosultságban is figyelembe vennék, mégpedig úgy, hogy a gyermekvállalási idő alatt kieső vagy csökkent járulékfizetést az életpálya jövedelmének átlagával vennék figyelembe.
Nem esett még szó a nyugdíjkorhatárról: erről az a szaktárca véleménye, hogy az a várható élettartam növekedésével párhuzamosan, automatikusan növekedne. Ez azonban nem érintené a mai nyugdíjasokat és a már megállapított nyugdíjakat nem érintené.
Az új paraméterek figyelembe vétele miatt a jelenlegi nyugdíjszámítási mód nem folytatható, az eddigi jogszerzéseket átszámolják, amelynek során az 1988-tól gyűjtött egyéni járulékadatok egyeztetésére is szükség lehet - áll az előterjesztésben. Vagyis visszamenőleg átnézik minden érintett jogszerzését, és az új rendszerbe illesztik. Ezzel kapcsolatban annyi önkorlátozást javasolnak a kormánynak, hogy az átállás ne érintse a nyugdíjhoz nagyon közel álló, a korhatárt 3-5 évre megközelítő embereket, ők az előző nyugdíjrendszer keretei közt fejezzék be jogszerzésüket. A többiek esetében a régi rendszerben szerzett jogokat, megfelelő konverzióval, az új rendszer keretei közé illesztik.
