A várost valaha legalább felerészt örmények lakták, ezért is építettek itt ekkora csarnokot templomnak. Még hét másik örmény templomépület található a városban. Az elnök azt mondja, hogy még száz éve is ez volt az anatóliai örmények egyik központja. Az első világháború alatt a török kormány kiűzte őket ősi lakóhelyükről. Azzal vádolták őket, hogy együttműködnek az oroszokkal, akikkel a birodalom hadban állt. Negyvenezren laktak itt akkor.
A templomot a német császári hadseregnek adták, a romlás ekkor kezdődött. A múlt század hatvanas éveiben visszakapta az épületet a közösség, ekkor még néhány ezer örmény élt itt. Az elvándorlás azonban felgyorsult, és a hetvenes évekre eltűnt a hívők közössége – az 1300 éves templomnak látszólag vége lett. Mára egyetlen keresztény hitét gyakorló örmény család lakja Diyarbakirt.
A politikai viszonyok változása, a török kormány EU-csatlakozási törekvése, a keresztényekkel szembeni nagyobb állami tolerancia együtt eredményezte a változást.
Apám családjának 67 tagja volt. A dédanyám, a nagyanyám és az apám maradt csak életben közülük
Ayiknak sikerült összeszednie a pénzt az újjáépítésre. Az összeg háromnegyedét a törökországi örmények adták össze, a többit a városi önkormányzat – meséli. A város hozzájárul a templomépület őrzéséhez és a világítás költségeihez is. A nagyvárosban baloldali kurd párt kormányozza a helyi közösséget. Érdeklődöm, nem okoz-e ellentéteket a kurdokkal, hogy őseik a török kormány segédcsapataiként részt vettek az örmények elűzésében, kiirtásában.
|
Az örmény népirtás 99. évfordulóján tüntetnek a kisebbség tagjai Isztambulban - pár nappal Erdogan kormányfő feléjük tett gesztusát követően
Osman Orsal / Reuters |
Ayik azt mondja, hogy nincs értelme ezt feszegetni. Ráadásul a kurd politikusok kollektíven bocsánatot kértek a népirtásban való részvételért. Nem sokkal korábban Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök is tett egy sajnálkozó nyilatkozatot. Ayik azt mondja, a genocídium tényének elismeréséhez az örmény diaszpóra ragaszkodik. – Apám családjának 67 tagja volt. A dédanyám, a nagyanyám és az apám maradt csak életben közülük. Nekem nincs szükségem rá, hogy elismerjék: népirtás történt. Én tudom.
Ayik azt akarja, hogy adják vissza a közösségek elvett vagyonát, földjeit. Papírjuk van erről, és a török kormány megígérte, hogy rendezik a tulajdoni kérdéseket. Az itteni jog szerint az egyházak nem kapnak állami támogatást, a közösségeknek a vagyonukból, az alapítványokból kell fenntartaniuk, működtetniük a hitéletet, fizetni a papokat.
A bazaltkövekből épített 3200 négyzetméteres templomba most Isztambulból érkezik örmény pap. Egyébként ott, a gigavárosban él a szinte teljes törökországi örménység, negyvenezer ember.
Az első világháború előtt kétmillióan voltak az Oszmán Birodalomban. Másfél millióan pusztultak el, amikor 1915-ben szinte az egész népet elhajtották a szíriai sivatagba. Előzőleg a törökországi örmény politikai vezetőket és az értelmiséget legyilkoltatta az ifjútörökök nacionalista kormánya.
|
Új idők: a törökországi örmények püspöke és a török állam minisztere egymás mellett egy isztambuli ortodox templomban
Murad Sezer / Reuters |
Az utóbbi években egyre többen kutatják örmény gyökereiket. Egész falvakat kényszerítettek át az iszlámra Anatóliában, de néhol őrzik még a nyelvet és sok régi keresztény szokást. Az örményüldözés idején sok fiút azért fogadtak örökbe muzulmán szomszédaik, mert így akarták törvényesíteni a tulajdon átvételét.
Lányokat is befogadtak, akiket feleségnek neveltek a muzulmán családok. Olyan is volt – idézi fel Ayik –, hogy a deportálás után az örmény család visszatért a városbafaluba, és ráébredt, hogy egyedül maradt. Ilyenkor sokan inkább áttértek az iszlámra, csak hogy normálisan éljenek. Mennyien lehetnek? Számítások szerint Törökországban akár másfél millió olyan iszlám hitű ember is élhet, akinek örmény gyökerei vannak.
Mint Ayik hozzáteszi: – Közülük egyre többen keresnek meg minket. Sokan bátortalanok, és félnek, hogy bajuk lehet abból, ha vállalják a valódi identitásukat. De volt már olyan is, aki itt, az újjáépített templomban újra felvette a keresztséget.
Diyarbakir, 2014. július
