Befejeződött a Debreceni Egyetemen az a kétéves kutatás, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy rendelkezhetnek-e saját személyiséggel az alsóbbrendű állatok. Az Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék állati viselkedéssel foglalkozó kutatói a köznyelvben suszterbogárként ismert verőköltő bodobácsokon végzett kísérletek során arra a nemzetközi figyelmet kiváltó eredményre jutottak, hogy a rovarok is rendelkeznek saját személyiséggel, ami még a szaporodásukat is befolyásolhatja.

Barta Zoltán professzor és Gyuris Enikő doktorandusz így foglalta össze a kutatási folyamatot: szárnyas és szárnyatlan bodobácsokkal folytak a kísérletek, ugyanis ezeket a rovarokat könnyű laboratóriumban tartani és megfigyelni. A kutatásban az állatokat különböző szituációk elé állították a kutatók, amelyekben az egyedek viselkedésére koncentráltak.

- Bátorság, aktivitás, felderítő képesség: ezek azok a személyiségjellemzők, amelyek különböző szituációkban hasonlóan nyilvánulnak meg, vizsgálatunkban ezeket figyeltük a bodobácsoknál - mondták a kutatók.

Kísérleti kifutót építettek, amit a bátorság és a felderítő képesség tanulmányozására, valamint az állatok aktivitásának általános megfigyelésére használtak. Kisebb üvegekben arra keresték a választ, hogy adott egyedek milyen gyorsan jönnek elő a búvóhelyükről. Eredményeik szerint a szárnyas példányok bátrabbak és nagyobb felfedező "kedvvel" rendelkeznek, mint a szárnyatlanok, de csak a nőstények esetében. Ezek a megfigyelések összhangban vannak más kutatók elméleti eredményeivel.

A kísérlet során a kutatócsoport azt is valószínűsítette, hogy a személyiség kialakulását a rovarok várható szaporodási sikere befolyásolhatja. Merészebben viselkednek azok az egyedek, amelyeknek a várható szaporodási sikere kisebb, mivel kevesebbet veszíthetnek. A kutatók hozzátették: folytatják a bodobácsok vizsgálatát a szociális viselkedésük szempontjából, s arra keresnek választ, hogy mennyire keresik egymás társaságát a bogarak.