A legfőbb probléma az új médiaszabályozással, hogy feladatokat ír elő a sajtónak, és ezzel a szabadságát korlátozza, noha a médiának nem feladata, hanem funkciója van - fogalmazott Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke egy szerdai konferencián, ahol neves szakértők elemezték az új médiacsomagot és annak hatásait.

Nem a semmiből

A Szabályozott szabadság című tanácskozáson Eötvös Pál emlékeztetett rá, hogy a médiatörvény szellemisége nem a semmiből tört elő: lényegét tekintve nagyon hasonló tervezet született még 2009-ben a két nagy párt közös alkotásaként. A mostani új szabályozásnak ez a "koraszülött mása" az elmúlt húsz év legelvetemültebb támadását jelentette a sajtószabadság ellen. Eötvös ezzel arra utalt, hogy a demokratikus alapelvek, tartóoszlopok megtámadása nem új jelenség, és nem a kétharmad jelenti a problémát: a probléma az éretlen demokrácia működési zavara, amelyben képtelenek kezelni azt a dilemmát, hogy a politika ellenőrzi-e a nyilvániosságot, vagy fordítva.

Mindenható Tanács

A konferencián - melyen körülbelül kétszázan vettek részt - Vincze Ildikó médiajogász többek között azt kifogásolta, hogy a törvény hatálya túl tág, a követelmények túl általánosak, a fogalmak bizonytalanak, az adatszolgáltatási kötelezettség is túlzott, a függetlenség garanciái pedig hiányoznak. A megsemmisítő erejű szankciók lehetősége, a korlátozott jogorvoslati lehetőség is problémás Vincze Ildikó szerint, ahogy az is, hogy a piramis-rendszer csúcsszereplőjévé vált a médiahatóság, így a Médiatanács mindenhatóvá vált.

Felügyelete alatt áll a Műsorszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap is, amely ráadásul ma már nemcsak a közmédia vagyonát kezeli, de ellenőrzési, nyilvántartási, munkáltatói, sőt műsorgyártási hatáskörrel is felruházták, a közmédiumok helyett és nevében még műsorszolgáltatási szerződéseket is köthet. A közmédiumokat felügyelni hivatott Közszolgálati Közalapítvány szerepe eközben minimálisra korlátozódott, amiben pedig maradt szerepe, abban viszont a közmédiumok vezérigazgatóit korlátozza.

Páncéltörő a falon

Azokra a kormányzati nyilatkozatokra utalva, miszerint "úgysem fognak élni" a törvénybe foglalt valamennyi jogosítvánnyal, a szakértő azt mondta, ha a szobában a falon nem is csak pisztoly lóg, hanem páncéltörő, akkor az ember attól tart, hogy az el is fog sülni (a Csehovnak tulajdonított színház-dramaturgiai alapszabály szerint, "ha az első felvonásban puska lóg a falon, annak legkésőbb a harmadikban el kell sülnie - A szerk.) További probléma - tette hozzá - hogy a hírközlési és médiabiztos (sajtó ombudsman) még akkor is adatszolgáltatásra kötelezhet médiumokat, ha semmiféle jogsértés nem történt, és másolatot készíthet az újságíró számítógépének merevlemezéről; üzleti titkokat is megismerhet, még ha nem is kapott erre felmentést. "Ezt még a Legfelsőbb Bíróság sem teheti meg". Vincze ildikó szerint ez a fenyegetettség elengendő ahhoz, hogy "visszatartsa a ceruzát".

Magatartás végett

Ami pedig önszabályozás ürügyén fogadtak el - hogy tudni illik a szolgáltatók maguk alakíthatnak ki magatartási szabályokat -, az valójában önfeljelentést, öncenzúrát jelent a médiajogász szerint. Az önszabályozó testületek magatartási kódexét ugyanis a Médiatanácsnak kell jóváhagynia.

Máglyahalál

A média nem tartozik uniós hatáskörbe, de számos alap egyezmény, szerződés, irányelv és más közösségi szabály, iránymutatás vonatkoztatható rá, mondta előadásában Bayer Judit médiajogász, a Zsigmond Király Főiskola docense. Az alapjogi charta deklarálja például a vélemény-nyilánítás és a tájékozódás szabadságát, az EU-szerződés pedig a szolgáltatások, termékek szabad áramlását (tehát a médiaszolgáltatásokét és a sajtótermékekét is). A jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartását is az EU-szerződés mondja ki, és ennek megsértése alapján akár fel is függeszthetik egy tagállam tagságát.

A médiatestületek politikai összetételére vagy a sajtó büntethetőségére vonatkozóan sincsenek külön szabályok, de "civilizált világban triviális dolgokra nincs szabály, például a máglyahalált sem tiltja az uniós jog". Mivel a szólásszabadság nem tartozik uniós hatáskörbe, nem ellenőrizhetik annak érvényesülését, sérelmük "csak" a tagsági jogok felfüggesztésével járhat, ez a politikai szankció azonban - még ha nehezen is végrehajtható - sokkal súlyosabb a joginál, hangsúlyozta Bayer Judit.

Alap-vetés

A médiaszabályozás a magyar Alkotmánnyal is több pontban ellentétes, tette hozzá kérdésre válaszolva a médiajogász. Ilyen pont a médiatestületek összetétele, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megkövetelése a műsorok szintjén is, vagy a vagyonkezelő alap, amelyet "nem felügyel senki" (az Alap felügyelőbizottságát Szalai Annamária nevezte ki, ahogy az Alap vezetőjét is - A Szerk.)

Túlburjánzás

Indokolatlannak nevezte a médiajogi eljárások és szankciók kiterjesztését a médiumok összességére Polyák Gábor médiajogász. A nyomtatott sajtó hatósági ellenőrzés alá vonása szerinte alkotmányellenes, szemben áll az Alkotmánybíróság azon határozatával, amely kimondja, hogy a sajtószabadságot elsősorban az állami beavatkozás hiánya garantálja. Világszerte a szabályozás szűkítése és a társadalmi megoldások erősítése a jellemző, Magyarországon viszont ennek ellenkezője történik.

A Pécsi Tudományegyetem adjunktusa szerint a médiatörvény túlértékeli a jogi lehetőségeket, és a felelősségi rendszerek túlburjánzásához vezet. Példaként hozta fel, hogy egy valótlan és sértő tényállítás megjelentetése esetén a sajtó-helyreigazítás és a jó hírnév megsértése miatt indított kártérítési per, valamint a rágalmazás miatti büntetőeljárás mellett ezentúl médiajogi eljárás is indulhat a sajtótermékek ellen.

Bármely többség

Polyák Gábor emlékeztetett arra, hogy az alkotmány a véleményeket érték- és igazságtartalmuktól függetlenül védi, a véleménynyilvánítást így csak másik alapjog sérelme miatt lehet korlátozni. Mint mondta, ebből következően a nyilvánosságban a bántó és a többségnek nem tetsző véleményeknek is helyük van, a rendteremtés szándéka ezért itt szerinte értelmezhetetlen. Ráadásul - folytatta - a médiatörvény akár "bármely többség" burkolt megsértése miatt is hatósági eljárást tesz lehetővé, ami rendkívül széles mérlegelési jogot biztosít, és önkényes jogalkalmazásra ad lehetőséget a médiahatóságnak.

Köteles felfedni

Nehéz-Posony Márton, a MÚOSZ jogi képviselője az újságírók informátorainak védelméről szóló előadásában kifejtette, hogy az újságíró köteles információforrásának felfedésére a nemzetbiztonság és a közrend védelme, illetve a bűncselekmények felderítése vagy megelőzése céljából. A médiahatóság jogkörével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tényállás tisztázása érdekében iratok lemásolására jogosult, valamint adatszolgáltatásra - így üzleti titkok átadására is - kötelezheti a sajtótermékeket a médiatörvény alapján.

Kapcsolódó cikkek: Orbán becsúszó szerelést mutatott be Barroso kivédésére? | Szijjártó: Nincs miért változtatni a médiatörvényen | „A nyilvánosság ma már nem szorítható ennyire vissza” | A MÚOSZ elutasítja az új médiatörvény tervezetét | 'Sérti a sajtószabadságot az új médiatörvény'