Párizs félti magyarországi beruházásait
Franciaország és Magyarország számos kérdésben egy követ fúj az Európai Unióban: ilyen mindenekelőtt a sok más EU-ország által vitatott közös agrárpolitika, amely az unió költségvetésének több mint felét fölemészti. Párizsi tárgyalásainak második napján a francia köztársasági elnökkel az Elysée-palotában tárgyaló Orbán Viktor magyar miniszterelnök kifejtette, hogy szerinte minden körülmények között fenn kell tartani a KAP-ot, a közös agrárpolitikát, amivel Nicolas Sarkozy nagyjából egyetértett, bár hozzáfűzte: ez nem zárja ki a KAP elodázhatatlan reformját. Már nem volt ilyen baráti egyetértés a Magyarországon megtelepedett francia vállalatok ügyében, amelyek közül némelyek – a Suez Environnement Pécsett, s az Alstom Budapesten – vitába keveredtek egyes önkormányzatokkal
A francia elnök az aggodalom hangján szólt a történtekről, s azt kérte Orbántól: jó lenne, ha viták esetén – a kilakoltatás helyett – a francia és az európai cégekkel tárgyalásba bocsátkoznának, hogy azok ne érezzék magukat diszkriminálva. Információink szerint a magyar miniszterelnök ígéretet tett, hogy az érintett szakemberek bevonásával tárgyalnak a vitatott ügyekről.
A közel egyórás megbeszélésen a francia elnök és a magyar kormányfő érintette a küszöbön álló uniós elnökség feladatait, s Sarkozy a maga részéről támogatásáról biztosította a magyar elképzeléseket. Megállapodtak abban, hogy a nem várt, újkeletű gondok – különösen a költségvetési válság – alaposan próbára teszi majd Budapest képességeit, de Orbán szerint ezzel is, meg az európai alkotmány módosításával és a következő hét év pénzügyi rendszerének átalakításával is megbírkóznak majd. A magyarok természetesen csapatmunkában gondolkodnak és szorosan együttműködnek majd a brüsszeli uniós intézményekkel – tette hozzá Orbán. Amire az európai gazdasági kormányzás idején szükség is lesz, hiszen a legfontosabb feladat a tagállamok költségvetési hiányának és államadósságának kordában tartása, amit Magyarországnak önmagán kell kezdenie.
Orbán Viktor az elnökség feladatai között első helyen említette az unió bővítéséről folytatott tárgyalások folytatását, mert ezzel perspektívát adhatnának a balkáni országoknak. A miniszterelnök szerint még a magyar elnökség idején lezárulhatnak a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal, s a következő félévben Budapest szorgalmazni fogja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is. E felvetésnek Sarkozy aligha örülhetett, mert éppen az elmúlt napokban fordult Barroso EU-bizottsági elnökhöz, hogy mielőtt ezt a döntést meghozzák, meg kell bizonyosodni arról, hogy az említett két ország képes-e biztosítani az Európai Unió külső határainak védelmét.
Orbán Viktor Párizsból Lisszabonba utazott tovább, ahol részt vesz a NATO-csúcson.
