belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
23. szerda

Papírok a holokauszt poklából

Ebben az évben háromszor annyi a tárgyi adomány a Holokauszt Emlékközpontban

Kár lett volna örökre titokban tartani, hogyan menekült meg 1944. március 19-én egy Budapesten született zsidó csecsemő a biztos haláltól. A Holokauszt Emlékközpont (HKE) gyűjteménygyarapító felhívására jelentkezett az a két tisztes korú hölgy, aki mindezt elmesélte.

Valaczkay Gabriella| NOL| 2010. augusztus 25. |31 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

stefan | 2010. augusztus 27. | 17:47:04

Berkenye, ha véletlenül visszatérnél ide, a fasuzmus iránti igény értelmezéséhez ajánlok egy mai hírt:
http://nol.hu/belfold/ujra_oroshaza_diszpolgara_gombos_gyula

csaszi/2 | 2010. augusztus 26. | 14:44:22

Na jo, ha mar vizrol es olajrol papoltok visszaterek engedelmetekkel a temahoz egy kis adalekkal, mely mutatja, hogy nemcsak zsido aldozatai voltak a tebolynak.

Dokument mutatja az akkori Honvedelmi Miniszterium vezekari fonokenek napiprancsat, mely kotelezove teszi a Hadsregeben szolgalo minden hivatasos tisz/tiszthelyettes szarmazasanak igazolasat, mind a 4 nagyszulot beleertve.

A vezerkari fonok kulonos figyelmet parancsol az eljarasban, mivel egyszeru falusi lanyok szazaval szolgaltak gazdag zsido uri csaladoknal, ahol szerinte a ferj es kamaszfiuk visszaeltek a cseledlany "kiszolgaltatottsagaval" (sic) es abbol felzsido gyerekek szulethettek, akik ma hadseregunkben szolgal)hat)nak.

Egy Magyar Kiralyi ezredes, miniszteriumi foosztaly vezeto ongyilkos lett, mert egy feltve orzott csaladi titok kerult napfenyre..............
A vizsgalat alatt csak annyit ismert el, hogy nem tudja ki volt az apja.

A dokument a Honvedelmi Leveltarban megtekintheto Budapesten.

DFK01 | 2010. augusztus 26. | 14:30:05

Moderálási alapelvek- komment törölve -

berkenye750 | 2010. augusztus 26. | 13:32:13

Moderálási alapelvek- komment törölve -

stefan | 2010. augusztus 26. | 13:29:52

Berkenye, utoljára szaladok neki: felidéztem egy megjegyzést, természetesen annak megadásával, hogy kitől származik, majd pedig, ad analogiam, írtam más megjegyzést, a sajátomat. Hogy végül kérdésedre is válaszoljak tehát, nem a megjegzés írt engem, hanem én írtam a megjegyzést.

berkenye750 | 2010. augusztus 26. | 13:22:55

Moderálási alapelvek- komment törölve -

stefan | 2010. augusztus 26. | 12:58:55

Berkenye, először is nem a megjegyzés írójával foglalkozunk, csak magával a megjegyzéssel. Másodszor sem többet, sem kevesebbet nem állítottam annál, hogy a megjegyzések zöméből a nácizmus iránti igény érződik és ezt tényleg iszonyatnak tartom.

berkenye750 | 2010. augusztus 26. | 12:49:33

Moderálási alapelvek- komment törölve -

stefan | 2010. augusztus 26. | 12:09:54

Valamikor 2002-ben Eörsi István azt írta, lelki igény van ebben az országban a fasizmusra. Ha tévedek, majd az elnézését fogom kérni, egyelőre azonban, legalábbis az alant hozzáírók alapján úgy tűnik, nem elsősorban a fasizmusra bár a dúcsének mintha lenne reinkarnációja), hanem a nácizmusra. Iszonyat.

szadam | 2010. augusztus 26. | 11:09:26

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Pasinszki | 2010. augusztus 26. | 09:02:47

Kedves Csínom Palkó!
Nekem gyerekkori jó barátném és a szülei haltak meg egy közlekedési balesetben. Róluk sem szól ez a cikk, pedig szerettem őket. Képzelje! Ez nem az a bolt, amit maga keres. De van olyan is.

cecilia24 | 2010. augusztus 26. | 08:33:18

Ez a cikk engem nem érdekel!

autopia | 2010. augusztus 26. | 00:33:42


Herr Stahl | 2010. augusztus 25. | 19:52:47
"...mondjuk már ki, hogy ezek a táborok (illetve a szövetségesek által felállított hadifogolytáborok) IS haláltáborok voltak. A túlélési mutatók alig különböznek."
Nem, ez igy nem igaz. A nyugati szövetsegesek hadifogolytaborai nem ugyanugy müködtek, mint a szovjeteknel es ök nem nagyon szedtek össze civileket es gyerekeket sokkal a harcok utan, akik aztan 54-ben jöttek haza (ha hazajöttek).

Csínom Palkó | 2010. augusztus 26. | 00:28:35

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Csínom Palkó | 2010. augusztus 26. | 00:27:04

Moderálási alapelvek- komment törölve -

I'm F.(mint ferenc) | 2010. augusztus 25. | 23:50:58

Csínom Palkó | 2010. augusztus 25. | 23:36:08

Főleg, hogy az ivóvíz a sivatagi olajmezők vidékén többet fog érni az olajnál, mert ugye olajban se fürdeni nem lehet, se szomjúság ellen nem jó.

Továbbá vízből nagy igénye van az embernek, így sok vizet célszerű vezetéken szállítani, mint ahogy az olajat vagy a gázt. Nem beszélve arról, hogy egy földalatti csővezetéken kellemes hűvös állapotban érkezik meg a sivatagba.

Már csak az a kérdés maradt, hogy kinek a zsebébe fog vándorolni a vizünk ára?

kopacsi | 2010. augusztus 25. | 23:47:32

Csinom Palko, feltételezem, hogy az Andrássy ut 60 számú Terror múzeum szivesen lát az általad hiányolt dokumentumokat. Az egyik tragédia ugyanis nem csökkenti a másikat, mindegyikben Magyar Állampolgárok szenvedéséről szólnak. De amig egy csoport akarattal lebecsüli a másik múltját és szenvedését, (és én ezt igen csak a jobb oldalról látom), addig nem várhatnak túl nagy szimpátiát a másiktól.

Csínom Palkó | 2010. augusztus 25. | 23:36:08

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Csínom Palkó | 2010. augusztus 25. | 23:32:50

Moderálási alapelvek- komment törölve -

I'm F.(mint ferenc) | 2010. augusztus 25. | 22:51:37

Csínom Palkó | 2010. augusztus 25. | 22:28:36

"Példának okáért tényleg annyira kell a Déli Áramlat ?
Sok szennyet is ide fog sodorni."

Nem hozni fog az ide, hanem vinni.
Hogy mit?
Hát vizet.

erlauer | 2010. augusztus 25. | 22:50:38

Miért nem vállaljátok a neveteket, nácik?

Csínom Palkó | 2010. augusztus 25. | 22:30:46

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Csínom Palkó | 2010. augusztus 25. | 22:28:36

Moderálási alapelvek- komment törölve -

I'm F.(mint ferenc) | 2010. augusztus 25. | 21:03:10

Hát nem hisztek emberek?

Miattatok van ez a sok cikk, hogy higgyetek.

Ahogy telik az idő egyre többen jelentkeznek a bizonyítékokkal, még akkor is, ha eltelt 65 év.

Pár év múlva lesz bizonyíték a feltámadásra is.

adamant | 2010. augusztus 25. | 20:42:19

Ezerszó | 2010. augusztus 25. | 20:30:18

Ott a pont!!

Ezerszó | 2010. augusztus 25. | 20:30:18

Kedves Szerző! Azt írja: "Az egy-két évtizeddel idősebb hölgy az oldalán pedig az az újlipótvárosi katolikus asszony, aki a szülészorvostól átvállalta a kisbaba gondozását, meg a rejtegetését a nyilas ellenőrzésekkor: szekrényben, pincében, padláson."

Ha a történetet elmondta a hölgy, talán az életkorát is megkérdezhették volna pontosan. Vagy csupán arról van szó, hogy pongyolán fogalmazott és nem gondolta át, mit írt le? Aki az újszülöttnél egy évtizeddel idősebb maga is gyerek. A két évtized már jobban hangzik.

adamant | 2010. augusztus 25. | 20:16:56

A mai roma kisebbségi cikkek soroazata mellett megjelent a Holokauszttal kapcsolatos békítés is. Egyébként kissé elörángatottnak tartoma a cikket. Szinte szisztematikusan jönnek elö napról napra.
Talán okt. 3. után csökken az intenzitásuk.

Herr Stahl | 2010. augusztus 25. | 19:52:47

Csínom Palkó | 2010. augusztus 25. | 18:59:45

Nagyapám katona volt, '48-ban jött haza. Nemhogy hős túlélőként kezelték volna, de mocskos fasisztaként. Nem jókedvéből ment oda. Minden ismerőse meghalt. Kevesebb, mint 10% élte túl!

Kispej | 2010. augusztus 25. | 19:42:27

Nem náciság azt követelni, hogy egyenlő tisztelettel emlékezzünk a halottakra és ugyanígy viseltessünk a túlélők iránt! Végre mondjuk már ki, hogy ezek a táborok (illetve a szövetségesek által felállított hadifogolytáborok) IS haláltáborok voltak. A túlélési mutatók alig különböznek.

Kispej | 2010. augusztus 25. | 19:42:27

Moderálási alapelvek- komment törölve -

lith | 2010. augusztus 25. | 19:12:49

nincs több kérdés, a pont Palkóé.

Csínom Palkó | 2010. augusztus 25. | 18:59:45

Moderálási alapelvek- komment törölve -

HIRDETÉS
Levelek a pokolból
Levelek a pokolból
Népszabadság - Teknős Miklós

Az egyikük pontosan hatvanhat éves. Ő volt az a csecsemő, akit édesanyja még a szülőágyon orvosa gondjaira bízott. Az egy-két évtizeddel idősebb hölgy az oldalán pedig az az újlipótvárosi katolikus asszony, aki a szülészorvostól átvállalta a kisbaba gondozását, meg a rejtegetését a nyilas ellenőrzésekkor: szekrényben, pincében, padláson. 2010 tavaszán - amikor a HKE Auschwitz felszabadulásának 65. évfordulójára meghirdetett gyűjteménygyarapítási felhívására dömpingszerűen kezdtek befutni az anyagok - eszébe jutott ennek a két asszonynak, hogy elmesélik történetüket Szécsényi Andrásnak. Az ELTE történelem és történeti muzeológia szakán végzett gyűjteményvezető már az egyetemen is a két világháború közti jobboldali radikalizmusokkal foglalkozott, így szinte egyértelmű volt, hogy - bár katolikus - az Emlékközpontba menjen dolgozni.

- Ebben az évben háromszor annyian jelentkeztek nálunk az emlékeikkel, mint a korábban - mondja Szécsényi. Idei hatvanöt adományozójuk azonban nem azt jelenti, hogy ennyi tárggyal gyarapodott a gyűjteményük, hiszen volt, aki két darab repedezett fényképet, de olyan is, aki ötszáz darabos komplett levelezést adott át nekik. Igaz, az utóbbit digitalizált verzióban. - Többen ragaszkodnak az eredeti dokumentumokhoz, ami érthető, hiszen nekik ezek a képek, levelek, naplók az egyetlen emlékük elhurcolt családtagjaikról.

Sajátos a helyzet a leszármazókkal, főleg az úgynevezett harmadik generációval: a túlélők unokáival. Míg a második generációnak nevezett szüleiknek zsidóságuk egész gyerek- és fiatalkorukban tabu volt, addig az övékben újra erős a szándék a múlt kibogozására és az identitáskeresésre. Leggyakrabban ők érkeznek a HKE-be túlélő felmenőik hagyatékával. Előfordul azonban olyan is - mint például egy szellemileg és fizikailag is legyengült, gyermektelen néninél, aki munkaszolgálatos férjétől kapott leveleit hozta be a történészeknek -, hogy nincs kinek továbbadni ezeket a tárgyakat. Sokan úgy látják, hogy a Páva utcában van a legjobb helyük.

HIRDETÉS

Ugyanebből az okból hozta be nemrég Schwarcz Imréné született Messinger Berta azt a műbőr kistáskát, amelyről Szécsényi András ujjheggyel meri csak lehámozni a papírt, nehogy még több festék lepattogjon róla. A fénykorában téglavörös táska 1944 novemberétől kísérte Schwarcznét, akit a halálmenettel akkor indítottak el a német határ felé. Ott várta a gazdáját, amíg az a hegyeshalmi határátkelőnél tankcsapdát ásott, mert akkor Hitler még hitte, hogy a Birodalmi Védőállás megóvhatja territóriumát az oroszoktól. Ott lapult egyetlen vagyontárgya Berta hóna alatt a Bergen-Belsenbe zakatoló vagonban is, és ott himbálózott a kezében a hazaúton, a felszabadulás után.

Hogy az egész vészkorszak alatt, és még további hatvanöt évig meg tudta őrizni ezt a táskát, elképesztő ritkaság, mondja Szécsényi András. Akárcsak az a faragott bot, amelyet egy munkaszolgálatos magyar zsidó férfi faragott Kárpátalján, amikor épp nem követ fejtett, árkot ásott vagy vasútvonalat épített. Pont, mint egy másik munkaterületen Láng György, akit a sínfektetés közben készült fényképek még egészséges, sőt, robusztus középkorú férfinak mutatnak. Hogy ő melyik vidéken teljesített szolgálatot, az az apró, Leica filmre készített fotókból nem derül ki. Ahogy az sem, pontosan mi történt vele 1943 májusában, amikorra a Vöröskereszt Tudósító Irodája az eltűnéséről szóló iratot datálta. Ebben a komplett hagyatékban szerepel a Láng házaspár terjedelmes levelezésén kívül az 1910-ben született feleség, Raps Etelka születési anyakönyvi kivonata is - felmenőinél a fontos „izr" bejegyzéssel -, amely 1938. októberi dátumával jellemző dokumentuma a HKE-gyűjteménynek.

- Jó néhány ilyen iratot őrzünk, mert ennek az évnek a májusában hirdették ki az első zsidótörvényt, amely származásuk igazolására kötelezte az embereket - meséli Szécsényi András. Aztán egy borítékból négyszer három centis, megsárgult fotókat szór elém. Egy hölgy adta le őket, aki kislányként élt az erzsébetvárosi gettóban, a felvételeket az apukája készítette. Emberek vannak rajtuk, kupacokba hajigálva. Az egyik nőnek kilátszik a harisnyakötője. Egy kopasz bácsi pedig tűhegynél parányibb szemeivel még mindig néz. Fogalma sincs Szécsényi Andrásnak, hogyan fényképezhette le civil ezt az exhumálást 1945. január 28-án, a Dohány utcai zsinagóga kertjében.

 

 

Címkék: adomány, holokauszt
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    31 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS