Ötfejű Balázs egy rajzfilmalak. A való életben az öt fejének mindegyikét – direkt és képletesen is - Pál Balázs rajzfilmrendező irányítja, akinek ide-oda csapongó ötletei legalább annyira hajmeresztőek, mint amennyire zseniálisak. De ami ebben a nagyszerű, hogy ezekről ő nem csak beszél, hanem fogja a ceruzáját és megrajzolja!

Pál Balázs legismertebb munkája a Neo zenekar egy régebbi videoklipje, az 1999-ben készült Ranbo 13. Talán az egyetlen rajzfilm a rendszerváltásról. Ebben életre kelnek a Lenin szobrok, majd kitör a második nagy októberi szocialista forradalom, ergo kénytelen az USA különleges rendfenntartó erőit rászabadítani az oroszokra: Ranbo és szuperhős barátai kiosztanak néhány halálos pofont. És a vége? Az egyik Lenint életben hagyják, és kiegyeznek vele. Cseberből vederbe.

Balázs most 38 éves. A Gellérthegy lábánál él a családi házuk alsó szintjéből leválasztott szűk legénylakásban. Odabenn minden falon különös festés. Rajzstílusának 10-20 éve felkent nyomai, a vécén kívül sehol egy szabad falfelület, ezért is kerültek az erdei fenyő mesterséges szagába a különböző filmfesztiválok fődíjai és bekeretezett oklevelei – többek közt Chicagóból és New Yorkból.

„Apám grafikus festő. Anyám óvónő volt. Három éves koromban kezdtem rajzolni. Hat éves koromra mindent elsajátítottam, amit egy óvodás tudhat. Azóta is ebből élek. Majd a Varsányi Ferenc animációs szakkörben eltanultam pár fogást. 12 éves koromban egyedül elkészítettem a Sandokan rajzfilmváltozatát, de a siker még váratott magára. 20 éves voltam, mikor a Varga Stúdió vezetője felhívott, mert fázisrajzolókat keresett egy bérmunkához. 5 perc alatt sikerült meggyőznöm, hogy alkalmatlan vagyok fázisrajzolónak, ezért felvett rendezőnek. Akkor úgy gondoltam, hogy innen egyenes út vezet a sikerhez. Ma is úgy gondolom… Csak ne lenne ilyen hosszú.”

Az örökavantgárd neonaiv

Ágya fölött karácsonyfaizzó gondoskodik a hangulatvilágításról. A lakás méretéhez képest aránytalanul nagy fürdőkádja egy légtérben van a hálóként, nappaliként és stúdióként funkcionáló szobával, melynek központi elemei egy tesztmagazinban -1 pontra értékelt műanyag irodai szék, egy kényelmetlenül alacsony üvegasztal, azon laptop, és mellette a rajzfilmes munkáihoz mára nélkülözhetetlenné vált digitális rajztábla - már csak azért is, mert védi a fákat.

„Ezzel a technikával egy éve dolgozom. Már képes vagyok az ötlettől a teljes kivitelezésig mindent egyedül elkészíteni. Azzal, hogy a tollam egy érintőképernyős monitoron vezetem, a rajzfilmkészítéshez nincs többé szükség anyagra, festékre, papírra, grafitra. Mindent digitálisan csinálok. Egy egész estés animációs film egyedüli elkészítésének gondolata foglalkoztat. Nagy fába vágnám vele a fejszémet. De bízom benne, hogy a fejszém nagy.”

A Magyar Iparművészeti Egyetem docense rajzstílusát „örökavantgárd neonaivnak” nevezte. Balázst hallgatva nekem az volt az érzésem, hogy ez a meghatározás egész életére jellemző, hisz az utóbbi idők kudarcélményei után is rendületlenül hisz a nagy áttörésben, hogy újra felfedezik, hogy jobban ki tudja használni a kínálkozó lehetőségeket, már csak azért is, mert sokkal jobb ötletei vannak, mint régen.

„Én hiszek abban, hogy az öncélú, üres szórakoztatás előbb-utóbb kimerül, és szükség van az üzenetre, amit szórakoztató és közérthető formában kell tálalni; elvégre nem sms-eket írok, hanem rajzfilmeket készítek. Példaképeim Walt Disney, Bruce Lee, Woody Allen és Gauder Áron (a Nyócker filmrendezője). Olyan szeretnék lenni, mint ők, csak sokkal izmosabb és gazdagabb.”

Nem erőszakos, nem nyálas

Régi vágya egy friss, szívből jövő gyermekrajzfilm-sorozat elkészítése, amely ráirányítja a figyelmet a magyar animációra. Szerinte nem a régi filmeket kell elővenni, és nem folytatásban vagy 3D átalakításban gondolkodni, mert a hazai körülmények között a kis költségvetésű, ötletes, tanító szándékú és kelet-európaiasan egzotikus filmeknek van létjogosultsága.

„A mai rajzfilmes generáció egy része, az amerikai filmek mellett olyan régi magyar gyerekfilmeken nőtt fel, mint a Süsü a sárkány, Vuk, Ugrifüles, Kockásfülű Nyúl, Frakk stb. Ezeknek a kelet-európai filmeknek van egy speciális, utánozhatatlan bája. Tanulságosak, de nem szájbarágósan. Nem erőszakosak, mégsem nyálasak. Bármikor kipattanhat a hazai fejekből egy-egy nagy ötlet. Az enyémből már ki is pattant. Itt vannak kidolgozva, előkészítve. Csak idő kérdése, hogy e helyzetet felismerjék a hazai és a külföldi befektetők. Ha egyszer kapnék nyolcvanmilliót, két év alatt meg tudnám húszszorozni. Az animáció simán lehetne sikerágazata az országnak, és nem csak én gondolom így.”

A tehén nadrágja című rövidfilm alkotása számos nemzetközi rajzfilmfesztivál díjat nyert 2001-ben. A Varga Stúdió közreműködésével ebből készülő sorozattervhez csatlakozott Erkel András producer, a magyar származású, 40 EMI-díjas forgatókönyvíró, Nicholas Hollander, és dramaturgként a londoni MTV egykori művészeti vezetője, Lauren Levine. Már a Cartoon Network-kel folytak a tárgyalások. A főszereplők hangjaként olyan nevek kerültek szóba, mint Drew Barrymore, Lisa Kudrow és Roger Moore, de a sorozatból mégsem lett semmi, mert ettől független okok miatt megszűnt a Varga Stúdió.

„Éveken keresztül nyertem rajzfilmötleteim megvalósításához Mozgókép Alapítványos pályázati pénzeket. Szerettem volna elérni, hogy ha öreg filmrendező leszek, akkor ne az állam támogasson engem, hanem a hatalmas rajzfilmbevételeimből én támogassam az államot. Ennek első része már megvalósult. Idén nem nyertem semmilyen állami pénzt.”

A magyarországi animációs filmek tipikus percára, 1-1,5 millió forint. Persze eredeti ötletekkel lehet sokkal költségkímélőbb megoldásokat is találni, ezért mondja Balázs, hogy amit képes a laptopján egyedül megcsinálni, arra minőségi- és árgaranciát vállal. De tapasztalata szerint, ha a gyártás folyamatába már belépnek más szereplők, azzal a kockázat is belép.

Mókusok bolygója

„Ha a pénz nem számítana, XXI. századi önellátó földesúr lennék. Már meg is terveztem a szél-napenergiás, hőszivattyús bio-kastélyomat, üvegházakkal, halastóval. Túlzottan fogyasztói társadalmunk ebben a formában nem tartható fenn már sokáig, s miképp foglakoztat ez a gondolat, a következő nagyszabású rajzfilmötletem: A mókusok városa is ebből a témából merít.”

A történet alapja, hogy 7625-ben a mókusok és hörcsögök uralkodnak a Földön, mert az emberiség a globális felmelegedés miatt a Desco Gazdaságos bolygóra költözött. A hörcsögök az emberek elhagyott városaiban élnek, ötezer éves autókat használnak és fogyasztói társadalomban élnek. Ezzel szemben a mókusok erdőben laknak, összhangban a természettel, csirkés szekéren és gólyaháton közlekednek, az energiát pedig fából készült szélkerekekkel termelik meg.

„Népies James Bond zenét akartam az egész estés rajzfilmet bevezető videokliphez. Hat ember nekivágott, és a Balkan Fanatikból Lepés Gábornak (Dj Lepe) sikerült olyat írni, amilyet elképzeltem. Az eredmény megtekinthető a honlapomon Wonderful Game címen, és remélem, hamarosan a zenei csatornákon is látható lesz.”

Nem jellemző, hogy valaki úgy készít animációs videoklipet, hogy felkeresi a zenészt egy rövidfilmmel, hogy írjon rá zenét. Ez fordítva szokott működni. Mint Dj Junior esetében, aki a Party Train című új szerzeményére akart egy vicces animációt, amikor egymásra találtak Balázzsal. Normális esetben joga van a megrendelőnek beleszólni az alkotás egész folyamatába. De Balázs előző munkái és az interneten olvasható közönségvélemény alapján – szűkös anyagi források mellett – ezúttal szabadkezet kapott, és most hogy kész a klip, várnak, remélnek, megrendelő és a rajzfilmrendező karöltve, bízva egy hangos sikerben, hogy közös munkájuk jó fogadtatásra talál, és ennek mentén rajzolhatják tovább álmaik.