Orbán a méltányosságért harcol

Tíz nappal az Európai Tanács a következő hétéves uniós költségvetésről döntő csúcstalálkozója előtt kedden összegyűltek az Európai Parlamentben azoknak az országoknak az állam- és kormányfői, akik szerint nem a kohéziós politikán – az egyedüli igazoltan munkahelyteremtő politikán – kellene takarékoskodni.

A „kohézió barátai” csoport 15 EU-s tagországot számlál – Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Írország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia –, hozzájuk még Horvátország csatlakozott, amely jövőre lesz tag. Hiába vannak többségben az unióban, nem elég erősek ahhoz, hogy meggyőzzék a „kincstár” őrzőit, a nettó befizetőket, akik mindenképpen csökkentetnének az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) mindössze egyetlen százalékát kitevő büdzsén. Ráadásul David Cameron brit kormányfő tulajdonképpen összekötötte politikai jövőjét a költségvetés csökkentésével.

A magyar kormányfő görög kollégájára, Antonisz Szamaraszra figyel a konferencián. Nagy harc lesz
Hungary's Prime Minister Viktor Orban (R) watches as Greece's Prime Minister Antonis Samaras reaches out to shake hands, during a Friends of Cohesion meeting at the European Parliament in Brussels November 13, 2012 . The Friends of Cohesion group was formed during negotiations about the European Union budget for 2007-2013, in order to coordinate the positions of countries that are the main beneficiaries of the cohesion policy, organisers said. In centre is Estonia's Prime Minister Andrus Ansip. REUTERS/Yves Herman (BELGIUM - Tags: POLITICS)

Optimista vagyok, de nagy harc lesz – mondta Orbán Viktor magyar kormányfő a brüsszeli tanácskozás után azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e megvédeni a kohéziós politikát, és ezen belül is a Magyarország számára elérhető forrásokat. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy a 2014–20-as költségvetési keretben 30 százalékkal kevesebb kohéziós támogatás áll hazánk rendelkezésére. – Nyerhető a mérkőzés, méltányos megoldásért harcolunk – mondta a kormányfő, aki kérdésünkre ugyan nem akart semmit elárulni a magyar megoldási javaslatokról, de közölte: mindenki tudja, hogy a magyar problémára megoldást kell találni. Kitért arra is: „a legerősebb ütőkártyánk, hogy a magyar pénzügyi konszolidációt most már az Európai Bizottság is elismeri”, illetve hogy Magyarország egyike annak az öt uniós államnak, amely képes adósságot csökkenteni, ráadásul a legnagyobb arányban. – Érzékelhető hangulatváltozás van Magyarország körül – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzése megnövelte Magyarország tekintélyét.

Négy pontban egyeztek meg a keddi konferencián a magyar kormányfő szerint: a kohéziós alap abszolút számát meg kell védeni, a gazdag országok által követelt „hatékonyabb költekezés” ne vezessen felesleges bürokráciához, az önrész mértéke maradjon 15 százalék (bizonyos javaslatok szerint ezt 25 százalékra kéne felemelni), és az áfaelszámolás szabályozása ne változzon. Orbán is kiemelte: a kohéziós politikán kívül nincs más uniós politika, ami igazoltan munkahelyeket teremt. A kormányfő szerint védhetetlen az a pozíció, hogy a leginkább rászoruló régióktól elveszik a pénzt, míg a fejlettebb régiók közül néhánynak megemelik a támogatását.

A végső csatára november 22–23-án ülnek össze az EU kormány- és államfői. Az Európai Tanács csúcstalálkozója a hétvégébe is belenyúlhat. Egyhangú döntés kell, mindenki vétózhat, de alig lehet érdekében bárkinek azt az üzenetet küldeni az eurózóna válsága közepén, hogy az EU képtelen megegyezni saját büdzséjéről.

A kohézió barátainak keddi találkozója – ami a bukaresti és pozsonyi találkozó után a harmadik volt – ugyanakkor inkább szimbolikus jelentőségű, részleteikben ugyanis köztük is eltérnek az álláspontok. Az összefogás mindazonáltal példátlan: az Európai Bizottság, az Európai Parlament (EP), a munkavállalók és a munkaadók európai szintű érdekszervezetei is támogatják a „kohézió barátainak” álláspontját. – Az uniós költségvetés csökkentése ugyan népszerű lehet bizonyos országokban, de az európai növekedés és munkahelyteremtés szándékával ellentétes – utalt Martin Schulz EP-elnök Nagy-Britanniára. – A mély vágások nélküli EU-büdzsé elfogadása a legjobb stratégia a válságból való kilábalásra – jelentette ki Donald Tusk, lengyel kormányfő, aki Schulz és Pedro Passos Coelho portugál kormányfő mellett az esemény házigazdája volt. Coelho kiemelte: nem szabad felfüggeszteni a befektetéseket, amikor Európában épp nagyobb konvergenciára van szükség.

A legutóbbi nyilvános tervezetet a ciprusi elnökség készítette, amely legalább 50 milliárd eurós vágást javasolt (a bizottsági javaslathoz képest) a büdzséből, ami valójában több, és ez feltehetően még tovább nő, hiszen Németország például 130 milliárdos megtakarítást szeretne elérni, Nagy-Britannia pedig 200 milliárdosat.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.