Pompeji: ókori szexfreskók

Pompejiben, ebben a Vezúv által elpusztított, de a vulkáni hamu alatt csodálatosan konzerválódott római romvárosban decemberben nyitják meg a nagyközönség előtt azt a fürdőt, amelynek erotikus freskói szokatlanul nyílt betekintést engednek az ókori birodalom polgárainak intim világába.

Pompeji freskók kiállítása Rómában

A római élet jeleneteit, mítoszokat és különböző díszítőelemeket ábrázoló pompeji freskókat bemutató kiállítás nyílt csütörtökön a római Nemzeti Múzeumban.

DNS-tanulmány igazolja a zsidók földrajzi eredetét

Új kutatási eredmények szerint a zsidóknak közös genetikai eredetük van a ciprusiakkal és a drúzokkal, és a tanulmány igazolja a zsidó diaszpóra erős DNS-folytonosságát is, amely annak ellenére maradt fenn, hogy tagjai hosszú ideje távol élnek a Közel-Kelettől.

Washington rátette a kezét a brit óriásra

Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy a BP brit olajipari vállalat beleegyezett egy 20 milliárd dolláros kártérítési alap felállításába a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa károsultjai számára.

Levetítették a Biszku-filmet

Biszku Béla családtagjai végül hozzájárultak az egykori belügyminiszterről készült dokumentumfilm bemutatásához.

 

Nem megfulladtak, elégtek Pompeji lakói

Nem megfulladtak, hanem elégtek Pompeji lakosai a Vezúv Kr.u. 79-ben történt kitörésekor - állítja a vulkán felébredésétől tartó olasz kutatócsoport.

Azt javasolják, javítsák ki az ókori város elpusztulásáról szóló részeket a Pompejiről szóló útikönyvekben, és mostantól az idegenvezetőknek is mást kell mondaniuk Olaszország - a római Forum Romanum után - második leglátogatottabb régészeti parkjában, amelyet évente 2 millió turista keres fel.

"Pompeji lakosai ugyanis nem a hamutól fulladtak meg a Vezúv kitörésekor, hanem a legalább 300 fokos vulkáni felhőben égtek el. Néhány perc alatt meghaltak, nem szenvedtek hosszan, mint eddig hittük" - vélik a természeti katasztrófát tanulmányozó nápolyi kutatócsoport tagjai.

A Vezúvon működő geológiai és vulkanológiai obszervatórium két munkatársa, Giuseppe Mastrorenzo és Lucia Pappalardo a nápolyi tudományegyetem biológusaival, Pierpaolo Petronéval és Fabio Guarinóval közösen arra a következtetésre jutott, hogy annak a vulkánkitörésnek, amelyről elsőként ifjabb Plinius számolt be az utókornak, teljesen más volt a hatása, mint azt eddig a tudomány feltételezte.

A kutatók az 1944 óta alvó vulkán rétegeiből indultak ki, megvizsgálták a Pompeji és Herculaneum városát is belepő vulkáni törmelék szerkezetét, illetve az áldozatok DNS-t is. Ahogyan a közelmúltban Izlandon is történt, a Vezúv kitörésekor hatalmas felhő tört fel, magassága elérte a 30 kilométert. A magasság alapján a tudósok a sűrűségét is kiszámították, és arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a vulkáni felhő egy perc alatt haladt át Pompejin. Ilyen rövid idő alatt a lakosok nem a hamutól fulladtak meg, hanem a Pompejiben 300 fokos, Herculaneumban még ennél is forróbb, 600 fokos vulkáni felhőben égtek el. A megkövült tetemek ezért maradtak fenn görcsbe rándulva, ezért tartják kezüket az arcuk elé.

A tragédia pontos megismerése a megelőzésben segít - hangsúlyozta Mastrorenzo, aki szerint a rekonstrukció azt bizonyítja, hogy a Vezúv veszélyesebb, mint gondolják. Ha ismét kitör, néhány perc alatt bekövetkező égésre kell számítani - figyelmeztette az olasz katasztrófavédelem felelőseit. Az eddig kidolgozott, a Vezúv oldalán élő 600 ezer ember minél gyorsabb eltávolítását előíró evakuálási tervet nem tartja megfelelőnek.

A vulkanológus szerint kizárt, hogy a Vezúv soha többé ne ébredjen fel, ráadásul egyszerre három helyről fenyeget. Bármelyik pillanatban kitörhetnek a Nápolytól észak-nyugatra fekvő Campi Flegrei kráterei is, és robbanás szélén az Epomeo vulkán is Ischia szigetén.

Nem megfulladtak, hanem elégtek Pompeji lakosai
Visitors look at a mummy in Pompeii, the famous city next to Naples which was destroyed in AD 79 by the eruption of Mount Vesuvius July 17, 2008. Nearly 2,000 years after it was buried under a volcanic eruption, the ancient Roman town of Pompeii is being steadily ruined by the modern world. Decades of neglect, millions of trampling visitors and the ravages of sunlight and rain are threatening to wipe out for good one of the world's most famous archaeological sites and Italy's top tourist attraction. Archaeologists and art historians have long complained about the poor upkeep of the Pompeii treasures, warning that its fading frescoes, leaky roofs and crumbling walls would not survive the test of time. Picture taken July 17, 2008. To match feature ITALY-POMPEII/ REUTERS/Giampiero Sposito (ITALY)
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.