A lap 2004-ben még 150 éves fennállását ünnepelte, 2009-re viszont az internetre szorult. Az eredetileg naponta megjelenő lapot 1854-ben, Pesten alapították. Az első olyan hazánkban megjelenő újság, amely világszínvonalú közgazdasági rovattal rendelkezik, és ahol a tárca kezdetektől az első oldalon foglal helyet. Magyarországon elsőként a Pester Lloydban jelenik meg Jules Verne műve, az Utazás a Holdra. 1867 után a Deák-párti Falk Miksa szerkeszti a lapot, aki a modern újságírói nyelv egyik megteremtőjének számít, és aki egyébként Erzsébet császárnő bizalmasa. Ludvig Hevesi lesz a lap elsőszámú tárcaírója.

1909-től az a Vészi József veszi át a lap szerkesztését, aki 1905-ben, Németországban megalapította a Nyugat irodalmi színvonalát képviselő Jung Ungarn nevű irodalmi lapot és mozgalmat, valamint elérte, hogy a Deutsche Theater bemutassa a Bánk Bánt. A tárcarovat virágzik a lapban. Szinte minden jelentős magyar zsurnaliszta és sok németajkú publikál itt. Lukács György először a Pester Lloydban adja közre írását, és az első Ady-életrajzíró, Hatvany Lajos is itt jelenteti meg először cikkeit.

Az 1920-as években gróf Apponyi Albert írja a vezércikkek nagy részét. Thomas Mann így véleményezi az újságot 1928-ban: „Ez a lap, ami összekötő kapocs a német és a magyar lelkivilág között, a német nyelv és a német lélek valamiféle összességét képviseli Magyarországon."

A harmincas években többek között Thomas Mann, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Stefan Zweig, Joseph Roth, Egon Erwin Kisch és Alfred Polgar is publikál a lapban. Ekkoriban a Pester Lloyd a náci és liberális eszme ütközőpontját képezi, gyakran egyazon lapban jelennek meg a két véleményt képviselő írások, többek között Benito Mussolinitől, Kosztolányitól és Stefan Zweigtől. 1933. április 23-án a német sajtó közzéteszi azon negyvennégy német ajkú szerző nevét, akik feketelistára kerültek, köztük van Kecskeméti György, a Pester Lloyd vezércikkírója. Elsőként a zsidó származású Vészi Józsefet távolítják el a laptól (1937-ben), 1944-ig Kecskeméti György és Ottlik György vezeti az újságot. Ugyanebben az évben a lap több szerkesztőjét és munkatársát deportálják, így a Pester Lloyd 1945 áprilisában beszünteti működését.

Közel 50 év kihagyás után, 1994. szeptember 7-én független, német nyelvű hetilapként újra elindul, Gotthard B. Schicker lesz a főszerkesztő. A Pester Lloyd eddig Magyarország legnagyobb példányszámban megjelenő idegen nyelvű lapjának számított, amely német nyelven hétről hétre kompetens képet adott a magyar és közép-kelet-európai politikai, gazdasági és kulturális élet eseményeiről.

2004-ben átlagosan 15-20 ezres példányszámban kelt el, bővített és mellékletet tartalmazó számok esetén pedig 25-40 ezerre is nőhetett az eladott lapok mennyisége. Közel hétezer előfizetővel rendelkezett Magyarország mellett Németországból, Ausztriából, Svájcból, a Benelux-államokból, Svédországból, az USÁ-ból és Latin-Amerikából. Megvehető volt a nagyobb újságos standokon, iskolákban, de konferenciákon ingyen hozzáférhető lett. Demszky Gábor 2004-ben így nyilatkozott a lapról: „A Pester Lloyd fontos Budapest számára, jelentősége pedig még inkább nőni fog az európai Magyarországon".

Idén május közepétől a lapot mégsem találni az újságárusoknál. A Pester Lloyd honlapján közzétett közlemény szerint erre a lépésre a nyomdai, terjesztési és üzemeltetési költségek emelkedése, a válsággal összefüggően a hirdetések drasztikus visszaesése és az állami támogatás megszűnése miatt volt szükség. Mint írják, „az ország vezetésének nyilvánvalóan nem érdeke, hogy egy független és minőségi, német nyelvű újság működjön a fővárosban (...) Egy független médium, amely a kereskedelmi érdekek és a politikai játszmák terén kívül maradva megírja az igazságot, vitára ösztönöz. És éppen ezekben az időkben, amikor Magyarország egy kettészakadt ország, csupán árnyéka önmagának. E felismerés alapján továbbra is lesz Pester Lloyd, mindenekelőtt napilap színvonalú online verzióban" - írja a szerkesztőség.

A Pester Lloyd nyomtatott hetilap megszűnésével a német és angol nyelvű nyomtatott hetilappiacon már csak a The Budapest Times-t, illetve az általa kiadott Budapester Zeitung maradt.