Az ENSZ illetékes szervezete nemrég tette közzé felmérését, melyben azt vizsgálták, milyen elterjedt a vezetékes széles sávú internet és milyen áron jutnak hozzá az emberek. Ezek szerint a legolcsóbban a kínai Makaón internetezhetnek a lakosok - a havi átlagjövedelem 0,3 százaléka a havi előfizetési díj -, míg a legtöbbet a Közép-afrikai Köztársaság polgárainak kell fizetniük, mivel ott egy ilyen kapcsolat előfizetése a havi átlagkereset negyvenszeresébe kerül.

Az ENSZ-program (Millennium Development Goals – MDGs) célja, hogy 2015-re jelentősen csökkentse a különbségeket, az egyes régiók, országok közötti digitális szakadékot, de a technológiai célok mögött az rejlik, hogy a jelenleg hátrányban lévő területeken emelkedjen az oktatás minősége, könnyebbé váljon az egészségügyi gondok leküzdése, valamint hatásosan kapacitálják az ilyen helyeken élőket a társadalmi nemek megkülönböztetésének felszámolására (promoting gender equality) - írja a BBC online. 

Mi a fontosabb: tszta víz, élelem vagy internet?

A program eddig igen egyenlőtlen mértékben érte el célját, mivel vannak területek, ahol számottevő eredményeket produkált, de – és épp az ilyen szempontból legelmaradottabb országokban – akad, ahol szinte semmit sem sikerült eddig elérni. A program hatásával kapcsolatban folyamatosan fellángol a vita a szakértők között: sokan ugyanis kifejezetten szkeptikusak az internet hatását tekintve, míg mások – köztük sok helyi – szakember érvekkel igyekszik bizonyítani, hogy a legmodernebb távközlési technológiák gyorsítóként hatnak, jelentős ugrásokhoz vezetnek.

Az érvelők egyik tábora szerint először tiszta vizet, élelmet, ingyenes egészségügyet és oktatást kell biztosítani, és csak utána jöhet a széles sávú internetet, míg a mások azzal érvelnek, hogy a szegénységből való kilábalás, a munkahelyteremtés, a magasabb szintű műveltség jelentősen gyorsítható az internet segítségével. A vita máig eldöntetlen, hisz akadnak sikeres példák mindkét módszerre.

Óriási a digitális szakadék

A felmérés kimutatása szerint a fejlettségbeli különbségek szinkronban vannak az egyéb összehasonlító adatokkal: a világ legszegényebb országaiban az internet elterjedtsége egy százalék alatt van, míg ugyanitt a havi hozzáférés a legtöbbször minimálisan annyiba kerül, mint a helyi havi átlagkereset. Ezzel szemben a fejlett országokban a hozzáférés átlaga 30 százalékos, a hozzáférési díj pedig a havi átlagkereset egy százaléka.

A remények szerint ezt a szakadékot a közeljövőben esetlegesen a mobiltelefonok, és velük együtt az internet terjedése csökkentheti: ezzel egyben a fentebb vázolt közszolgáltatásokhoz való eljutás is talán könnyebb lenne. Ezzel szemben viszont – jogosan – felhozható az az érv, hogy a mobilkommunikáció terjedése, többek között a cégek jelenlegi érdekei miatt is, csak a hangátvitelt, az ilyen kapcsolatok terjedését erősíti, míg a mobilos széles sáv már egy olyan terület, ahol nem várható ilyen robbanásszerű fejlődés – valójában napjainkban a fejlett nyugati országokban sem problémamentes és széles körűen használt a mobilos széles sávú kapcsolat. Ha az eddigi nyugati példákat tekintjük, akkor – egy, a BBC által megkérdezett szakértő szerint – a modernizálódáshoz a vezetékes internet kiépítése vezethet el, és a fejlődő országokban ennek terjedését kell támogatniuk azoknak a gazdag államoknak, akik segíteni akarják a szegényebbeket.

forrás: NOL/nyest.hu

A rickshaw driver talks on his mobile phone as he rides past a billboard outside a railway station in the northern Indian city of Chandigarh May 26, 2009. India's Bharti Airtel, which has restarted merger talks with South Africa's MTN Group, said on Tuesday it does not expect funding requirements for the deal to be onerous. The talks could lead to a merger creating one of the world's biggest cell phone groups by subscribers through the combination of India's biggest operator and MTN, which runs networks across 21 markets in Africa and the Middle East. REUTERS/Ajay Verma (INDIA BUSINESS)