|
 Kártyára vásárlás egy hipermarketben Szabó Bernadett
Bár Magyarországon a bankkártya-használat még mindig elmarad a nyugat-európai szinttől, az elmúlt néhány évben sokat fejlődött a piac. Elértük azt a szintet, amikor az emberek már többször használják kártyájukat fizetésre, mint készpénz felvételére. Igaz, a különbség egyelőre átlagosan mindössze két alkalom. A további bővülés érdekében viszont elengedhetetlen a bankkártya-elfogadói hálózat és a kibocsátott bankkártyák számának növelése.
A vezető kártyatársaságok lépései az elfogadói hálózat bővítését eredményezhetik. Ilyen például a két nagy kártyatársaság belföldi interchange (bankközi) díjainak csökkentése vagy a MasterCard tavaly indított kampánya, melynek célja kártyaelfogadó terminál létesítése négyezer, kis- és közepes méretű üzletet működtető kereskedőnél. Az elfogadói hálózat fejlődésében van egy pont, ahol a rendszer szinte önmagát fejleszti. Ezt akkor éri el a piac, amikor már van annyi elfogadóhely, hogy a kártyahasználók nyugodtan indulnak el vásárolni jelentős készpénz nélkül, és igénylik is a további elfogadóhelyek telepítését ott, ahol ilyen nincs. - Ilyen helyzetben már a kereskedő is belátja, hogy a kártyás vásárlók elmaradásával jelentős üzletet veszíthet, és meghozza a döntést a terminál elhelyezésére az üzletben - állítja Gauder Milán, a MasterCard Magyarországért, Horvátországért és Szlovéniáért felelős vezetője.
Az elmúlt év végén 8,9 millió darab bankkártya volt forgalomban Magyarországon: ennek 80 százaléka betéti, a maradék hányada pedig hitelkártya. Tavaly ugyan a kártyaszám nem nőtt jelentősen, de a banki ügyfeleknek már van legalább egy plasztikja. Bár a bankkártya kisebb összegeknél is egyre gyakrabban kerül elő, még mindig nem természetes az, hogy vele helyettesítik a készpénzt. A hazai kártyahasználat ezzel együtt sokat változott.
Lassú, de folyamatos átalakuláson ment keresztül a piac, hiszen korábban szinte csak készpénzfelvételre használták kártyáikat az ügyfelek, de maga a használati gyakoriság is havi 1-2 alkalomra korlátozódott - mondják például a CIB Bank kártyaüzletágának szakértői. A betéti kártyák forgalmában ma már 50 százalék felett van a vásárlás, és egyre gyakoribb az internetes vásárlás is. Hasonló tendenciákat tapasztalnak a Citibanknál is, ahol úgy látják: még mindig van egy meghatározott ügyfélkör (jellemzően az alacsonyabb jövedelműek), amely havonta egyszer, egy összegben veszi fel a jövedelmét a kártyájával. A vásárlási tranzakciók aránya a készpénzfelvételhez viszonyítva az elmúlt három évben átlagosan 15 százalékkal nőtt, de az ügyfelek nagy része még mindig egy összegben veszi fel jövedelmét bankautomatából - erősítik meg a Budapest Banknál.
Átalakulnak a szokások a hitelkártyapiacon is - az ügyfelek kezdik arra használni hitelkártyájukat, amire való. A Budapest Banknál például 2005-ben még a hitelkártyával bonyolított forgalom 36-40 százaléka készpénzfelvételből származott, mára ez az arány 25 százalékra csökkent. (A hitelkártyával történő készpénzfelvétel díja a sokszorosa annak, mint ha az ügyfél hagyományos bankkártyával megy az automatához, egy-egy ilyen tranzakció több száz, akár ezer forintba is kerülhet, így nem mindegy, hogy valaki melyiket veszi elő a tárcájából az ATM előtt.)
Bár a hitelkártya előnye akkor jelentkezik, ha azt csak vásárláskor veszik elő, egy jelentős ügyfélkör mégis használja másik funkcióját is, pillanatnyi pénzügyi gondok átmeneti megoldására - mondják a Raiffeisennél, azt azonban megerősítik, hogy a kártyás fizetések gyakorisága valóban sokat nőtt az utóbbi időben. Kezdetben általában csak a nagyobb összegű vásárlások során fizettek vele, mára azonban a kisebb összegű, napi vásárlásokat is ezzel bonyolítják. Ennek megfelelően a vásárlási tranzakciók száma nőtt, miközben az egy vásárlásra jutó összeg csökkent.
Javult a hitelkártyák kamatmentes periódusát kihasználó vagy jól felhasználó ügyfelek aránya is, bár a visszafizetés mértéke és üteme nem feltétlenül függ attól, mennyire érti az ügyfél a kártya működését. Az aktuális anyagi helyzet sokszor felülírja az ügyfél szándékát - mondják több banknál is. A Budapest Bank számai szerint az ügyfelek körülbelül harmada csak a minimumot, azaz a felhasznált hitelösszeg 5 százalékát fizeti vissza a fordulónapig, a teljes költésüket visszafizetők aránya viszont az összportfóliót tekintve alig több mint 10 százalék.
A visszafizetés üteme a kártya élettartamától is függ. Az első hónapokban még jellemző a teljes tartozás visszafizetése, de minél régebbi az ügyfél, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kihasználja a rugalmas visszafizetés lehetőségét. A kártya típusától is függ a használati szokás, az OTP-nél például azt emelték ki, hogy a presztízs jellegű plasztikbirtokosok aktívabb kártyahasználók.
Az összeállítás a MasterCard támogatásával készült.
|