belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
23. szerda

A reformok kritikus hiánya

A kormány és a Reformszövetség javaslatait egyaránt bírálja lapunknak írt elemzésében Bokros Lajos.

Bokros Lajos| Népszabadság| 2009. február 28. |54 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

mérce | 2009. március 9. | 18:00:39

Bokros Lajos ne az adófizetők tökét próbálja meg újonnan szorongatni, hanem a sajátját és a korrupt MSZP-SZDSZ barátaiét. Azokból annyit tudna lefejni, hogy bőven jól élnénk! Okoskodni, a szerencsétleneket felülről elnyomni bármelyik balfék képes!

Renia | 2009. március 9. | 17:25:55

Moderálási alapelvek- komment törölve -

ifPetrov | 2009. március 3. | 08:26:52

Sok okos éceszgében.Énekeltek össze,vissza, csak azt nem vettétek még mindig
észre, hogy 2006-ban -vásárlóerő paritáson- 1.8 Eurot ért a Forint, ma ez 1.2 azaz 1/3 át veszítette az értékének.(Ebbe még nem volt benne a gazdasági
világválság.)Ez a "nem fejlődés" és a "rabló állam" ára és a java még hátra
van.

akarhogyis | 2009. március 2. | 18:22:27

Akkor gondolom mindennek úgy kellene maradni, ahogy van, ugye?
Ne a tükröt szidd, ha a képed ferde!

nemecsek | 2009. március 2. | 15:47:43

Szerintem az nem akarja érteni Bokros cikkeit, aki a fejét a homokba kívánja dugni.

nemecsek | 2009. március 2. | 15:47:06

Olvasd el újra:

"Hazánkban ma a közteherviselés egyik kirívó aránytalansága, hogy a 3,9 millió munkavállaló 40 százaléka, közel 1,6 millió munkavállaló minimálbéren van bejelentve. Becslések szerint ennek a létszámnak legfeljebb a fele, tehát mintegy nyolcszázezer munkavállaló igazi minimálbéres, tevékenységének hozzáadott értéke tényleg nem haladja meg a minimálbér mértékét. Ehhez fogható adóelkerülés zömmel volt szocialista országokban fordul elő, ahol az állam - illetve ami ezzel egyenértékű, a társadalom - adófizető tagjainak kijátszása nemzeti sport. Ezt mindenképpen meg kell szüntetni, éppen a társadalmi szolidaritás és az igazságos közteherviselés érdekében. Ezért van szükség elsősorban a minimálbér adómentességének a megszüntetésére."

nimzo | 2009. március 2. | 13:42:40

Az egész címet lehetett volna múltidőben írni. Mivel ez már megtörtént esemény. Mi lesz 30 év múlva leírva a történelemkönyvekbe erről a táncoló ripacsról?

orik | 2009. március 2. | 10:55:01

Mint említém vala, tessenek elolvasni egy Gazdasági bérgilkos vallomásai c. könyvet. Nagyon tanulságos...

analyst | 2009. március 1. | 22:44:29

"Szerkezeti szempontból lényegtelen, hogy az áfa általános kulcsa a mai 20 százalékról vajon 23 vagy 24 százalékra emelkedne." Tényleg. Ami viszont nem lényegtelen, az az, hogy az áfaemelés alkalmazásának teljes szélességében és azonnali hatással csökkenti a fogyasztói keresletet, amely miatt újabb termelők mennek tönkre, merthogy amúgy éppen válság van, újabb munkanélküliek keletkeznek, tovaterjedő negatív hatások bontakoznak ki, pl. a munkanélküli nem vásárol, a költségvetés bevételei pedig végül is nem növekszenek, hanem csökkennek. Mi áll ezzel szemben? Csökkenő bérjárulékok, és enyhén mérséklődő SZJA? Na igen, az alacsonyabb bérjáruléktól elvileg nő a versenyképesség, és több lesz a beruházás. Elvileg persze, mert a világ ma tele van kihasználatlan kapacitásokkal, a hitel meg iszonyúan drága, és nem csak Magyarországon, beruházni tehát egyelőre kevesen fognak. A nettó keresleti hatás tehát negatív, és bizony igen könnyen lehet, hogy a költségvetési is. Ez azért nem mindegy, akár Kormány, akár Reformszövetség, akár Bokros Lajos tesz javaslatokat, vagy éppen intézkedik. Ezzel azért foglalkozni kellene, mert nem mindegy, hogy a válságot éppen enyhítjük, vagy inkább mélyítjük. És különben egyszerű is, mint az egyszeregy, egészen kevés makrogazdasági ismerettel átlátható. A gyulladt vakbelet persze ki kell operálni, de ha lehet, legalább ne a szánkon keresztül.

öszijő | 2009. március 1. | 21:30:00

ki kell rugni kétszázezer közalkalmazottat. bér:hatszáz milliárd. infrastruktúrájuk:százötven milliárd. nem lopnak kétszázezren :százmilliárd.
háromszáz önkormányzat összesen:háromszáz milliárd. csak háromszáz önkormányzat lop:megtakarítás százmilliárd. állami vállalat elad.ezer milliárd.korrupt politikusoknak nincs hol lopniuk:kétszáz milliárd. nincs tizenhárom hó sehol:háromszáz milliárd. nincs alanyi jogon semmi:háromszáz milliárd.
plussz az apró:tandíj,vizit díj,stb. ez kb 3 ezer milliárd. ehhez jön,hogy nem kell az államnak hitelből finanszíroznia:háromszáz milliárd. plussz még ezaz:kétszáz milliárd. 3500 milliárd megmarad. 1 % járulék:70 milliárd. húsz százalékkal kissebb járulék:1400 milliárd. 1 % áfa:150 milliár. 17 % áfa:450 milliárd. szja:minden/de minden ám!/ 16%:1000 milliárd. ez idáig 3000 milliárd. maradt még 500 milliárdunk évente: ez kizárólafg az adósság csökkentésére.
eredmény:minden fasza,mindenki dolgozik,termelés van,növekedés 5-6 %. 20 év alatt dán szinvonal 80%-a./ami igen királynak számít ezen a bolygón/
kb ennyi.

alasehir | 2009. március 1. | 15:14:08

"többé nemcsak az elkülönült kasszák egyensúlya, hanem azok léte sem fontos. Természetesen lehet képviselni ezt az álláspontot, de akkor nyíltan ki kell jelenteni, hogy fel akarjuk számolni az elkülönült társadalombiztosítást, és mind az állami nyugdíjakat, mind az egészségügy finanszírozását, mind pedig a munkanélküli-ellátást a továbbiakban a központi költségvetésből kívánjuk fedezni, ahol a nyugdíj, az egészségügy és a munkanélküli-ellátás közvetlenül versenyez minden közkiadással. Ez hallatlan horderejű reform, ami messze túlmutat az adórendszeren"

A helyzet az, hogy már most is ez van. De sem a kormány - és nyilván - sem az ellenzék nem vallja be, mert nagy lenne a felhördülés.

"Nyíltan ki kell jelenteni": na ettől szakértő a Bokros és nem politikus. A politikus ha valami igazságot nyíltan kijelent, maga alatt vágja a fát. Ezért folyamatosan hazudik, legalábbis elhallgat. Ez a létformája.

irriga | 2009. március 1. | 11:47:53

Lehetne még mást is eltíltani: Morvai ...

Egyébként a szabályzókat folyamatosan kell egy országban változtatni.
pl. Ha nő az átlagéletkor, akkor nőhet a munkában töltött idő is.

nimzo | 2009. március 1. | 11:43:00

Azért ezt a nagyérdemű közgazdászt eltiltanám az oktatástól. Mindenre ugyanazt a receptet írja;ne együnk, mert az egészséges és megtakarítással jár. Ilyen javallathoz nem kell közgazdasági végzettség. Az a szomorú, hogy az ilyen vélemények nagy nyilvánosságot kapnak. Szerintem az ilyen Bokros félék most nagyon jól jönnek az ijesztgetéseikkel a kormánynak. Ettől gondolják sokan; milyen jó ember is ez a "mi Ferink", azért mégsem olyan drasztikus.

murcos | 2009. március 1. | 11:39:42

Nem értitek Bokros problémafelvetését sem. Populista érvekre buktok, elvesztek a részletekben, és nem vagytok nyitottak külső gondolatokra. Így nem lehet vitatkozni. Belétek kár is az érvelés. Hogy Bokros mégis érvel, azt mutatja: akar valamit.

irriga | 2009. március 1. | 11:31:44

Most úgy tűnik, egyes családoknak (közpénzből) jól megy, állam bácsi ellenben erősen kornyadozik.

Ez a kornyadozás ellenben szükséges, mert hülye politikusaink és választóink egyébként a büdös életben nem fogadnák el a változatást.

László | 2009. március 1. | 11:07:06

Bokros Lajos világosan értékel és homályosan lát. Mindezek az intézkedések amiket javasol ismertek a nyugat európai politikai berkekben. Egyik másik ország eredményesen is használta. Ezáltal jött létre az első „ Bokros csomag” is. És ennek ellenére. A Bokros csomag társadalmilag nem volt életképes és csak egy kis időre segített. Állítom hogy a további Bokros csomagoknak is ugyanez lenne a sorsuk. De miért? Tulajdonképpen hol a hiba? Miért segít másoknál és miért nem nálunk?
Mindezek az intézkedések amiket ajánl, társadalmilag és gazdaságilag fejlett országokra lett szabva és ugyanott kipróbálva. Országunkban mindezeknek az intézkedéseknek nincsenek meg a társadalmi, politikai és gazdasági előfeltételei. Anélkül pedig nem megy hiába erőltetjük. Ezért szükségesek olyan politikusok kik ismerik és a népünknek meg is tudják magyarázni milyen társadalmi előfeltételekre van szükség. Csak hogy ilyet az országunkban nem találunk. Hát akkor hogy tovább? Tanulni tanulni tanulni. Mert mindezekhez egy felvilágosult nép is kell. És addig? A társadalmi előfeltételek megteremtésén dolgozni. De mik is ezek az előfeltételek?
Az egyik annak a felismerése hogy egy állam csak az állam legkisebb egységére támaszkodva, a családra építhető fel. Nem a pártok tartják fenn az államot hanem a családok. Csak akkor megy jól az államnak ha a családoknak is jól megy. A mai rendszerünk a család szerepét a pártoknak tulajdonítja és ez az egyik alapvető hiba. A pártjainknak juttatja azt az elismerést és anyagi jólétet ami a családjainknak járna. Míg ez nem változik jöhet a legjobb bokros csomag, vagy valami más értelmes is, társadalmilag el lesz buktatva.

irriga | 2009. március 1. | 11:02:42

A fidesznek volt két jó intézkedése:
1. a családi pótlék iskola látogatáshoz kötése.
2. gyerekek utáni adókedvezmény családi pótlék helyett.

Sajna ezek nem sokáig éltek ..

ni1218 | 2009. március 1. | 11:00:35

Moderálási alapelvek- komment törölve -

irriga | 2009. március 1. | 10:59:36

Bokros érvrendszere egy kicsit megbicsaklik ott, mikor a forint gyengeségét ostorozza.
Hiszen a gyenge forint éppen a hazai vállalkozásokat, a munkahelyteremtést, a versenyképeség növekedését eredményezi kifelé.

bgabor | 2009. március 1. | 09:59:34

Mondjuk már ki végre ne kerülgessük a forró kását! A dolgozók száma egyre csökken, meg a kisnyugdíjasoké, idős koruk okán ők halnak meg előbb. Míg a magasabb nyugdíjasok, a munkanélküliek és a kisebbségi nemzetiségiek száma rohamosan nő! Az eltartottak nagy száma miatt kevés jut a jövő felnevelésére és a kis összegű segélyek csak a legprimitívebb népcsoportot ösztönzik gyerekvállalásra! A csőd szerintem elkerülhetetlen! Emlékeznek, Orbán Viktor minden volt, csak jó nem, amikor nem emelt csp.-t, hanem adókedvezményt adott annak aki dolgozik. De a segélyezettek így is rablással, polgárháborúval fenyegetőznek. Szent Istvánnak nem volt diplomája, de tudott problémát megoldani, a tolvaj vagy kapát fogott, vagy a kezét vágta le!

!!§!! | 2009. március 1. | 09:18:17

Kedves cerberus | 2009. február 28. | 21:51:02 még van lejző amit nem irt le.Természetesen a stilus Önt minősíti. Valószínü az egymás iránti tisztelet és türelem 0-val egyenlő ugyanúgy mint a parlamentbe.

Lator | 2009. március 1. | 08:49:48

Hihetetlen, hogy Bokros Lajos hosszú évek óta teljesen világosan látja a problémákat, ráadásul ésszerű megoldási javaslatai is vannak rá, a kormány pedig makacsul ragaszkodik pitiáner totyogáshoz, amikor "futni kéne". A Fidesz pedig az ország érdekeivel abszolút nem törődve, cinikus országellenes politikával csak a hatoméhségét bizonyítja.
Addig amíg nem jönnek "kiegyenesített kaszákkal" a parlament felé az "emberek" ...

Bjossy | 2009. március 1. | 07:56:15

Istenem, hát eljutottunk az amnézia olyan fokára, hogy van, aki Bokros Lajosban látja a társadalom megmentőjét? Ez tényleg félelmetes...

László | 2009. március 1. | 07:39:27

Országunkban nem ismerek olyat aki nem szeretné gyorsabban, hatásosabban, kevesebb fájdalommal a problémánkat megoldani. Országunkon azonban csak a reálpolitika segít, nem pedig kívánságműsorok. Nekünk különbséget kell tennünk mi az amit szeretnénk és mi az amit az ország jelenlegi politikai és gazdasági körülményei megengednek hogy megtehessük. Ez a kettő sajnos nem ugyanaz. Radikális megoldások a politikában soha nem visznek a helyes útra mert az nyugtalanságot, elégedetlenséget kapkodást jelent. Pontosan ez a pártjaink évtizedek óta tartó ide oda kapkodása vitte csődbe országunkat. Az államcsődünk kezeléséhez azonban nyugalom és jól átgondolt szisztéma kell amit az első szükséges gyors intézkedések után, lépésről lépésre kell és lehet megvalósítani. Ilyen koncepció létezik az országban. Azonban nem szabad elfelejteni hogy a legjobb koncepció sem ér semmit ha népünk nem érti meg a szükségességét. A politika egyik legfontosabb feladata pedig az hogy meggyőzze az ország polgárait. Minden vállalkozó tudja hogy munkája nem ér semmit, ha nem tudja eladni. A politikánál sincs ez másképpen. Az eladáshoz, meggyőzéshez pedig idő kell. Senki nem fogja megkérdezni hogy van e ideje az embernek vagy nincs. Inkább azt kérdezik úgy a vevők mint a polgárok: meg tudott e győzni a termékéről vagy nem. A mai politikai garnitúránk politikai és gazdasági kiképzése olyan alacsony szinten van hogy nem tudják elvégezni a feladatukat. Még magukat sem tudják meggyőzni nemhogy a polgárokat. Így a politikai feladatuk elvégzésére nem képesek. A generációváltást meg már a következő választásoknál lehet érvényesíteni. Mindegy melyik pártot választod. Válaszd azt amelyik a szívedhez nőtt, de harminc felett ne hidj senkinek és negyven felett ne válassz senkit. Ez egy kis, de nagyon fontos lépés. De a leghosszabb út is egy első kis lépéssel kezdődik. Nekünk egy új politikai generáció kell mely együtt tud dolgozni olyan szakértőkkel mint Bokros Lajos.

Kispipa | 2009. március 1. | 07:28:54

Szerintem bármelyik átlagos magyar háziasszony jobban beosztaná a pénzt mint a parlamentben üldögélő urak ! Hitelből finanszírozni jóléti kiadásokat, mi k*vára gazdagok vagyunk, hogy ez nekünk megéri! Az egyik párt azért felelős mert ezt megcsinálta, a másik mert ezt fent akarja tartani ! Addig míg ez így lesz Magyarország egyhelyben fog topogni bár van "egy-két" emberke aki ezt szeretné. Hisz jobb a zavarosban halászni !
Ilyenek vagyunk mi, ha legalább ezt beismernénk az már fél siker lenne !

szemellenző | 2009. március 1. | 03:18:10

Kedves jobbról és balról érkező honfitársaim,
Ha megengeditek javasolnék egy kézzel fogható megoldást, melyet egyik oldal sem igazán reklámoz!

http://zsebforradalom.blog.hu/

polly | 2009. március 1. | 03:08:12

azt azé ne, bakos!
nincs vele tul jó érzésem. (én egy fiatal embert szeretnék látni az élen...)

bakos23 | 2009. március 1. | 00:36:27

Egy süllyedő hajón ülünk, kár azon tovább vitatkozni, hogy szükséges-e tenni valamit. Meg, hogy fájni fognak-e a reformok. Mindenképp fájni fognak, de pár év múlva talán már nem egy frusztrált társadalomban, és egy velejéig álságos politikai és gazdasági rendszerben kell majd vergődnünk.

Ráadásul Bokros az egyetlen magyar gazdaságpolitikus, aki a legmagasabb szinten bizonyítani tudott (itthon és külföldön).

Együtt érzek a 65 éves kőművesekkel, de ez a példa demagóg, meg lehet fordítani. Próbáljon meg a kőműves megírni egy ilyen tanulmányt,és azután kérje Bokrost, hogy menjen ki az állványra dolgozni. Nem csak a fizikai munka megterhelő.

Lényeg a lényeg: Bokros for President. Komolyan.

zsugás vili | 2009. március 1. | 00:31:15

Bokros Lajos vastapsot kapna egy exkluzív tudományos fórumon ezért a tanulmányért is.
Viszont a megvalósítást tartalmazó törvényeket egy – az Alkotmánybíróság által ismét engedélyezett – népszavazás elküldené a p.csába (copyright: Horn Gábor tanult pedagógus).

cerberus | 2009. február 28. | 22:16:48

Patópál liga : ) ez tetszik
nevezzük őket inkább parlamenti pártoknak...

Jakutika | 2009. február 28. | 22:01:17

Bokros jókat mond, de persze sok magyarnak ő szalonképtelen. Na ez a másik gond. Ezt az országot mindig megosztották,esetleg bennünk van ez a dichotomizálás. Na ezzel sehova se lehet jutni, lásd trónharcok, tartományurak, főúri ligák, Mohács, kuruc-labanc, 48-as-49-es, szocdem-KNEP,nyilas-komcsi, moszkovita-hazaikomcsi, ortodox-reformkomcsi, Orbán-Gyurcsány. Na ezzel kezdj mit magyar. Mondhat itt bármit a RSZ, meg Bokros,majd lesz ellenpólus, mondjuk a Patópál liga.

Jakutika | 2009. február 28. | 21:54:28

Kossuth azt mondta egész Európában csak a koldus nem fizet adót, nálunk a nemesek. Lássuk be nem sok minden változott. de a reformkorban a nemesség képes volt a köz érdekében felszámolni a saját kiváltságait, mert felismerte a hosszútávú érdekeit. Mo-on? Ma? Költségtérítés, pártfinanszírozás? Csődeljárások, fantomcégek. Átvert munkások, zsebbefizetés, és igen sok sírás.
Az érdekegyesítés egyik eleme az iagazságos közteherviselés és a társadalom igazságérzetével való óvatos bánásmód. Mert az ítéletek az aránytalanságok nem fogják a polgárokat jogkövető magatartásra ösztönözni.

cerberus | 2009. február 28. | 21:51:02

!!§!! és immortal!
Nagyobb a baj, mint ahogy azt korábban gondoltam...
Mégis, hogy lehet ekkora ökörségeket mondani? Hogy kérdőjelezheti meg 2 tróger, aki számára a modern világ legfőbb vívmánya az volt, hogy van net és lehet ide kommentelni, az ország (vagy talán a régió) legjobb gazdasági szakemberének a javaslatait? Mit értenek maguk ehhez? A hozzászólásuk alapján semmit. Pont az ilyen fafejű, tahó, műveletlen, beképzelt tróger magyarok miatt nem képes az sem cselekedni aki egyébként valóban cselekedni szeretne. Szégyelljék magukat!

Az ÉS-ben megjelent cikket viszont mindenkinek melegen ajánlom a figyelmébe.

Jakutika | 2009. február 28. | 21:38:11

A seisakteia nem megy, pedig jó lenne. Ma sokan adósrabszolgaságban élnek. Az uzsorától (ami rendészeti intézkedéseket kívánna), a providentszerű törvényes bankokon át (amit törvényben kellene szabályozni), a devizahiteleken és azon banki gyakorlaton keresztül, hogy felelőtlenül kihelyezem a hitelt és amikor beüt a válság az egészet ráhárítom a hitelfelvevőre (szintén jogszabályt kíván, mert az etikai kódex aligha működik a bankszférában). Kicsit paradox, hogy az devizahiteles emberek manapság többet fizetnek ki a banknak mindenféle költség gyanánt a tőketörlesztésen kívül, mint amennyibe a házuk albérlete kerülne. Ez válságra hivatkozva beindított kamatszivattyú meddig tartható fenn? Gyakorlatilag a devizahitelesek finanszírozzák a bankokat.
Erre jön rá a szolgáltatók aránytalan szivattyúja sárgacsekk formájában: távhő, amiről sorra válnak le mert ők b...nak korszerűsíteni, ez azért árulkodó, meg az is, hogy ez ma Magyarországon törvénytelen. Az áramszolgáltatók, a telefon, internet, mindenféle tv.
Ez megint érdekes, mert régen az emberek nem töltöttek négy órát naponta a tv, pc előtt, hanem termeltek a kertbe. Nem éri meg vagy csak ellustultunk? Valóban olcsóbb a zöldséges? (tudom, hogy aránytalanul sok munka és kevés haszon, de vajjon a munkanélküliek egy részét nem lehetne vmilyen formában erre rábírni? Képzés és mi tudom én ingyennes vetőmag, meg egy hozzáértő irányításával, aki végig megy a falun és segít minden ilyen kerttel rendelkező embernek. Állattenyésztés legalább háztáji szinten? Ne adj isten egy termelőszövetkezet? Jobb, mint felnőtt embereknek otthon ülni, mert az semmi jóhoz nem vezet) Nem kell EU kvóta, meg exportra termelés, egye meg a termelő meg a szomszédja. Alapvető élelmiszerben kiadni a segély egy részét lesz...va az ombudsmant? Kártyás órákat felszerelni és arra utalni a pénzt?
Vagy a termelő ágazatban dolgozókat és ott működő cégeket államilag támogatni valamilyen formában?
Nem elengedni a rendőröket nyugdíjba 40 évesen, hanem rendesen megfizetni (nem sajnálom tőlük, ha a rendőrségen kamatoztatják tapasztalataikat és nem feketén őriznek vagy védenek magáncégeknél).
Megszüntetni a tanácsadói állásokat és a felügyelőbizottságokban a zsíros állásokat, nem a spórolás, hanem a társadalom igazságérzetének helyreállítása végett. Nem lenne egyszerű.
Második autóra a családokba ráverni egy jó nagy adót, mint a Dánoknál, ha nekik elég egy családba egy autó, akkor MO-on is elég. Ingatlan és vagyon adót, hogy, akik a rendszerváltásnak vagy minek a haszonélvezői, hát járuljanak hozzá a változtatásokhoz.
Aki oktatásból él az tanítson is legalább heti 2x2 órát a hét két napján így nem fog hülyeségeket beszélni és valódi tapaztalatokra tesz szert. Megfizetni a szakmunkásképzésben dolgozó szakoktatókat. Preztízst a szakmunkásnak.
Az orvosainkat itt tartani, vizitdíj, napi díj bevezetése, de nem engedni a több biztosítós szivattyús rendszert, hogy minden doki mellett egy biztosítos gazember pattogjon. Emberséget. Kötelező szűrést, hogy az ellustult állampolgár felelősen viselkedjen, ezzel megelőzve a későn észlelt betegségek költséges kezelését.
Befekteni energiatakarékos rendszerek kiépítésébe, szélkerék, geotermikus energia, napkollektor, szürkevíz stb, ezt finanszírozza az állam,hívjon le hozzá EU-s pénzeket, támogassa a kutatást stb. Megtérülés 5-10 év alatt.
Csökkenteni a szociális juttatásokat (részben természetben kifizetni, lassan az ENSZ segélyszervezetei fogják itt ott osztani a lisztet, jobb ezt megelőzni) és a maradékot feltételekhez kötni, gyerekek iskolába járatása, porta tisztán tartása, munkakeresés, képzésekben való résztvétel, közmunka. Családi pótlék csak két gyerekig, a harmadiknál adókedvezmény, mindez a felelős gyermekvállalásért. aki megszüli nevelje is fel tisztességgel.
Munkára rakódó terheket csökkenteni.
Kontraszelekció:
A bíróságok évekig tárgyalnak ügyeket, többek között a kontraszelektált hülye bírók miatt. Az oktatásban szintén gőzerővel működik a konraszelekció az lesz ig. és igh. akinek nem tudnak órát adni és persze vannak emellett kapcsolatai az önkormányzatnál, ami finanszírozza az iskolákat, az állam helyett.
A hivatalokba MO-on nem lehet ügyet intézni, mert lehetetlen elérni, hogy mondjuk 10-től 6-ig dolgozzanak az ügyfelekkel foglalkozó munkatársak. A telefonos ügyfélszolgálatok is megérnek egy misét, fizessék ők a telefonköltséget példül, ne zenét hallgassunk, apróság, de egy egész napot hazavág.
Végül. Börtönöket építeni és mindenkit bezárni, aki elkövetett valamit, nem engedni, hogy szökésbe legyenek hónapokig, mert így semmi visszatartó reje a büntetésnek. Inkább finanszírozom az adóforintjaimmal a börtönt, mint a bűnözők költekezését a szabad világban sztojkától a Prinzig. Itt kint több kárt okoznak, mint bent. Olcsóbb.
Tovább is van mondjam még?

erlauer | 2009. február 28. | 20:47:08

Bokrosnak jönnie kell. Mielőtt minden bedől ebben a kurva országban.

László | 2009. február 28. | 20:24:27

Bokros Lajos gondolkodása egyezik korának a gondolkodásával. Magyar emberre tipikus ahogy a modern állam felépítéséért harcol és argumentál. Ugyanakkor a nézőpontja megfelel egy olyan ember nézőpontjának ki a közelmúltunkban cseperedett fel és mindenáron meg akarta tanulni hogy mások miért is élnek jobban. Ebből alakult ki az az érdekes életút, amelyik a modern társadalomért harcol, de a múlt világának a szemivel néz. Már ez önmagában elég ahhoz hogy megossza a társadalmat. Elemzései során igyekszik szakmai érveket felhozni ami ugyan magával ragadja a hozzáértőt, de semmit nem mond a választópolgárnak. Ez mutatja a legjobban hogy Bokros Lajos nem politikus, hanem „csak” szakértő. Mert bizony arra az amerikai tábornokra emlékeztet amelyik -Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter elmesélésből ismert- és azt mondta mikor megkérdezték a második világháborúban a német tengeralattjáró túlerők nagy problémájának a megoldásáról: ugyan Uraim, ez a legkisebb probléma. Hiszen csak fel kell melegítünk a tengert és azáltal a víz felhajtó ereje feldobja a tengeralattjárókat a víz felszínére. Így igaz a fizika törvényei szerint, mondták a többiek. De hogy akarod ezt kivitelezni? Én a jó ötletel szolgáltam a kivitelezés az már nem az én feladatom hanem a tiétek válaszolt a tábornok úr. Engem már szidtak eleget, most szidjanak másokat is. Nem így van Bokros Úr? Pedig szakmailag mennyire igaza van. De hogy magyarázzuk meg ezt a népnek melyet ötven évig csak butítottak és még egy századának sem sikerült egy jobb nyugati egyetem gyorstalpalóján egy minimális képzést szerezni.

statusquo | 2009. február 28. | 19:56:44

A micsodáddal játsszál, ne a nyugdíj-korhatárral, idióta!

Jakutika | 2009. február 28. | 19:56:10

Kedves polly

Ugyan összevissza irkálsz, de mégis örömmel olvasom, mert legalább a megoldásokat keresed a magad módján, ez a kommentelés helyes iránya szerintem, nem a szellemes beszólások (na azért néha az is kell módjával és röviden)
azt mondta itt a Nolon valaki (a kontextusból kiemelve), hogy Magyarországon nem az a cél, hogy az emberek megéljenek, hanem az, hogy adózzanak. Egy bizonyos szint alatt békén kellenne hagyni az embereket. Adózzanak a jómódúak és a vagyonosok. Mondjuk ez is egy kindulópont lehetne. a sok EU előírásra az ilyen kis dolgokba nem kellene figyelni most, amikor a nagyok is sz..nak rá.

statusquo | 2009. február 28. | 19:52:12

S van arca (BAJSZA) szóvá tenni, hogy az Ellenzék elhallgatja őt!!

BAJUSZ! A FIDESZ úgy utál téged, hogy kitörölnének a történelemkönyvekből - mint pl. Ekhnaton fáraót az egyiptomiak...:)

Amúgy MI KÖZÖD a nemzeti konzervativizmushoz, Kedves Lajos?? ( ld. "MDF"...)

S hogy fogsz reformálni Brüsszelből??
Elárulom: SEHOGY:
Mert nálad népszerűtlenebb /le-/HÚZÓNEVET nem is találni a magyar politikai palettán.

statusquo | 2009. február 28. | 19:46:00

A HEADLINE egy populista lózung, Lajos Úr !!!

polly | 2009. február 28. | 17:59:10

oops

polly | 2009. február 28. | 17:58:13

Kedves Bokros úr!

nem tünik hülyeségnek a terve amelyet kidolgozott.
Tetszik az elképzelés a tb-röl. Miért épülne bele a jövedelmadóba? Fizesse mindenki magának.
rendben, de a nyugdijasok nem tudnak 5e forintot kifizetni, 10e-et pedig pláne nem. sajnos. Ha a nyugdij 100ezer forint lenne akkor ennek lenne értelme. de mivel tudjuk, hogy a nyugdijak sajnos ennek az összegnek a felét sem érik el, igy aztán nem beszélhetünk ilyenröl.
(kérem tisztelettel, gondoljon arra is hogy én egy 30nm-es lakásban lakom ahol egy darab távhös fütötest van, nekem az egy hónapra, télen, 25e ft-ba kerül, nyáron meg még általányt is fizetek, olyan 6-7 ezret. nem egy néni van nálam a házban akinek ugy ahogy van elmegy csak a fütésre a nyugdija.)
Szóval nem elég csak kormányzati szinten gondolkozni. Nem lehet olyan pénzeket követelni, akár igazságos akár nem, ami nincs meg az embereknek.
Az energetikai kérdéseket AZONNAL fel kell tenni, mert nincs több idö, ugyanis az energia "piac" folytja el az egész magyar gazdaságot, szerintem. Az emberek már CSAK sárga csekkeket fizetnek, nem futja már másra, irreálisan drágák ezek. borzasztó!!!
addig amig ez a kérdés nincs megoldva, addig nem beszélhetünk reformrol.
nem lesz több pénzünk, amiböl futatthatjuk a gazdaságot. De hogyha rájövünk arra, hogy amit mi szolgáltaunk energiát, az nem fog annyira sokba kerülni mint az import energia, akkor az emberek megmaradt pénzéböl mehet a gazdaság!
nem elég hogy egy szük réteg viszi a gazdaságot a hátán, nem elég, akkor müködik a dolog ha az emberek vásárolnak. ha nincs miböl, mert nem maradt csekk befizetés után egy kanyi sem, akkor nincs mit átrakosgatni, reformálni, akkor nem megy...
szertném ajánlani ezt a cikket is:
http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/02/28/magyarnak_lenni_draga_mulatsag/
ez is egy komoly szempont. Miért nem tudok magyar terméket vásárolni?
miért olcsóbb az importárú?
miért nem a saját országomat gazdagitom amikor megveszek egy tejfölt?
EZ IMPOTENCIA?
nem! ez csak egy rossz rendszer amiben rosszak a feltételek, és impotensé válik a gazdaság, mert a pénz amit költünk, nem áramlik vissza, csak kifelé.
hogyan tartjuk a pénzt az országban???
Ahogy mondja, Bokros úr, az ördög a részletben bujik meg!
Ha nem gondolkodunk azon hogy az embereknek hogyan lesz tööbb pénze, akkor minden eröfeszités, adóreform, meg bármi teljesen hiábavaló.

tisztelettel,

polly

polly | 2009. február 28. | 17:03:46

Kedves Bokros úr!

nem tünik hülyeségnek a terve amelyet kidolgozott.
Tetszik az elképzelés a tb-röl. Miért épülne bele a jövedelmadóba? Fizesse mindenki magának.
rendben, de a nyugdijasok nem tudnak 5e forintot kifizetni, 10e-et pedig pláne nem. sajnos. Ha a nyugdij 100ezer forint lenne akkor ennek lenne értelme. de mivel tudjuk, hogy a nyugdijak sajnos ennek az összegnek a felét sem érik el, igy aztán nem beszélhetünk ilyenröl.
(kérem tisztelettel, gondoljon arra is hogy én egy 30nm-es lakásban lakom ahol egy darab távhös fütötest van, nekem az egy hónapra, télen, 25e ft-ba kerül, nyáron meg még általányt is fizetek, olyan 6-7 ezret. nem egy néni van nálam a házban akinek ugy ahogy van elmegy csak a fütésre a nyugdija.)
Szóval nem elég csak kormányzati szinten gondolkozni. Nem lehet olyan pénzeket követelni, akár igazságos akár nem, ami nincs meg az embereknek.
Az energetikai kérdéseket AZONNAL fel kell tenni, mert nincs több idö, ugyanis az energia "piac" folytja el az egész magyar gazdaságot, szerintem. Az emberek már CSAK sárga csekkeket fizetnek, nem futja már másra, irreálisan drágák ezek. borzasztó!!!
addig amig ez a kérdés nincs megoldva, addig nem beszélhetünk reformrol.
nem lesz több pénzünk, amiböl futatthatjuk a gazdaságot. De hogyha rájövünk arra, hogy amit mi szolgáltaunk energiát, az nem fog annyira sokba kerülni mint az import energia, akkor az emberek megmaradt pénzéböl mehet a gazdaság!
nem elég hogy egy szük réteg viszi a gazdaságot a hátán, nem elég, akkor müködik a dolog ha az emberek vásárolnak. ha nincs miböl, mert nem maradt csekk befizetés után egy kanyi sem, akkor nincs mit átrakosgatni, reformálni, akkor nem megy...
szertném ajánlani ezt a cikket is:
http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/02/28/magyarnak_lenni_draga_mulatsag/
ez is egy komoly szempont. Miért nem tudok magyar terméket vásárolni?
miért olcsóbb az importárú?
miért nem a saját országomat gazdagitom amikor megveszek egy tejfölt?
EZ IMPOTENCIA?
nem! ez csak egy rossz rendszer amiben rosszak a feltételek, és impotensé válik a gazdaság, mert a pénz amit költünk, nem áramlik vissza, csak kifelé.
hogyan tartjuk a pénzt az országban???
Ahogy mondja, Bokros úr, az ördög a részletben bujik meg!
Ha nem gondolkodunk azon hogy az embereknek hogyan lesz tööbb pénze, akkor minden eröfeszités, adóreform, meg bármi teljesen hiábavaló.

tisztelettel,

polly

!!§!! | 2009. február 28. | 16:42:53

kibekkelő | 2009. február 28. | 15:49:00
A kérdése jogos.
Szerintem csak egy új párt tudna társadalmi egységet teremteni.
mivel egyenlőre nincs marad a kivárás.

kibekkelő | 2009. február 28. | 15:49:00

Én mint a társadalom terheit értéktermelőként és jogkövetőként (nem önkénytelenül) magamon viselő, minden adó és egyéb reform tárgya, s általánosan megszenvedője, most és mindörökké , akkor kire szavazzak az elkövetkezendő időkben ?

!!§!! | 2009. február 28. | 15:24:54

Értékbecslésen alapuló Adó? Ugyan már Bokros Úr! A korupció legnagyobb melegágya és most az ország tele van korupcióval. Még ezt is államilag engedélyezve.

!!§!! | 2009. február 28. | 15:19:01

Mért kell az ingatlanadó? Jobb ha a dolgozó nép a kocsmákba költi el a jövedelmét és az államtól kéri a lakást. Esetleg mint a felső körökbe dívik külföldön építeni nyaralót. Nem bölcs dolg az ingatlanadó.

kismukk | 2009. február 28. | 14:57:59

Hogy "újra büszkeség legyen az adózás"?!
Mikor volt ilyen, Bokros talán büszkén adózik?!
Aki csak a népnyúzáson elmélkedik, az nem reformer.
Persze meglehet, az utolsó fillér kihúzása a zsebekből fog elvezetni a változáshoz..., ha majd a népnek elege lesz és átveszi az irányitást!

!!§!! | 2009. február 28. | 14:50:55

Tisztelt Bokros úr! Csak egy napot dolgozzon a kőműves álványon 65 éves korába. Ne egy életet. A napi munka után gondolja ujra javaslatát.

Kovács István | 2009. február 28. | 14:33:44

Huba! A Viktor hívők sem okosabbak.Igaz Gyurcsányt nem szabad még egyszer oda engedni a bársonyszékbe de Orbántól is mentsen Isten bennünket. Egyébként ha bele gondolsz még ha nagyon fáj is Bokrosnak igaza van.Az új választáson pedig minél több függetlent kell bejuttatni a parlamentbe hogy a mi érdekünk is képviselve legyen.Ez a megoldás nem a Viktori utcai harc.Csak kérdezem Viktor mért nem a parlamenti küzdőtéren harcol, miért az utcán???

Huba | 2009. február 28. | 13:53:03

Sok buggyant Gyurcsány(i) hívő: Bokrosnak csak hisztek!(Én, persze, egyiknak se...)

immortal | 2009. február 28. | 12:39:51

Még újabb száz bőrt a pór népről, Bokros úr! Még újabb száz bőrt! A bodzaszedők és a bankárok meg röhöghetnek a markukba.

szentpeter | 2009. február 28. | 11:23:31

Ha ezt a miniszterelnök elolvassa... hülyének fogja érezni magát,istenem, egyszer mindenki lelepleződik..

HIRDETÉS
Bokros Lajos közölte: ne...
Bokros Lajos közölte: nem örül annak, hogy az államfő nem írta alá a családtámogatási rendszer módosítását.
Népszabadság - Kovács Bence

Január végén hosszú tanulmányom jelent meg az Élet és Irodalom önálló mellékleteként a Reformok kritikus tömege (január 23.) figyelemfelkeltő címmel. Írásomban összegeztem mindazokat az okokat, amelyek a jelenlegi súlyos, bizonyos értelemben folyamatosan romló (pl. forintárfolyam) gazdasági helyzetben megindokolják, miért van szükség legalább öt területen azonnali, egymással jól összehangolt, egymás hatását olyan mértékben felerősítő reformokra, hogy gyökeresen megváltozzon a hazai társadalom uralkodó magatartásmintája, újra érték legyen a munka, büszkeség az adózás, és ennek alapján újra megindulhasson a gazdaság növekedése.

Beigazolódott, amit vártam; ésszerű ellenérvek hiányában a tanulmányt összeszorított fogakkal elhallgatja mind a kisebbségi kormány, mind pedig a legnagyobb ellenzéki párt. A kormány elegendőnek látta, hogy a gazdasági válságövezetek kezeléséért felelős kormánybiztos szájából elhangozzék egy gúnyos, ajakbiggyesztő, mindenképpen sommás megjegyzés, miszerint "nem szokás emberkísérleteket végezni". A bizonyosan világszínvonalú válságkezelési tapasztalatokkal felszerelkezett, vélhetően nemzetközi hírű szakértőnek teljesen igaza van. Csak kritikájának céltábláját tévesztette el.

Amit ugyanis az ő kormánya évek óta művel, az a magyar társadalom jövőjének elzálogosítása. Az embertelen kísérlet tavaly ősz óta felgyorsult. Kísérlet félmillió eladósodott háztartással, vajon meddig bírják még a forint értékvesztése nyomán égbe szökő törlesztési terheket. Kísérlet több tízezer kisvállalkozóval, hogyan lesznek képesek a szűkülő piacon nemcsak maguk megkapaszkodni, hanem százezreknek munkát adni. Kísérlet a kivitel zömét megtermelő nemzetközi vállalatokkal, hogy újabb befektetések helyett vajon elviszik-e a tevékenységüket olyan országokba, ahol az adók alacsonyabbak, a kormány pedig ésszerűen cselekvőképes. Kísérlet tízmillió állampolgárral, vajon nem roskad-e végleg össze közös tulajdonunk, a magyar állam a zömmel külföldi hitelekből táplált felelőtlen túlköltekezés következtében hatalmasra duzzadt adóssághegy alatt.

HIRDETÉS



Marabu
Tiszteletre méltó kormánybiztosom nem tudja azt, amit az egész magyar társadalom tud már: a szerkezeti reformok hatásaként előálló helyzetet nem az álmok világába tartozó, elképzelt jóléttel, hanem az eddig folytatott jövőfelélő gazdaságpolitika következtében gyorsan romló mai helyzettel, illetve a további tehetetlen sodródás következményeivel illik összevetni.

Természetesen jóval nagyobb baj, hogy ezt a kormány sem tudja. Hiszen ha tudná, nem állt volna elő egy olyan "válságkezelő" csomaggal, amely a jövő megalapozását szolgáló érdemi reformok közül egyet sem tartalmaz.

Élesen hasított a kormányzati mellébeszélés ködébe a Reformszövetség (továbbiakban: RSZ) részleges programja. Abban ugyanis vannak komoly reformelemek, noha - mint később kifejtem - sok területen tovább kell és lehet is menni. A program így is "dermesztően" hatott. Szerencsére csak a kormányfőre, nem pedig a magyar társadalomra.

Adórendszer és társadalombiztosítás

Mind a kormány, mind az RSZ programjában központi helyet foglal el az adórendszer átszabása. Vannak közös alapelvek és alapelemek. Mindkét program kimondott célja a gazdaság versenyképességének fokozása, ennek érdekében elsősorban a munkaadói közterhek csökkentése. Ezen túlmenően némi teherátrendezésre kerülne sor a társadalom tagjai között azáltal, hogy egyrészt növekedne az általános forgalmiadó (áfa), és csökkenne a személyi jövedelemadó (szja), másrészt belépne az ingatlanok mainál erőteljesebb adóztatása. Ezekkel a célokkal és változási irányokkal alapvetően egyetértek. De az ördög mindig a részletekben, néha az egészen aprónak tűnő részletekben búvik meg.

Lényeges különbség a két program között az, hogy a kormány legfeljebb 5 százalékponttal kívánja csökkenteni a munkaadók közterheit, míg az RSZ esetében ennyi csak a kezdet; ők öszszesen 10 százalékpontos csökkentést tartanak szükségesnek és lehetségesnek. Minthogy a mérték kérdése döntő lehet a versenyképesség helyreállítása szempontjából, ebben a tekintetben az RSZ javaslata jóval kedvezőbb.

Mindkét javaslatnak van azonban egy komoly hiányossága. Sem az 5, sem az összesen 10 százalékpontos csökkentés esetében nem ismeretes, hogyan oszlik ez meg a mai 32 százalékos munkaadói közteher három eleme között. Ez a közteher ugyanis az idén 24 százalékra emelt nyugdíjjárulék, az 5 százalékra csökkentett egészségbiztosítási járulék és a 3 százalékos, szűkebb értelemben vett munkaadói járulék összegeként adódik. (Ez utóbbi bevétel a Munkaerő-piaci Alapot táplálja.) Vajon melyik elemből mennyit veszünk el úgy, hogy a csökkenés összesen 5, illetve 10 százalékpont legyen?

Úgy tűnik, hogy a gondolkodást mindkét esetben kizárólag a munkaadói közteher általános csökkentésének igénye vezérelte, és az államháztartás szempontjai figyelmen kívül maradtak. Ez azonban komoly probléma. Értem én, hogy a munkaadónak szinte mindegy, hogy az államháztartás melyik (al)zsebébe mennyit dugnak a tőle elvett adóforintokból, de a társadalomnak korántsem. Azért van ugyanis a felosztó-kirovó elvű állami nyugdíjak rendszere, az egészségügy és a munkanélküli-ellátás finanszírozása mind az állami költségvetéstől, mind pedig egymástól elkülönült pénzalapba szervezve, hogy ezek nagyjából tartósan egyensúlyban legyenek. Ha teljesen mindegy, hogy a munkaadói közterhek csökkentése melyik edényen mekkora lyukat üt, és nem szólunk arról, hogy ezeket a külön lyukakat milyen módon foltozzuk be, akkor logikusan az a következtetés adódik, hogy többé nemcsak az elkülönült kasszák egyensúlya, hanem azok léte sem fontos. Természetesen lehet képviselni ezt az álláspontot, de akkor nyíltan ki kell jelenteni, hogy fel akarjuk számolni az elkülönült társadalombiztosítást, és mind az állami nyugdíjakat, mind az egészségügy finanszírozását, mind pedig a munkanélküli-ellátást a továbbiakban a központi költségvetésből kívánjuk fedezni, ahol a nyugdíj, az egészségügy és a munkanélküli-ellátás közvetlenül versenyez minden közkiadással. Ez hallatlan horderejű reform, ami messze túlmutat az adórendszeren. Íme egy fontos példa arra, hogy a reformok szorosan összefüggenek. Nincs külön adóreform a nyugdíjak, az egészségügy, a munkanélküliségi támogatás, tehát az egész társadalombiztosítás reformja nélkül!

Százalékos vagy fix összegű elvonás?

Döntő különbség a kormány és az RSZ javaslatai között, hogy az előbbi nem kívánja felemelni a mai tételes egészségügyi hozzájárulást (eho), míg az utóbbi a mai 1950 forintról 5000 forintra növelné azt.

Három szempontból is jobb az RSZ ajánlata. Egyrészt felbecsülhetetlen jelentősége van annak, ha a munkavállalók után munkaadóik valamiféle fejkvóta jellegű hozzájárulást fizetnek olyan társadalmasított szolgáltatások költségeinek fedezetére, amelyért elvileg nem kell fizetni az igénybevétel helyén és annak időpontjában. Másrészt a tételes eho emelése lehetőséget nyújthat a százalékos munkaadói közteher további csökkentésére. (Ebből talán az következik, hogy az RSZ a munkaadói egészségbiztosítási járulék teljes eltörlését javasolja, de nem tudjuk.) Harmadrészt ezzel a lépéssel elő lehet készíteni egy óriási horderejű reformot, a kétszintű versengő magánbiztosítás bevezetését az egészségügyben. Ezt a reformot az RSZ nem szorgalmazza, de lényeges, hogy az ilyen irányú fejlődés útját megnyitja!

Fontos emlékeztetni az olvasót arra, hogy a tételes eho nem a százalékos teher helyett, hanem mindenképpen azt kiegészítve, amellett alkalmazandó. Egy évvel ezelőtti írásomban (A közteherviselés félreformja, Élet és Irodalom, 2008. február 29.) bemutattam erre egy konkrét számpéldát is. Kiemelendő, hogy a tételes hozzájárulásnak a mainál jóval nagyobb, a százalékosnak pedig kisebb szerepet célszerű adni. Ezt kívánja a társadalmi szolidaritás olyan körülmények között, amikor az alacsony jövedelműek, még inkább a jövedelmüket sikeresen eltitkolók alig vagy nem vállalnak terhet az egészségügy kiadásaiból, miközben szolgáltatásait igénybe veszik. Éppen emiatt a társadalombiztosítási közterhek túlzottan összpontosulnak a társadalom adófizető kisebbségén, aminek következtében aztán túl magasak. Ez pedig nemcsak a gazdaság versenyképességét csökkenti, hanem az adózó kisebbség adófizetési hajlandóságát is. Ördögi kör, nem csak a részletekben!

Mindebből logikusan következik, hogy az igazi reform ezen a területen valóban az lenne, ha a társadalom minden 18 éven felüli nem szegény tagja befizetné a tételes egészségügyi hozzájárulást, így a nyugdíjasok többsége is. Természetesen lehet azon vitatkozni, hogy mekkora legyen ennek összege. (Én közismerten a havi tízezer forintos hozzájárulás híve vagyok, ami az egy főre jutó egészségügyi kiadásokhoz képest még mindig csak jelképes, és alig több, mint a havi tömegközlekedési bérlet. De lehet havi ötezerrel is indulni, ahogy az RSZ javasolja, aztán évente fokozatosan tovább növelni.) Világos azonban, hogy minél többen fizetnék ezt a fix összeget, annál kevesebb lehetne, és/vagy annál jobban lehetne mérsékelni a százalékos mértékű hozzájárulást. Nagy reform, amely a hazai munkaerő versenyképességét és a közteherviselés igazságosabbá tételét egyaránt jól szolgálná. Miért nem vállalja fel az RSZ?

Ki fizessen személyi jövedelemadót?

Ugyanez vonatkozik a személyi jövedelemadóra is. A magatartás-formáló szerkezeti reform az adófizetők körének szélesítése, az adóalap bővítése és a kedvezmények szűkítése, esetleg teljes megszüntetése. Ennek legfontosabb lépése a minimálbér adómentességének a megszüntetése és egy jelképes, 10 százalékos adókulcs bevezetése lenne, mondjuk a minimálbér kétszereséig.

Azon, hogy a kormány javaslatai között ez nem szerepel, nem csodálkozom. (A miniszterelnök elképzelése a személyi jövedelemadót tekintve semmilyen vonatkozásban sem nagyravágyó. Megelégszik az adósávok alig érzékelhető tologatásával, ráadásul az adókulcsokat még emelni akarja. Ez a megoldás érdemben egyetlen jövedelemtulajdonosi csoport terheit sem könnyíti.)

Érteni vélem azt is, hogy az RSZ miért nem veti fel a minimálbér adó alá helyezését. A minimálbér adója persze csak kötelező bruttósítás esetén, minden egyéb tényezőt változatlannak feltételezve növelné a munkaadók költségeit, ami nem érdekük. Mégis, tisztelettel javaslom megfontolásra a következőket.

Hazánkban ma a közteherviselés egyik kirívó aránytalansága, hogy a 3,9 millió munkavállaló 40 százaléka, közel 1,6 millió munkavállaló minimálbéren van bejelentve. Becslések szerint ennek a létszámnak legfeljebb a fele, tehát mintegy nyolcszázezer munkavállaló igazi minimálbéres, tevékenységének hozzáadott értéke tényleg nem haladja meg a minimálbér mértékét. Ehhez fogható adóelkerülés zömmel volt szocialista országokban fordul elő, ahol az állam - illetve ami ezzel egyenértékű, a társadalom - adófizető tagjainak kijátszása nemzeti sport. Ezt mindenképpen meg kell szüntetni, éppen a társadalmi szolidaritás és az igazságos közteherviselés érdekében. Ezért van szükség elsősorban a minimálbér adómentességének a megszüntetésére.

De van még két másik fontos érv is. Egyrészt az adórendszer torzszülötte, az adójóváírás rendszere csak akkor iktatható ki, ha annak kiváltó okát, azaz magát a minimálbér adómentességét megszüntetjük. Másrészt az, hogy az adójóváírás rendszere a személyi jövedelemadó amúgy is túlságosan gyorsan emelkedő terhelését (a terhelés progresszivitását) tovább fokozza. Márpedig a fő feladat éppen az adóék csökkentése és kisimítása, ami legegyszerűbben éppen az adójóváírás intézményének felszámolásával érhető el.

Veres János pénzügyminiszter gyakran elmondja, hogy a minimálbér adómentessége tévhit, mert az emelt és a régi minimálbér közötti különbség már adózik. Sajnos nincs igaza. A régi minimálbérnek megfelelő összeg ma is adómentes. A fontos az lenne, hogy minden megkeresett forint adózzon, legalább jelképes összeggel. A minimálbér növekményének adóztatásával ezt sohasem érjük el. Az adójóváírás megléte a közteherviselés arányait erősen torzító adómentesség legfényesebb bizonyítéka. Ezt kell felszámolni.

Ha az szja rendszerét ma svájci sajttá lyuggató kedvezményeket amúgy is megszüntetjük, akkor elérhetünk egy másik fontos közpolitikai célt is. Olyan világossá, egyszerűvé, áttekinthetővé válhatna az adórendszer, hogy adóbevallásunkat akár egyetlen oldalon is elkészíthetnénk. Ha az adóbevallását minden állampolgár képes lenne maga összeállítani, akkor nem kellene hatalmas hivatalt fenntartani ahhoz, hogy apró összegű bevallások százezreit gyártsa le helyettünk. Vajon az adóbevallás egyszerűsége, gyorsasága, olcsósága nem versenyképességi tényező?

Mire jó az áfaemelés?

Mind a kormány, mind pedig az RSZ javaslatainak sarkalatos pontja az áfa alapkulcsának a felemelése. A látszólagos összhang mögött azonban komoly különbségek húzódnak meg.

Szerkezeti szempontból lényegtelen, hogy az áfa általános kulcsa a mai 20 százalékról vajon 23 vagy 24 százalékra emelkedne. Két dolog fontos. Egyrészt az, hogy az emelést ideiglenes válságkezelő intézkedésnek, vagy véglegesnek és az új rendszer állandó elemének gondoljuk-e. Másrészt az, mit ellensúlyoz az emelésből származó többletbevétel az államháztartásban.

A kormány javaslata az áfa általános kulcsának emelését hosszú távra tervezi. Ennek célja pedig a munkaadói közterhek csökkenése nyomán kieső költségvetési bevételek pótlása. Ez a gyakorlatban azt jelzi, hogy a kormány nem tartja elképzelhetőnek a költségvetési kiadások érdemi csökkentését.

Az RSZ javaslata sokkal jobb. Ott az szja-terhek enyhítésének fedezete mindenekelőtt a költségvetési kiadások jelentős csökkentése, a költségvetési jövedelemátcsoportosítás mértékének leszállítása 50 százalékról 42 százalékra három év alatt. Ez nagyon fontos, hiszen az államijövedelem-újraelosztás mai mértéke önmagában is gátolja a növekedést. (Megjegyzendő, hogy a költségvetési kiadások csökkentésére vonatkozó elképzelések jórészt kidolgozatlanok.)

Minthogy azonban a gazdasági visszaesés idei mértéke kiszámíthatatlan, a költségvetési kiadások jelentős csökkentése viszont időben elhúzódik, így az államháztartás egyensúlyának mindenáron (!) történő megőrzése végett időlegesen szükség van az áfa alapkulcsának emelésére. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az áfa alapkulcsának emelése ideiglenes intézkedés, ami a bevételkiesés azonnali volta és a kiadások lefaragásának időbeni elhúzódása miatt keletkező komoly ütemkülönbséget van hivatva áthidalni.

Még jobb lenne, ha a 14 évvel ezelőtt bevezetett vámpótlékhoz hasonlóan már most kötelezettséget vállalnánk az emelés visszafordítására, és előre bejelentenénk annak ütemezését. Semmi sem hiányzik jobban a mai magyar gazdaságpolitikából, mint a kiszámíthatóság. (Ez volt a 14 évvel ezelőtti stabilizációs csomag egyik legfontosabb megkülönböztető jellegzetessége.) Ha a gazdaság szereplői tudják, hogy a felemelt forgalmi adó ideiglenes áldozat, akkor sokkal inkább elfogadják. Főleg ha látják, hogy az intézkedés visszafordítására vállalt menetrend kötelezi a kormányt a kiadáscsökkentést eredményező, korántsem egyszerű feladatok tényleges elvégzésére!

Tartós kiadáscsökkentés csak reformokkal lehetséges

Ha viszont nemcsak az államcsődöt kívánjuk elkerülni, hanem a gazdaság növekedését is meg akarjuk indítani, akkor az államháztartás egyensúlyának megőrzése (a hiány tartós lefaragása) mellett múlhatatlanul szükség van az állam méretének csökkentésére is, ahogy az RSZ is gondolja. Ez logikusan a kiadások csökkentését igényli. Ahhoz, hogy ez tartós legyen, mindenképpen alapos reformok kellenek. A fűnyíró elven végrehajtott, szerkezetátalakítás nélküli kiigazítás ugyanis könnyen megfordul. A levágott fű visszanő!

Ebből a szempontból üdvözlendő a nyugdíjrendszer átalakítása, a korhatár azonnal folytatódó emelése 65 éves korig. Ha a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszert ezen túlmenően a tartós egyensúly állapotába kívánjuk vezérelni, akkor ehhez paradigmatikus reformra, a hosszú tanulmányomban taglalt, svéd mintájú, névleges járulékmeghatározottságú modell átvételére van szükség. Ennek három jótékony hatása lenne. Egyrészt talán kizárja, hogy populista politikusok tetszőlegesen emelgessék a nyugdíjakat, ami csak arra jó, hogy aláássa a fiatal, dolgozó korosztályoknak a nyugdíjrendszer fenntarthatóságába vetett bizalmát, és arra ösztönözze őket, hogy megtagadják a járulékfizetést. Másrészt többletmunkára serkent, nem kedvezményezi a korhatár előtti nyugdíjba vonulást. Harmadrészt nagyjából feleslegessé teszi a nyugdíjak indexálása körüli terméketlen vitát, hiszen ennek a rendszernek minden évben egyensúlyban kell lennie, ami szinte automatikusan, bonyolult formula nélkül megszabja, mennyivel emelhetők a kifizetendő járadékok.

Ide tartozik a 13. havi nyugdíj, s ami ezzel egyenértékű, a 13. havi fizetés megszüntetése. Ezeket eddig bízvást külföldi hitelekből finanszíroztuk, ami a jövőben már nem lehetséges. A kettőnek együtt van értelme, hiszen akkor nem változik túlságosan a keresők és a nem keresők életszínvonala közti rés. A 13. havi nyugdíj elosztható a 12 hónapi járandóság között, de csak akkor, ha a nyugdíjasok is elkezdik fizetni a tételes egészségbiztosítási járulékot. (A minimálnyugdíj természetesen csekély mértékben felemelhető, hogy a legalacsonyabb nyugdíjaknál csaknem teljes ellentételezés valósuljon meg.)

Végül, de nem utolsósorban figyelemre méltó az RSZ javaslata az állami vállalatok alapos szerkezetátalakítására. Nemzetközi elemzések meggyőzően kimutatták, hogy a magyar vasút, posta stb. kirívóan alacsony hatékonyságú, nem beszélve arról, hogy állami kézben tartásuk csak arra jó, hogy politikai alapon történő kifosztásuk és tönkretételük szakmányban folyjék, és igazolni lehessen a horribilis összegű folyamatos állami támogatási igényeket. A múlt század utolsó évtizedének sikeres vállalati reformja tehát befejezendő.

Csakúgy, mint ez a cikk.

A szerző közgazdász, egyetemi tanár Közép-európai Egyetem

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    54 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS