Egyetemek, városok a gyógyszeriparért
Gyógyszeripari Innovációs Pólushálózat alakult Magyarországon: Debrecen, Szeged és Pécs városa, egyetemei, iparkamarái, valamint a Teva Gyógyszergyár, a Richter Gedeon és az MTA Szegedi Biológiai Központja fogott össze a gyógyszeripar versenyképességének javításáért. Az együttműködés célja olyan kutatói bázis kialakítása, amelynek révén a magyar gyártók sikeresek lehetnek a nemzetközi porondon. - Az egyetemek értékes szellemi és kutatóbázisok, de az erők koncentrálásával az eddiginél sokkal hatékonyabb lehet a munka - mondja Debreczeni Attila, a debreceni egyetem tudományos rektorhelyettese.
A gyógyszeriparban egy ideje erős a félelem, hogy a magyar szellemi tőke, amivel leginkább versenyképesek vagyunk, egyrészt pénzügyi okokból, másrészt az oktatás színvonala miatt veszélybe kerül. Bogsch Erik, a Richter Gedeon gyógyszergyár vezérigazgatója már több fórumon felhívta a figyelmet: mindinkább érzékelhetők a természettudományos terület súlyos problémái. Egyre gyengébbek a diákok kémiai, fizikai, biológiai ismeretei. Az iskolákban és az egyetemeken kevés a korszerű műszer, kísérleti laboratórium, vagy nem jut pénz megfelelő kihasználásukra. A tehetséges hazai szakemberekre pedig lecsap a nemzetközi piac.
Dr. Falkay György, az orvostudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetéből némi fenntartással kezeli az összefogástól várható előrelépést. Szerinte amíg nem fizetik meg az itthoniakat, hiába bármilyen kooperáció.
- Amikor még én is, az én koromban olyan ajánlatot kapok, ami a mostani fizetésem sokszorosa, nem is lehet kérdés, milyen nagy kísértésnek vannak kitéve a fiatalok. Szakmai szempontból az egyetemeken jók a kutatási feltételek, de nemcsak a fizetés jelent komoly hátrányt, hanem az is, hogy az itt végzett gyógyszeripari kutatásokat nem lehet nemzetközi tudományos publikációban fölhasználni - mondja az egykori dékán.
A magyar gyógyszeriparra a kezdetektől fogva jellemző, hogy szinte valamennyi eredeti terméke az egyetemek és a gyógyszergyárak együttműködése révén jött létre. Érthető, hogy elsőként ebben az iparágban ültek össze az ipar, az önkormányzatok, az egyetemek és az akadémiai szféra képviselői, és hozták létre az innovációs hálózatot.
Az oktatás és képzés mellett az infrastrukturális beruházások, a tudományos és technológiai parkok létrehozása az, ami szükségessé teszi az egyetemek, a középiskolák, az önkormányzatok, a vállalatok, valamint a pénzintézetek szoros együttműködését. A klaszter szintű összefogás egyik fontos területe a munkaerő-piaci igényekkel összehangolt képzés, ami magában foglalja a középiskolai szakképzés alakítását, a megfelelő felsőfokú szakemberképzés biztosítását, beleértve a szakképzést és a felnőttképzést.
