alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
23. szerda

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Nem férnek bele a rettenetes gyerek képbe

Franka Tibor polgármesteri hivatala beköltözött a kerepesi iskola reformszárnyába

Két hét különbséggel két egymásnak ellentmondó bírósági döntés született: a Legfelsőbb Bíróság szerint törvényellenes az oktatási intézményekben elkülöníteni a roma gyerekeket, ezért fel kell számolni a törvénysértő állapotot Hajdúhadházán, máshol egy bíró úgy ítélt, nem vonható felelősségre az iskolaigazgató, aki "tévedésből" sérti meg a közoktatási törvényt a diszkriminációval. Utóbbi döntés a kerepesi iskola ügyében született.

Ónody-Molnár Dóra| Népszabadság| 2009. január 19. |18 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

fellib | 2009. január 19. | 18:29:40

A bíróság álláspontja szerint az igazgatónő és a tantestület "okkal hihette azt, hogy döntésével az iskolának, a megfelelő magatartású tanulóknak, de a külön oktatott tanulóknak is jót tesz."

Én is azt hiszem.
A "megfelelő magatartású tanulóknak" igen, mert órán tanulhatnak. Az oktatás a nekik megfelelő szinvonalon folyhat.
A "külön oktatott tanulóknak" szintén. Meg lett volna az esélyük eljutni egyről a kettőre. Ha a jogvédők harca sikeres lesz, akkor bekerülhetnek egy olyan csoportba, ahol a húszról kell eljutni huszonegyre. Menni fog nekik?
Vagy netán a "megfelelő magatartású tanulóknak" szállítják le a szinvonalat, hogy a "külön oktatott tanulók" bírják az iramot?

Nem értem, hogy egy ilyen fontos témában a politika és a "szakma" miért nem kezd párbeszédet az országgal. Az az érzésem, hogy a problémák nagy részét az okozza, hogy a szándékok, célok, módszerek nem ismertek, a félelmeiket, ellenvetéseiket megfogalmazókat pedig kapásból lerasszistázzák. Meggyőződésem, hogy a normális többségét a társadalomnak a roma integráció mellé lehetne állítani, ha ezt nem erőszakkal tolná le a torkunkon valami vadlib csoport, hanem partnernek tekintené az oktatási vezetés, a kormány (vagy mit tudom én ki) az országot.
Meggyőződésem, hogy a roma integrációnak azok ártanak a legtöbbet, akik ennyire ostobán, vakon erőltetik.

Fellib

Csengey | 2009. január 19. | 16:48:14

igaro | 2009. január 19. | 15:35:09

Az igazsag az,hogy amagyar tarsadalom nem ker okos muvelt ciganyt ,foleg videken (...)

Meg 1 igazsag: A tanarokat hibaztatjak holott mashol a bibi.

Bizony fegyelem/tanulas/kepzettseg nelkul ma sehol a vilagon nem lehet boldogulni. Probaljatok meg. A regi kommunista renszer ami a bolcsotol a sirig eltartotta az embereket, munkat biztositott mindenki szamara mar reg lejart. Maradvanyaiba magyarorszagon mint a fuldoklo ember a szalmaszalba meg bele kapaszkodtok es az allamtol a tasadalomtol kovetelitek hogy ok tartsanak el benneteket. Kapitalista szabad piac gazdasagi renszerekbe nincs szocialis segely jog. Mas nem tart el, tanulni, kuzdeni, dolgozni kell a jo eletert vagy ha szuleid gazdagok orokolheted, de sultgalambok nem repulnek. Esetleg joszandekbol kapharsz segelyt de jog erre nincs. Senki nem vesz fel munkara se kegyelembol mert megszannak, ha nincs kepzettseged es nem tudod a munkat elvegezni ehesen maradsz.

Jack72 | 2009. január 19. | 16:24:48

"ebben az iskolában megfosztottak tíz gyereket - valamennyien romák - a napi iskolába járás lehetőségétől"-írja a szerző.
A magántanulói státusz "elnyerése" valamilyen nyomós indok miatt állt be. Például ha a tanuló közveszélyes a társaira. Ilyenkor bizony lépni kell mert ha a problémás tanuló bűncselekményt követ el akkor is az intézmény nyakába varrják a felelősséget. A kedves újságíró hölgy a belső gondokat nem látja és nem is érti.

fonamek | 2009. január 19. | 15:47:38

Ne értsd félre én tudom, hogy mi ellen kellene, csak kíváncsi vagyok, hogy szerintetek mi lenne számotokra megfelelő?

fonamek | 2009. január 19. | 15:46:50

És mégis mi ellen is lázadoznál pontosan?

figaro | 2009. január 19. | 15:35:09

Az igazsag az,hogy amagyar tarsadalom nem ker okos muvelt ciganyt ,foleg videken.Addig jo mig mi ciganyok muveletlenek vagyunk,mert maskulenben mar fellazadtunk volna.De remelem nem kell sokaig varnunk.

fonamek | 2009. január 19. | 14:29:39

Tehát a lényeg, hogy nem az iskolavezetés, vagy a polgármester szegregálja a gyerekeket, hanem a körülményeik és nem utólsó sorban a saját szüleik akik nem nevelik őket...

fonamek | 2009. január 19. | 14:26:24

Ezt a kérdést akkor is csak botrányosan sok pénzből létrehozott, külön a cigányoknak kialakított programmal rendelkező, felzárkóztató intézménykeben lehet megoldani. Tapasztalat mutatja, hogy nem lehet együtt oktatni cigány és nem cigány diákokat (persze van kivétel).De igenis legyen meg a lehetőség, hogy a pedagógusok eldönthessék, hogy ha cigány(vagy más hátrányos helyzetű) "diák": nem jár be órára, ha bemegy fegyelmezetlen, verekedik, rabol, koszos, bántalmazza a tanárt (is), fenyegetőzik, tehát magyarul nincs olyan neveltetési, kultúrálsági szinten, nincs a többségi társadalom által elfogadott értékrendje akkor igenis el lehessen különíteni őket, és megatnítani nekik az alapokat. Ez borzasztó nehéz, hiszen otthon mást lát. De amíg nem hozzuk őket legalább hasonló szintre, amíg nem tisztelik a magántulajdont, stb (és nem ők tehtnek róla, hiszen ezt otthon tanulják) addig nem alkalmasak az együtt oktatásra. Vannak tanulni vágyó, tehetséges cigánygyerekek is, ők természetesen kapjanak meg minden támogatást a továbbtanuláshoz úgy mint bárki más. De bármilyen gyerek amíg nem alkalmas iskolai oktatásra, addig csak hátráltat mindekit és veszélyes. Ezt minden rasszizmus nélkül elismerheti bárki. És az csak sajnálatos adalék, hogy az ilyen gyerekek nagy része cigány. Ez van, de ettől még nem megoldás, hogy összezárjuk őket az arra alkalmasakkal. Ha nem megy nem kell erőltetni. Képezni kell, nevelni, oktatni. És sokkal többet, mert ezt otthon nem teszi meg senki. Ez sokkal többe is kerül. De sokkal olcsóbb hosszútávon, ha nem kell ennyi segélyt szétosztani, nem kell bűnüldözni stb...Lehet taláni kevésbé radikális megoldást is (ha lehet) de akkor azt kell végigcsinálni. Nem ezt a mostani nem-szegregálunk-osdit. Érdekes, hogy azért valószínűleg nem minden polgármester meg iskolavezetés rasszista, és diplomás emberek lévén valószínűleg ne is teljesen agyalágyultak, miért van az tehát, hogy ilyen emberek is ehhez hasonló megoldáson gondolkoznak? Sokkal többe kerül nekik, de csinálják.. Biztos, hogy ez rasszizmus? Nem inkább tapasztalatokból építkező megoldási kísérlet?

silenthill | 2009. január 19. | 13:48:49

Egyébként tényleg, ahogy orik is mondta, járassanak a rózsadombi elitgimibe kvóta szerint hátrányos helyzetűeket.

Pasinszki | 2009. január 19. | 13:41:32

Hú, nem lehet kikötni, hogy szabálysértés esetén a kerepesi bíróság illetékességébe tartozzak? Néha elkapnak trafipaxszal, majd azt mondom, nem tudtam, hogy a normális tempó veszélyes a társadalomra.

erlauer | 2009. január 19. | 13:35:21

Ha valaki "elfogult" a törvényesség mellett - akkor az egyetlen helyes és járható úton halad. Természetesen tovább kell folytatni Frankáékkal szemben a jogi procedúrát. (Végső soron be is lehet záratni az iskolát.)

fonamek | 2009. január 19. | 12:53:49

"Miért nem hallgatta meg az érintett gyerekeket, miért nem rendelt ki szakértőt?" Miért a gyerekektől milyen választ várt volna? Átlátják ők vajon, hogy mi a probléma? Az iskola igazgatója meg az ottani tantestület nem számít szakértőnek? Jobb lett volna, ha kimegy a teljesen elfgult Mohácsi Erzsébet és elmondja az egyetlen szót amivel már évek óta operál, hogy "szegregációóóó"? "az iskola igazgatójának munkaköri kötelessége a közoktatási törvény ismerete" - Nem, az iskolaigazgatók szerintem a legritkább esetben ismerik a közoktatási törvényt mélységeiben, mint ahogy az üzletvezetők a versenyjogot, stb.. Már miért lenne kötelessége ismerni? "miközben korszerű pedagógiai módszerekkel még a problémás, nehéz szociális körülmények között élő gyerekek is bevonhatók a tanuló-oktató munkába." - Mondják ezt azok akik még soha a büdös életben nem voltak ilyen gyerekek között...Szevasz, ez a cikk is szánalom...miért a jogi sz.rrágással kell foglakozni ahelyett, hogy megoldást keresnének inkább? És ez az ész nélküli integrációs törekvés bizony bizony teljesen nyilvánvalóan nem az!

sali | 2009. január 19. | 12:52:20

én úgy tudom a jog nem ismerete nem mentesít a jogszabály betartásától, de az mégiscsak elképsztő, hogy az iskolák ne értsék saját felelősségüket és szerepüket a gyerekek és családok támogatásban. Hha a család nm tud segíteni, azért van a iskola, csodát tudnak tenni, ha tényleg akarják, és nem azt akarják bebizonyítani, hogy a gyerek kezelhetetlen és vacak

silenthill | 2009. január 19. | 12:42:15

De basszus, nyilván nem azért járatják őket azokba a korlátozott osztályokba mert romák. Biztos van a sima nappalisok között is sok roma, akik nem buktak meg és normálisan tanulnak.
Nem az lehetett, hogy szimplán csak eltűnt pár telefon, betört pár orr?

nimzo | 2009. január 19. | 11:37:10

Ez a cikk eléggé egyoldalúan mutatja be a történteket.Az iskolába járó gyerekek szüleinek a véleményére is kíváncsi lennék.Ónody- Molnár Dóra azonban nem kíváncsi természetű.Megelégszik az egyik oldal véleményével is, ha az megfelel az "ízlésének",

redonci | 2009. január 19. | 11:01:02

Nos akinek még működik a feje, az beláthatja, hungaricum a magyar jogállamiság. A bírói kar egy beltenyészet.

orik | 2009. január 19. | 10:46:04

Magániskolákba is járjanak cigánycsemeték, kvóta szerint!- ott is meg kell tanulni a toleranciát,empátiát, s komfliktuskezelést stb. Nem ám, a kispénzű állami, önkormányzati oskolák,(MÁSOK!)nyakába varrni a problemát. Ne legyünk uraim ennyire képmutatóak! Legyünk demokratikusak! Liberálisak! haladóak! Emberbarátiak!
Másrészt a minta lehet még : a finn oktatási rendszer. Lenne mit tőlük tanulni.

latyek | 2009. január 19. | 08:05:06

Még hogy reformokban elmaradottak vagyunk - ugyan - lásd a bírósági döntést és logikát- "nem volt tudatában,abban a tudatban volt jót cselekszik "- a magyar bíróságok elérték a közoktatás színvonalát.Ennél lentebb már nincs mondogatjuk és az élet meg a bírók megcáfolnak.
Boldog ország.Boldog elégedett politikusok.
Legyen precedens - az lesz akárki megláthatja!

Iskola és polgármesteri hivatal

Kurucz Árpád

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány panaszai és lapunk egy évvel ezelőtti cikke nyomán az Oktatási Hivatal (OH) vizsgálatot indított, majd egymillió forintra büntette a kerepesi iskolát, mert az megsértette az egyenlő bánásmód elvét és a közoktatási törvényt. Ekkora bírságot oktatási intézményre még nem szabtak ki. Kiderült ugyanis, hogy ebben az iskolában megfosztottak tíz gyereket - valamennyien romák - a napi iskolába járás lehetőségétől, így ők csak hetente kétszer mehettek tanulni, és bizonyos tárgyakat, például az informatikát, nem is oktatták számukra. Néhány felsős diákot - a közoktatási törvény által nem ismert - fegyelmi büntetéssel eltávolították addigi osztályaikból. Ők félévenként tehettek osztályozó vizsgát egy teljes tanév anyagából. Így fordulhatott elő, hogy a 2007 januárjában még ötödikes fiú másfél év múlva már ballaghatott a nyolcadikosokkal. Nem nehéz elképzelni, milyen színvonalúak lehettek ezek az osztályozó vizsgák, amelyekről az iskola még csak dokumentációt sem vezetett.

Az OH büntetést kiszabó határozata ellen az iskola fellebbezést nyújtott be, de azt az oktatási miniszter elutasította. Az intézmény azonban a miniszter határozatát bíróságnál kérte felülvizsgálni. Ennek tárgyalása februárban lesz. (Közben az iskolát képviselve az igazgatónő becsületsértésért beperelte Mohácsi Erzsébetet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány vezetőjét, aki az idei tanév nyitóünnepsége kapcsán azt mondta, továbbra is elkülönítenek roma diákokat.)

Az OH bírsággal sújtotta az iskola igazgatónőjét is: ötvenezer forintra büntette tíz gyerek ellen elkövetett szándékos szabálysértés miatt. Czeglédy Beatrixnek megérte fellebbezést benyújtania, ugyanis a Pesti Központi Kerületi Bíróság az eljárást megszüntette ellene. A másodfokon született végzés a következőkkel indokolta az iskola igazgatónőjének felmentését: "bár az adott közoktatási szabályok megszegése megtörtént, az eljárás alá vont személy felelősséget kizáró ok miatt (téves feltevés) nem büntethető. (...) Az eljárás alá vont személy a szabálysértésnek minősülő cselekményt abban a téves feltevésben követte el, hogy magatartása nem volt jogellenes". A bíróság álláspontja szerint az igazgatónő és a tantestület "okkal hihette azt, hogy döntésével az iskolának, a megfelelő magatartású tanulóknak, de a külön oktatott tanulóknak is jót tesz." A végzéssel kapcsolatban több kérdés is felmerül. Miért csak az eljárás alá vont személy beszámolójára támaszkodott az oktatási ügyekben szakértelemmel nem rendelkező szabálysértési bíróság? Miért nem hallgatta meg az érintett gyerekeket, miért nem rendelt ki szakértőt? Hogy lehet a téves feltevés mentő körülmény, hiszen az iskola igazgatójának munkaköri kötelessége a közoktatási törvény ismerete. A bírói mérlegelés egyszer sem tért ki az iskola felelősségére, "bemondásra" elfogadta, hogy magatartászavaros gyerekekről van szó, miközben korszerű pedagógiai módszerekkel még a problémás, nehéz szociális körülmények között élő gyerekek is bevonhatók a tanuló-oktató munkába.

A bíróság sajtótitkárságáról ezekre a kérdésekre azt a választ kaptuk, hogy a bíró a bizonyítási eljárás során nem csak az igazgatónő személyes vallomására, hanem a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokra is támaszkodott. Farkas Lilla, az alapítvány ügyvédje ezzel szemben azt állítja, hogy a bíróság végzését csak az igazgató nyilatkozataira alapozta, és az OH által gyűjtött bizonyítékokat a mérlegelés köréből indokolás nélkül kirekesztette. - Ha a bíróságnak kétségei merültek fel az OH megállapításaival, még inkább érthetetlen, miért nem rendelt ki közoktatási szakértőt az iskolába. Hogy lehet gondatlan az a tanár, aki hetente kétszer enged egyes diákokat iskolába járni, és nem oktat nekik bizonyos tantárgyakat? És változatlanul kérdés, hogy a tíz gyereket érintő ügyben a bíróság miért csak egy esetén foglalkozik a tényekkel? - mondja.

Bakonyi László, az Oktatási Hivatal vezetője sem érti a döntést. - A hivatal ebben a tanévben újra kimegy az iskolába, és ellenőrizni fogja, egy év alatt mit tett a vezetés annak érdekében, hogy felszámolja a törvénysértést.

Amikor fény derült arra, mi is zajlik a kerepesi iskolában, és az OH megbüntette az intézményt, Borovszky Tímea, az Oktatási Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának vezetője levélben kereste meg az igazgatónőt, hogy a problémák megoldásához segítséget adhasson. Hosszú idő telt el, mire választ kapott, amelyben elfogadták a felajánlott segítséget. Borovszky hangsúlyozza, egy ilyen súlyos büntetés után nem akarták magára hagyni az iskolát, és ezért három neves oktatási szakértőt kértek fel, akik néhány hónapig együtt dolgoztak a kerepesi tanárokkal. A cél az lett volna, hogy megismertessék velük azokat a bevált pedagógiai módszereket, amelyekkel a nehezebben kezelhető, magatartászavaros, mélyszegénységben élő gyerekeket is be lehet vonni az órai munkába, őket is motiválttá lehet tenni a tanulásban.

- Nem sikerült változást elérni az iskolavezetés hozzáállásában. Az iskola azóta is kihívó lépéseket tesz a visszarendeződésre - foglalja össze tapasztalatait Nyíri András, az egyik szakértő. Szerinte a kudarc egyik fő oka, hogy a válságot kiváltó helyzeteket nem tárták fel, a jogellenes elkülönítésben nem magukat, hanem a gyerekeket tették felelőssé.

Azért, hogy a máshol eredményes módszerek az iskolai munka részévé váljanak, tréningeket, képzéseket tartottak. Közreműködésükkel az olimpiai játékok köré szervezett projekttel zárult a tavalyi tanév. A gyerekek felvonultak, naplókat készítettek, újságokat szerkesztettek, régebbi olimpiákról gyűjtöttek cikkeket, motiváltak és lelkesek voltak.

- Egy talpra állás emlékezetes pillanata lehetett volna. Aztán kiderült, hogy a korábban elkülönítetten oktatott gyerekek közül néhányat nem vontak be a játékba. Pedig az ilyesfajta, úgynevezett projektoktatás célja éppen az, hogy senki se maradjon ki: a gyerekek közösen dolgozhassanak. Amikor rákérdeztünk, miért maradtak ki mégis páran, a tanárok azt válaszolták: "ezt ők úgyse tudnák megcsinálni". Amikor elkezdtük a munkát, a magatartásproblémákkal vádolt gyerekekről azt hittük, kis gengszterek, ön- és közveszélyesek, tönkreteszik a tanórákat. A legfontosabb tapasztalatunk az volt, hogy ezek a diákok nem fértek bele az előzetesen elképzelt "rettenetes gyerek" képbe, és egyáltalán nem voltak kezelhetetlenek. Az óralátogatásokon viszont azt láttuk, hogy bizonyos tanulókat - főleg a kezelhetetlennek titulált roma gyerekeket - eleve úgy szólítják meg: "te erre nem vagy képes" - összegzi élményeit.

- Az integrációs pedagógiai képzés, az "olimpiai projekt" után nem születtek meg azok a vezetői döntések, amelyek a szakmai irányváltáshoz szükségesek - áll a szakértői anyag összefoglalójában. A kudarc másik oka az volt, hogy a fenntartó önkormányzat a szakértők javaslataival és az OH rendelkezéseivel ellentétesen kívánja az iskolát vezetni. Erre a legbeszédesebb bizonyíték a kerepesi képviselő-testület június negyedikén elfogadott határozata. Ebben az áll, hogy létrehoznak egy "túlkoros csoportot", ami a szakmai stáb szerint nem csak pedagógiai tévút, hanem jogszerűtlen is - mondja Nyíri.

De nem csak ez a határozat árulkodik arról, hogy az önkormányzatnak más elképzelései vannak az iskolával kapcsolatban. Franka Tibor polgármester a helyi szociális és gyermekvédelmi rendeletek szigorítását összekötötte az iskolai fegyelemmel: "A gyermekek védelme érdekében javaslom, hogy szeptember 1-jétől a tanuló az első igazolatlan hiányzás után azonnal kapjon az iskola vezetőjétől írásos figyelmeztetést, és amennyiben továbbra is igazolatlan hiányzás történik, az intézmény jelzései alapján a támogatások kerüljenek megvonásra. (...) Ha megszavazzuk az előterjesztett rendelettervezetet, sürgetjük a vonatkozó törvény megváltoztatását is, amellyel, aki figyelemmel kíséri közéletünket tudhatja, hogy a Gyurcsány-kormány és annak illetékes minisztériuma is foglalkozik. A szociális törvény megváltoztatása tehát küszöbön van, rajtunk se múljék".

Az iskola néhány éve új épületszárnnyal gazdagodott, amely pályázati pénzből épült sajátos nevelési igényű gyerekek speciális oktatására. Ebbe a körbe szinte kizárólag romák tartoztak, akiktől azóta megszabadult az iskola. Az új épületrészbe, gyakorlatilag az iskola épületébe, a polgármesteri hivatal költözött. Ezt a lépést Borovszky Tímea és a szakértők is az önkormányzat erődemonstrációjaként értelmezik.