Bolognítják
Eljött az igazság pillanata, a bolognai rendszer szerint tanuló egyetemisták jövőre már jelentkezhetnek a mesterképzési szakaszba. Mindenkit az érdekel, hányan és milyen feltételekkel pályázhatnak az államilag finanszírozott mesterképzésekre. Ezekről az adatokról legutóbb a Felvételi Információs Szolgálat által szervezett Mesterképzések Magyarországon konferencián Manherz Károly szakállamtitkár számolt be.
Jelenleg az az elv érvényesül, hogy egy adott bachelor évfolyamban az államilag finanszírozott résztvevők létszámának 35 százalékának biztosítanak állami támogatást a mesterprogramokban való továbbtanuláshoz. Ez jövőre konkrétan a keresztfélévekben jelentkezőkkel együtt 21 700 helyet jelent majd. A 35 százalékos korlát országos szinten érvényesül, tehát előfordulhatnak olyan intézmények, ahol ennél több vagy kevesebb a finanszírozott férőhelyek száma. Emellett, mivel nem lehet pontosan előre tudni, hogy mekkora lesz az érdeklődés, február 15-e után - addigra kell a diákoknak leadniuk a jelentkezéseiket -, kisebb korrekcióra lesz lehetőség: az egyes intézményekben fel nem használt helyeket átcsoportosíthatják más mesterképzésekhez. A mesterszakok felvételi követelményeiről a meghirdető intézmények döntenek, ezekről a felvételi tájékoztatóban lehet majd olvasni.
Sokakat meglep, hogy mesterszakokat ezentúl a főiskolák is indíthatnak. Ez a szó szoros értelmében nem igaz: a bolognai rendszer bevezetésével megszűnt a különbségtétel a főiskolák és egyetemek között. Így mesterszakot is bárki indíthat, aki a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságtól erre engedélyt kapott.
A bizottság eddig háromszáz mesterszakot fogadott el, és további 160 elbírálása van még folyamatban. Ezek között alapvetően két képzéstípust találhatunk: a diszciplináris, azaz a tudományos életre, illetve a gyakorlati feladatokra felkészítő programot.
Az ELTE Bölcsészkarán például diszciplináris képzésnek számít a művészettörténet vagy az assziriológia, a tanári mesterszakok pedig gyakorlati képzések. Ebből is jól látszik, hogy a tanárképzés eddigi menete alapvetően megváltozott.
A bolognai folyamat előtt a diákok az egyetemi tanulmányaik mellett végezhették el a tanárképzés programot, abban az esetben, ha az alapszakjuk erre alkalmas volt. Mostantól kezdve a tanárképzés a tantárgyakhoz - német, magyar, történelem - kapcsolódó külön mesterprogramokban történik, amelyekre az adott területeken végzett bachelor hallgatók jelentkezhetnek. A felvétel feltétele az, hogy elvégezzenek tízkreditnyi pedagógia-pszichológia tanegységet is és egy 50 kredites specializációs csomagot, amelyet a tanárképzés alatt is folytatnak majd. Ezt három évvel ezelőtt még nem lehetett tudni, emiatt sokan csúsznak a tanulmányaikkal.
- Valóban, a 2006-ban belépett 1750 hallgatóból jövőre várhatóan csak ezren végeznek, és ennek az is az oka, hogy sokan csúsznak a specializációjukkal, vagy csak egyszerűen nem végezték el a szakzáráshoz szükséges 180 kreditet - magyarázta a Népszabadságnak Brenner Koloman, az ELTE Bölcsészkarának dékáni megbízottja. - Így aztán biztosak vagyunk benne, hogy az idén szinte mindenkinek jut majd államilag finanszírozott hely a mesterképzéseken, hiszen 820 térítésmentes helyünk van a diszciplináris és 300 a tanár szakokon. Igaz, hogy sok jelentkezőt várunk más egyetemekről is, ugyanis bizonyos területeken az országban egyedül mi rendelkezünk mesterprogramokkal. 2010-ben a csúszás miatt már nagyobb lesz a verseny, hiszen egyszerre felvételiznek majd az akkor végzők és azok, akik most lemaradtak. Karunkon eddig 40 diszciplináris és 20 tanári mesterszakot akkreditáltak, de ez a szám a fellebbezéseink miatt még nőni fog. 2010-re már olyan interdiszciplináris képzéseket is tervezünk, melynek oktatásában több tudományterület oktatói is részt vesznek. Ilyen lesz a reneszánsz és az iszlám tanulmányok vagy a buddhizmus.
Nem is bonyolult
A bolognai átállás, rendszer vagy folyamat lényege az, hogy Európában - amerikai mintára - egységesítsék a felsőfokú képzésben megszerezhető fokozatokat. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy az európai munkaerő mozgékonyabb legyen, és így az EU-régió felvehesse a versenyt az Egyesült Államokkal.
A bolognai rendszer három fokozatot ismer: a hároméves alapképzést, azaz bachelor diplomát, az utána következő kétéves mesterképzést és az ezután elvégezhető doktorképzést. Az időtartamok nem meghatározottak, de itthon a három év-két év eloszlás jellemző a bachelor és a mesterdiploma között. Mindegyik szintre külön kell felvételizni, hazánkban a bachelor képzésre való bejutást központilag szabályozzák, a többi szinten a meghirdető intézmények döntenek a feltételekről.
