Hogy itt miért neveztetett el utca róla, nem tudható, igaz, nem származik belőle se baj, se szégyen.

Mindenesetre ez a Hollán Ernő utca a Glasnerrel veszi kezdetét.

Persze, az a Szent István körút 6. szám alatt székel, de az üzem bejárata innen nyílik, a Hollánból.

Itt nem csupán a legendás Glasner Ede kenyere, kiflije sült egykoron, hanem a cselédlányok által, otthon, a körúti polgárkonyhákban dagasztott igazi parasztkenyeret is megsütötték. Úgy mesélik, lezárt edényekben lehordták ide csütörtök vagy péntek esténként a sóletet is.

Glasnernek egyébként a negyedben a Tátra utca 4.-es szám alatt, a Pozsonyi út 4.-ben, és a Csáky utca 22.-ben is volt üzlete.

Ma a Príma Pék székel itt, nem mondható, hogy rossz a bolt, a Hidegkútról érkező kenyér kivált kiváló, de az otthonosság hibádzik azért; gazdátlan, személytelen az üzlet, hogy ki a főnök, nem tudod, épphogy megismerkedel egy eladókislánnyal, már el is teszik a város túlfelére, hogy többé sose lásd.

Sűrűn sorjáznak a kis boltok aztán befelé (vagy kifelé?).

A nagy nehezen megmaradt Duna mozi leánykori nevét viseli újra - Lloyd -, de hamvas, nagyvonalú, polgári eleganciáját már nem nyerhette vissza.

Az épületet és a mozit a Duna-park házak építésze, Hofstätter Béla tervezte, Neuschloss Ödön és Marcell kivitelezte 1937-re. A ház minden szempontból művészi mestermunka volt, amelynek maradványai ma is fölfedezhetők.

Én még emlékszem a régi, teknőhöz hasonlatosan homorú, hatalmas moziteremre, melynek nyáron széthúzták a tetejét. Mikor nemrégiben jegyet váltottam itt, kérdezte a pénztáros, hetedik sorba jó lesz-e. Mondtam, az nagyon elöl van, elgémberedik a nyakam, úriember a tizedik sorba vesz jegyet, középre. Mire mondta a kislány, hogy az bajos lesz, mert a hetedik az utolsó sor, annyi van összesen. Fellapoztam otthon Ferkai András könyvében a tervrajzot: régen harminc sor fért el itt.

A túloldalon is Bauhaus házak állnak, a 10. számú falán, az elhíresült jegyiroda mellett a napokban - százéves születésnap alkalmából - avatott márványtábla emlékeztet arra, hogy itt lakott Sulyok Mária.

Az Újlipótváros színésznegyed is, az volt, és az is maradt.

Régen az emberek ott éltek, ahol dolgoztak, nem bumliztak a nap huszonnégy órájából hármat-négyet el, drágább volt annál az idő, no meg lakhatóbb a város. Aki vígszínházi színész volt, az a Vígszínház körül lakott; újlipótvárosi vagy Lipót körúti volt Varsányi Irén, Hunyady Margit, Sarkadi Aladár, Harmath Hedvig, Hegedűs Gyula, Szerémy Zoltán, Bárdi Ödön, Balassa Jenő, de itt, az első Palatinus házban lakott élete végén Jászai Mari is, hogy legyen kiről majd teret nevezni.

A Hollán utca 12. szám alatt Ginczler Hermann neobarokk stílű háza áll, a 16.-os szám alatti épület Katona József utcai faláról Kovács Margit Szent Flórián-szobrocskája tekint alá.

A páratlan oldalon, a mai Radnóti, egykor Sziget utca sarkán, a páratlan oldalon fontos épület áll: a zeneiskola.

A Pesti Izraelita Hitközség Chevra Kadisa iskolájának épült 1937-ben. Most olvastam, hogy ide járt a Vitray.

1944-ben az SS-ek költöztek bele, a tisztek a túlszomszédos Tátra utca 20.-ban laktak, és hogy munkába igyekezvén ne kelljen az utcára lépniök, átvágták a két épület kertjét elválasztó falat - ennek nyoma ma is jól látható.

1948-tól mindmáig a kerület zeneiskolája a Hollán.

Ami, persze, nekem Fürst volt. Hosszú éveken át troliztam hetente kétszer ide, és időztem itt esténként, az egyes számú, félemeleti nagy tanteremben Manyi nénivel, Komjáthy Aladárnéval. Hangszeréhez méltó, súlyos, életerős asszony volt, nem pilinckázott, nem aprózott; nem hangokat tanított, hanem zenét.

Öt zongoratanárom közül négy újlipótvárosi lakos volt, Manyi néni is a Kresz Géza utcában lakott, az ablaka alatt fordult a villamos. Sok könyv volt a lakásban, egy fiú élőben, és egy férfi a falon képen. Akkor még nem tudtam Manyi néniről, hogy férje költő volt és matematikus, az újpesti középiskolában Babits tanítványa, a Nyugat állandó szerzője, csendes, halk szavú, kicsit sértett, kicsit sznob lírikus.

A zeneiskola felújítva működik ma is, az egykori kultúr- és templomtér évtizedek óta hangversenyterem. Kár, hogy csak házi koncertek tartatnak benne, esténként sötéten, üresen ásít.

Túloldalt, az iskola helyén hajdan teniszpályák, télen jégpályák működtek - telente teli volt a város jégpályákkal.

A Hollán Ernő utca 31.-ben székelt Lajta Béláné Kállai Lili testképző és mozgásművészeti iskolája. Valamikor az újlipótvárosi lányok úgy jártak művészi tornára, mint a maiak angolórára. Lajta Béla egyébként hites könyvvizsgáló volt, és ugyanilyen férj. 1938-ban a soproni poncichter-leszármazott tanítvány, Brandeisz Elza vette át az iskolát, amely 1950-ig adott a végzésről papírt, akkor aztán a művészi torna polgári csökevénynek minősíttetett és berekesztetett.

Brandeisz Elza arról is nevezetes, hogy ő bújtatta Soros Györgyöt és családját Almádiban. Meg is kapta a Világ Igaza titulust, Soros pedig ajándékozott egy tornatermet a Balaton-partiaknak. Elza néni évtizedekkel ezelőtt Sopronban telepedett le, ahol nem csupán nagy köztiszteletnek és szeretetnek örvend, de - Istennek és a testedzésnek hála - jó egészségnek is; a napokban ünnepelték 101. születésnapját.