Sakk, ovistorna, úszás, judó, néptánc, zeneovi - az óvodák nagy részében majdnem minden napra jut egy különóra. Nem ingyen persze: a szülőknek a fakultatív programokért havi 1000-6000 forintot kell fizetniük. A szeptemberben kezdődött új nevelési évben azonban - a módosított óvodai nevelés országos alapprogramjára hivatkozva - több óvoda is megszüntette ezeket a különórákat. Ez kimondja ugyanis, hogy „a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus tartja".

Ez a kitétel persze nem újdonság: 17 éve szerepel a közoktatási törvényben, mint ahogyan az is, hogy az óvodai nevelési időben nem lehet olyan különfoglalkozásokat tartani, amelyek nem szerepelnek a nevelési programban. Márpedig a különórák többsége nem szerepel a nevelési programban - ha szerepelne, akkor minden gyermek számára kötelező volna, pénzt pedig nem lehetne érte kérni -, és általában nem is óvodapedagógusok tartják őket.

Az óvodák és fenntartóik azonban - engedve a szülői nyomásnak - megtalálták a kiskaput, ami nem is volt olyan nehéz, hiszen a szabályozás egyáltalán nem egyértelmű. Mert kérdés: mit értünk a "teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások mindegyike" alatt, amikor még a szakminisztérium is - elődjéhez hasonlóan - hangsúlyozza: a nevelési idő nem feltétlenül esik egybe a nyitvatartási idővel. Márpedig a nevelési idő fogalma nem mellékes, hiszen a nevelési időn túl szervezett tanfolyamok vezetőire nem vonatkozik a megfelelő pedagógiai végzettség előírása.

A különórákért folytatott verseny már egészen kicsi korban megkezdődik: az utóbbi időben egyre több az olyan szülő, aki már a bölcsődében angolra taníttatná gyermekét, az óvodában és az alsó tagozaton pedig napi két különórára járatja. Az óvodai beiratkozáskor a szülők egyik első kérdése is a fakultatatív programokra irányul, és ha nincs különóra helyben, elviszik máshová a gyereket, esetleg egy még későbbi időpontban.

Egyes szakemberek szerint azonban a gyerekeknek ebben a korban még inkább szabad játékra volna szükségük, nem pedig irányított és kötött foglalkozásokra, amelyekkel leginkább a szülők próbálják saját, be nem teljesedett álmaikat megvalósítani. Az óvodák egy részében ezért emiatt - no meg azért, mert valójában nem az óvónő feladata volna ezekre a kora délutáni órákra átkísérni a gyereket - kapva-kaptak az ominózus mondaton, és megszüntették a különórákat.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága most „Nem tilos a különóra az óvodákban" címmel kiadott közleményében próbálja eloszlatni az ominózus mondat okozta féltre értéseket, az utóbbi napokban ugyanis sok ezzel kapcsolatos kérdés érkezett a tárcához. A közlemény először is azt igyekszik leszögezni, hogy hitokttatás az óvodában -  ­ a Magyar Köztársaság Alkotmányának, a közoktatási törvénynek és a vallásgyakorlás szabadságát biztosító egyéb jogszabályoknak megfelelően - eddig is, és ezután is folyhat. Az óvodában megszervezésre kerülő hitoktatás esetén az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató vezetheti a hitoktatással kapcsolatos foglalkozásokat. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, valamint a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése pedig az egyházi jogi személy feladata.

A közlemény szerint ugyanígy lehetőség nyílik más külső szakember vagy segítő bevonására is az óvodában, de a segítségükkel megtartott a foglalkozásokat az óvodapedagógusnak kell irányítania. „Előadóművészek, néptánc-csoportok és más, az óvodai nevelést helyi igény alapján segítő szakemberek, vendégek jelenlétekor az óvodában megszervezésre kerülő foglalkozások pedagógiai vezetői és felelősei továbbra is az óvodapedagógusok" - fogalmaz a NEFMI közleménye.

Hozzáteszik: ha az óvodai nevelés helyi programja sportolási lehetőséget, például úszásoktatást jelöl meg a nevelés elemeként, a megfelelő végzettséggel rendelkező oktató szintén megfelel a közoktatási törvény és az alapprogram elvárásainak. Hogy azonban ez esetben mi a megfelelő végzettség, azt nem részletezi a közlemény, ami azért is érdekes, mert az úszás órákat kifejezetten nevelési időben, reggel vagy délelőtt szervezik az óvodák, és nyilvánvalóan nem óvónők vezetik ezeket a foglalkozásokat.

A közlemény kitér arra is, hogy az óvodai nevelési idő nem azonos az óvoda nyitvatartási idejével. (Hogy pontosan mi számít nevelési időnek, az továbbra is homályban marad). "A nevelési időn túli, de a nyitvatartási időn belüli délutáni órákban a korábban is érvényes szabályozásnak megfelelően a fenntartó, vagy ­ az óvoda fenntartójának az engedélyével ­ az intézmény vezetője bérbe adhatja szabad helyiségeit sport- és egyéb tanfolyamok szervezésére" - folytatódik a közlemény. A tárca leszögezi: "ez nyilvánvalóan nem része a minden gyermek számára kötelező helyi óvodai nevelési programnak, ezeken a programokon a gyermekek a szüleik önkéntes kezdeményezésére vehetnek részt. Ezen rendezvények szakmai színvonaláért, költségvonzataiért, illetve a részvétel körülményeinek biztosításáért sem az óvoda intézménye, sem az óvodapedagógus nem felelős".