Különadó a médiának és a reptereknek is

A reklámbevételek fél százalékát vonná el júliustól meteorológiai szolgáltatási díj címén a vidékfejlesztési tárca, hogy garantálja a megfelelő állami időjárás-előrejelzést. A minisztérium szerint ez 110 milliós terhet jelent, valójában több, mint hatszázat. Lenyúlnák a reptereket és a kikötőket is. A fideszes reakció: nem eszik olyan forrón a kását.

Évi minimum 600 millió forintos közterhet vetne ki az elektronikus és az internetes médiára a Vidékfejlesztési Minisztérium júliustól meterológiai szolgáltatási díj címén, tőlük a reklámbevételek 0,5 százalékát kérve – attól függetlenül, hogy az állami szolgáltató éppen ad-e időjárás-jelentést a médiumnak vagy nem. Az egyik vezető fideszes politikus lapunk megkeresésére azt mondta: nem eszik olyan forrón a kását. Amennyiben ez a javaslat sérti a Fidesz politikai vagy gazdasági érdekeit, akkor nem fogják támogatni. A vidékfejlesztési tárca felvetése, hívták fel a figyelmet, nem a kormány hivatalos álláspontja.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a hét végéig várja az észrevételeket a honlapján is fennlévő, a meterológiai szolgáltatásról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A jelenleg közigazgatási egyeztetésen lévő javaslat a hivatalos indoklás szerint három okból született, részben mert a "Meteorológiai Világszervezet több határozatában is javasolta", hogy legyen törvényi szintű szabályozás. Másodsorban így az állam hatékonyabban tudja megvédeni polgárait, harmadrészt pedig az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az emlékezetes augusztus 20-i tűzijáték során bekövetkezett tragédiák ügyében indított vizsgálati jelentésben is javasolta, hogy törvényben szabályozzák a vészhelyzetek jelzésének módját.

A törvény meghatározza, hogy az Országos Meterológiai Szolgálat (OMSZ) milyen feladatokat láthat el (több tevékenységet állami monopóliumnak minősítenek), ám ezen kívül még – az egyébként a költségvetésből ma is járó 500 millió felett – biztosítanák a többletbevételeket az állami társaságnak. (Ma az OMSZ költségvetése egyébként 1,6 milliárd forint – az állami hozzájárulás mellett ugyanis jelentősek a saját bevételek). Ezeket garantálnák az új törvényben, adók módjára beszedhető díjakkal – a médiát és a reptereket terhelnék meg.

A reptereknek "a légitársaságok által a repülőtéri szolgáltatások fenntartásáért befizetett díj (repülőtéri illeték)" egy százalékát kellene megfizetniük – cserébe az OMSZ nekik kötelezően szolgáltatna adatot. Hasonló lenne a Balaton, a Velencei tó, a Fertő tó és a Tisza tó kikötői által fizetett díj mértéke – itt a kikötői díj egy százalékát kérnék el. Az elképzeléssel persze több probléma is van: a tervezet ugyanis egy piaci szolgáltatás ellenértékét szedné be az adó formájában. Maga a repülőtér egyébként nem is veszi igénybe az OMSZ szolgáltatásait, a szintén állami Hungarocontrol Légiforgalmi Szolgálat Zrt.-től kap előrejelzéseket, adatokat. A cég az adatok egy részét az OMSZ-től szerzi, más részét, például a reptéri helyi adatokat saját meteorológus munkatársainak segítségével szolgáltatja.  A repülőtéri meteorológiai adatok jelentős része ráadásul olyan eszközökön keletkezik, amelyeket a Budapest Airport Zrt. vásárolt, s a Hungarocontrol használja azokat. Vagyis, ha a reptereket megadóztatják, akkor azok kétszer fogják kifizetni a meteorológiai szolgáltatásokat. Egyszer adóként az államnak, egyszer pedig a léginavigációs cégnek. 

– Ha ebből törvény lesz, a repülőtér nem tehet majd mást, mint hogy a plusz költségeket az utasokra hárítja – kommentálta a tervet lapunknak Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. vállalati kapcsolatok igazgatója. Ez azt jelenti, hogy utasonként pár száz forinttal drágulni fog a repjegyek ára. 

A másik tétel a média által fizetendő díj, amelyet a tervezet szerint a közszolgálati, valamint médiatörvény szerinti "jelentős befolyásoló erejű lineáris audiovizuális médiaszolgáltató, valamint az internetes sajtótermék és hírportál" fizetne meg. A tétel a reklámbevételek 0,5 százaléka volna. A díj minden esetben adók módjára behajtható lenne, minden érintettnek magának kellene az OMSZ számlájára az adót befizetni, sőt a médiacégeknek külön kimutatást is kellene vezetni a reklámbevételekről (ha ezt nem teszik meg, akkor a nettó árbevétel 0,8 százaléka volna a díj).

A tervezet mindezeken kívül azt is kiköti, hogy az így megszerzett pénzeket a költségvetés nem vonhatja el, és nem is zárolhatja. Az ilyenkor kötelezően készült hatásvizsgálat szerint mindez a piaci szereplők, a lakosság és a közigazgatás versenyképességét nem befolyásolja, az adminisztratív terheket viszont növeli.

A hatásvizsgálat szerint mindenesetre az idén a különadók 110, éves szinten pedig valamivel 200 millió forintos bevételnövekedéssel járnának a költségvetésnek. Ám az OMSZ a dokumentum szerint ezek után is évi 600 milliós költségvetési támogatásra tartana igényt. Egyszerű számításokkal igazolhatjuk viszont, hogy az előterjesztők alábecsülték az intézkedések költségvetési hatását.

A Magyar Reklámszövetség 2011-re vonatkozó adatai szerint a reklámtorta két éve 151,4 milliárd forint volt. A televíziók és az internetes sajtó együttes bevétele ebből 73,6 milliárdot tett ki. Ha számolunk némi visszaeséssel, akkor is éves szinten 365 milliós bevétel jön ki – csak a médiaágon. A törvénytervezet szövege szerinti adószámítás a Budapest Airportra számításaink szerint mintegy 250-300 millió forint adóterhet róna, kiindulva a cég 2011-es 55 milliárdos árbevételéből. A vidéki repterekre és a kikötőkre kivetett különadóval együtt így bőven négy milliárd felett lehet majd az állami bevétel.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.