Erkölcsi értelemben hazaárulást követtek el a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetői és a szervezetet irányító volt miniszter – legalábbis így gondolja Kövér László házelnök. A fideszes politikus a Hír TV Kontraszt című műsorában vasárnap este hangsúlyozta: a kémügy kapcsán a sajtóban megjelenő hírek alapján legfeljebb a jéghegy csúcsát ismerhetjük meg.

Az első Orbán-kormány idején a titkosszolgálatokat irányító korábbi tárca nélküli miniszter szerint olyan embereket engedtek betekinteni a nemzetbiztonsági szervek működésébe, akiknek ahhoz semmi köze; ezt tekinti Kövér az erkölcsi értelemben vett hazaárulás tipikus példájának. A politikus úgy véli, hogy átjárás volt egyes, jobbára a szocialisták érdekkörébe tartozó cégek és a titkosszolgálatok között, s emiatt az ügy minden szálát nem is sikerül majd felderíteni, mert az információk egy része magánkézben lehet.

Az UD Zrt. ügye óta nincsenek illúziói – fogalmazott Kövér László. Szerinte az akkori telefonlehallgatások során keletkezett felvételek kiszivárogtatása egyértelműen bizonyítja, hogy a polgári titkosszolgálatokat politikai célokra használták fel. Az akkori ellenzék egyébként már jóval korábban, 2002 óta figyelmeztet rá – hangsúlyozta a politikus –, hogy politikai játszmák eszközeként használják, s ezzel tönkre teszik a nemzetbiztonsági szervezetet.

Kövér állítja, hogy érthető a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) két korábbi főigazgatója, illetve a Szilvásy György korábbi titokminiszter elleni eljárás titkosítása, mert léteznek olyan nemzetbiztonsági érdekek, amelyeket nem lehet felülírni csupán ezért, mert a közvéleményt egyébként jogosan aggasztják, hogy mi lehet a háttérben.

A Galambos Lajos és Laborc Sándor volt NBH-főigazgatók, illetve Szilvásy ellen folyó büntetőeljárásról egyelőre keveset tudni. A nyomozóhatóságok eddig csupán annyit árultak el, hogy Galambost és a volt minisztert kémkedéssel, Laborcot bűnpártolással gyanúsítják.

A Btk szerint aki „idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el”, és ezért alapesetben is kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Azt viszont nem tudni, hogy a vélelmezett hírszerző tevékenység mit jelent, s azt mely idegen hatalom vagy szervezet javára folytatták.

A hazaárulás még súlyosabb megítélés alá esik, mert itt a büntetési tétel minimum öttől tizenöt évig terjedő börtön. Ezt az a magyar állampolgár követi el, „aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn”.