Az Európai Bizottság alapvetően energiatakarékossági szempontok alapján döntött az izzók lecsréléséről. Az EB álláspontja szerint a váltás mérlege egyértelmű: mivel a kompakt fénycsövek akár 10-15 ezer órán keresztül is működőképesek maradnak (míg egy hagyományos izzó legfeljebb 1500 órát bír), és azonos fényteljesítmény mellett alig ötödannyi enrgiát fogyasztanak, az alacsonyabb villanyszámlában a féncső teljes élettartama alatt akár tízszeresen is megtérül az átállás költsége.

A fenti számítás azonban nem veszi figyelembe, hogy a kompakt fénycsövek gyártása, illetve használat utáni újrahasznosítása során nagyságrendekkel több veszélyes hulladék keletkezik, mint a hagyományos izzók esetében.

A német Épületbiológiai Szövetség most egy másik káros mellékhatásra figyelmeztet: a testület szerint a fénycsöveknek a magas higanytartalom mellett az is a hátrányuk, hogy a működésük erős elektromágneses sugárzással jár. A sugárzás mértéke elérheti a számítógépeknél engedélyezett érték negyvenszeresét is. A szövetség közleményéből további kockázatokra is következtethetünk: a kompakt izzók fényének élettani hatásai még nincsenek kellően megvizsgálva, ugyanakkor alapos a gyanú, hogy egyes összetevői alvászavarokat, illetve stresszreakciókat okozhatnak. (A hagyományos izzóknál nincs ilyen hatás, azok fényének spektruma ugyanis nagyjából megegyezik a Napéval). Hasonló észrevételeket fogalmazott meg néhány nappal korábbanaz Európai Fogyasztóvédelmi Szövetség is.

Az Épületbiológiai Szövetség álláspontja szerint használható (és egészséges) alternatíva lehet a halogénizzó: ez ugyanúgy néz ki, mint a hagyományos izzó, de halogén gázzal van feltöltve. A halogén égő színével, illetve gyártásával kapcsolatban eddig nem merültek fel aggályok, mint ahogy az egyelőre jóval drágább LED-es világítótesteket sem vádolta még senki a környezetre illetve az egészségre ártalmas tulajdonságokkal.