Az adócsökkentés kormánya és a számok

Az „adócsökkentés kormánya" alatt több mint 2 százalékponttal nő a cégek adóterhelése – ezt maga az Orbán-kabinet ismeri el a 2013-as költségvetési törvényjavaslatban. Amelyben csökkenő adóalappal, de emelkedő adóbevétellel számoltak. Szakértők szerint a nagyobb cégektől várható a többlet.

Két év alatt több mint 2 százalékponttal emelkedik az átlagos társasági adóterhelés – olvasható ki a 2013-as költségvetés múlt pénteken a parlamenthez benyújtott törvényjavaslatából.

A kormány jövőre 380,8 milliárd forint bevételt vár ebből az adónemből, ami 24,6 milliárd forinttal haladja meg az idei előirányzatot. A növekményt részben azzal magyarázzák, hogy az evázók egy része visszatér a társasági adózás alá, mert az eva új feltételei – például a 37 százalékra emelt adókulcs – már nem elég vonzók nekik. Illetve azzal, hogy az új évben megszűnik az ágazati különadó, a baleseti adó, viszont belép helyettük a pénzügyi tranzakciós illeték, továbbá a távközlési adó és a biztosítási adó.

Ennek ellenére mind az adózás előtti nyereség, mind a társasági adó alapja alacsonyabb lesz jövőre (4 908,8 milliárd, illetve 2 937,3 milliárd forint), mint amennyivel idén számolt a kabinet (4 920,2 milliárd, illetve 3 058,9 milliárd forint). A számított adó viszont jócskán meghaladja az ideit, 419,7 milliárd forintról 480,3 milliárdra emelkedik.

Vagyis miközben csökken az adóalap, mégis több adót kell fizetniük a vállalkozásoknak. Az adóalappal kapcsolatban érdemes újra megemlíteni a megszűnő, illetve belépő adókat, mert nem mindenre ad magyarázatot a költségvetési terv. A 2013-ban már nem létező ágazati különadókról szóló törvény eljárási rendelkezései közt például kimondták, hogy ezt az adót el lehet számolni az adózás előtti eredmény terhére. Magyarul a különadóval csökkenthették eredményüket a vállalkozások. Erre a következő évben már nem lesz módjuk, mivel nem lesz ágazati különadó.

A helyettük belépő elvonások közül viszont sem a pénzügyi tranzakciós illeték, de a biztosítási adó és a távközlési adó szabályozása (előbbi kettő esetében javaslata) sem tartalmazza ezt a lehetőséget. Összegezve: az adóváltozások épp arra az eredményre kellett volna vezessenek, hogy a társasági adó alapja emelkedik 2013-ban. Ennek ellenére nem ez szerepel a költségvetési tervekben.

Beszéltünk olyan adószakértővel, aki szerint hiába, hogy nem szerepel explicit módon az új közterhek szabályozásában az eredmény csökkentése, ha azt nem tiltja a törvény, akkor a cégek élhetnek ezzel a lehetőséggel. Vámosi-Nagy Szabolcs inkább azon csodálkozik, hogy az ágazati különadókról szóló törvénybe bekerült az eredménycsökkentéshez kapcsolódó bekezdés. – Általában akkor hivatkoznak a jogalkotók erre, ha a jogszabály kifejezetten tiltani akarja bizonyos költségtételek elszámolását. Arra gyanakszom, inkább a különadó alanyainak megnyugtatása miatt vették bele ezt a részt a törvénybe 2010-ben – mondta a Népszabadságnak.

Ha a szakértő okfejtése helytálló, akkor viszont arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az új elvonások nagyobb terhet raknak a cégekre, pénzintézetekre, mint a megszűnők. Figyelembe véve a visszatérő evásokat, valamint azt, hogy az idei, nulla százalék körüli GDP-növekedés után jövőre 1,6 százalékot vár a kormány (ami papíron az adóalapot is emeli), csak a költségként elszámolható tételek vethetik vissza az idei összeg alá az adóalapot jövőre.

Ennek ellenére a cégek számított adója nem kicsit lesz magasabb jövőre, mint idén: itt egy év alatt 2,7 százalékponttal emelkedik az adóterhelés. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint azonban ez nem lehetetlen: ha például a nagyobb vállalatok adóalapja jobban emelkedik, mint a kisebbeké, akkor az 500 millió forint fölé eső rész is több lesz, ezután pedig nem 10, hanem 19 százalék adót kell fizetni.

Ezzel sem jutottunk még el azonban a büdzsébe ténylegesen befizetett adóig, mert a kedvezmények apasztják a befizetendő összeget. Itt is találni furcsaságokat: a kormány úgy tervezte meg a bevételt, hogy összesen 82,3 milliárd forint kedvezményt, mentességet vett figyelembe. Ez egyáltalán nem tekinthető konzervatív becslésnek: egy, a javaslat indoklásában közölt táblázatból kiderül, hogy akár a 105,5 milliárd forintot is elérhetik a kedvezmények, ha például a sportcélú támogatás utáni adókedvezményből a cégek nem 20, hanem 30 milliárd forintot vesznek igénybe. Utóbbi a „worst case scenario", vagyis a kormány által várt legrosszabb forgatókönyv a költségvetés szempontjából. Ha minden tételnél ez következik be, akkor 23,2 milliárddal kisebb is lehet – csak a kedvezmények miatt – a jövő évi társasági adóbevétel, azaz nagyjából az ideivel megegyező összeg folyhat be a büdzsébe.

A tervezésből kiderül, hogy a kormány inkább azzal számolt, a cégek az elérhető kedvezményeket szerényen veszik majd igénybe: 77,3 és 105,5 milliárd forint közötti tartományba várják a felhasznált összeget, a tényleges bevételt pedig az előbbihez közelebb, 82,3 milliárd alapján tervezték meg. Itt tehát megjelenik egy komoly kockázat a büdzsében.

Ha viszont valóra válnak az eredeti tervek, akkor emelkedni fog a társaságok adóterhelése: míg a tavalyi előirányzat szerint 6,0 százalék lett volna 2011-ben az átlagos társasági adóterhelés, idén pedig 7,1 százalékot vár a kormány, jövőre 8,1 százalékra számíthatnak az adóalanyok. Ez a kedvezmények miatt még mindig alatta marad a névleges adóterhelésnek (ami az adókulcsok szerint adódik), de a tendencia nem azt mutatja, hogy az „adócsökkentés kormánya" idején megálljt parancsolna az adóterhek emelkedésének.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.