Jogaikat követelték a rendvédelmi dolgozók
A szónokok azt ígérték: addig maradnak a Kossuth téren, amíg nem lesz megállapodás a kormánnyal. A rendvédelmisek kiszámítható életpályát és megszerzett jogaikat követelték. A márciusban bejelentett Széll Kálmán terv ugyanis megszüntetné a korengedményes nyugdíjukat.
A szombati demonstrációt 24 órásra tervezte a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége és az egész héten tüntető Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete. Többször elhangzott: addig maradnak, amíg a kormány meg nem állapodik velük. Kónya Péter, a demonstrációs bizottság elnöke a NOL-nak elmondta, hogy nyugdíjjoguk megkurtítása volt az utolsó csepp a pohárban, emiatt jöttek az utcára. A kormánytól nem vártak senkit, az a petíciójuk, hogy itt vannak a téren. Ekkora tömeget már a kormánynak is illő észrevenni.
Itt az idő, hogy változtassunk sorsunkon! Itt az idő, hogy ne hagyjuk! - kiabálta az egyik szónok a színpadról, a tömeg pedig ütemesen skandált: „Nem hagyjuk!" A tér szélén némán, egykedvűen, egyenruhába bújtatott társaik álltak. Szólni nem szólhattak, de egyikük lábával ütemesen verte a „nem hagyjuk" ritmusát. „Amíg nem ülnek le velünk tárgyalni, addig folytatjuk a demonstrációt; ha 15 napon belül nem lesz megállapodás, akkor nemcsak ennyien jövünk el, hanem az összes börtönőr és tűzoltó!- jelentette be Szabó Ferenc, a büntetésvégrehajtók szakszervezete nevében. A tömeg válaszul azt kiabálta: "Pintér, takarodj!" A szónok emlékeztette társait arra is: megtiltották, hogy fölvegyék az egyenruháikat, de a becsületeket nem vehetik el! „Elvehetik?" A választ tizenöt ezren mondták ki: Nem hagyjuk! ( A demonstrációt a kormány előzőleg próbálta nehezíteni. A tűzoltóknak és a rendőröknek parancsban tiltották a tüntetés alatti egyenruhaviselést.)
A tömegdemonstráción felszólaltak a szolidaritást vállaló szakszervezetek képviselői. Délután a börtönőrök, a rendőrök, polgári védelmisek, a katonák, a tűzoltók, a vámosok és a csatlakozók - mentők, közterület-felügyelők - bemutatták mindennapjaikat.
A mintegy 15 ezres menet a Hősök teréről indult és fél egyre érkezett a Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkán felállított színpadig. Azért csak eddig, mert a parlament előtt fotókiállítás volt. A rendvédelmisek, ha közelebb nem is mehettek, a szónoklatuk után időnként körbejárják a Parlament épületét. Az esti órákban bekapcsolják a szirénákat is.
A tűzoltók kinyitottak néhány vízcsapot, és eldobták füstbombáikat. A tűzcsapokból hosszú időn át ömlött a víz az útra.
A menetoszlopot felügyelő rendőröknek sem volt túl rózsás hangulatuk. Egyikük nehezen értette meg, miért kellett saját kollégái demonstrációjára ekkora erővel kivonulni. Száz méterenként álltak párosával. A mellékutcákban a készenléti rendőrökkel tömött buszok parkoltak. Szerinte egy évvel ezelőtt alig tucatnyi rendőr biztosította a hasonló rendezvényt.
A menetben volt egy járókeretes, illetve kerekesszékes felvonuló. Egy börtönőr egyenruhába bújtatott bábu karjába infúziót kötöttek. A börtönőrök koporsót is hoztak magukkal, ráírták, hogy "Volt egy törvényünk, élt 15 évet!". Ezt a koporsót később az egyik szakszervezeti vezető beszéde alatt a magasra emelték: ezt a szolgálati lakást küldi nektek a kormány!
A követelések
- „Halálpálya" helyett, kiszámítható tisztes megélhetést biztosító Életpályát!
- A jelenleg hivatásos állományúak változatlan feltételekkel vonulhassanak nyugállományba!
- A már nyugállományúak státuszának és juttatásainak megőrzését!
- Az illetmények több éves befagyasztását kompenzáló illetményemelést!
- Törvényileg garantált legyen az illetményalap, és a bértábla inflációval történő emelése a fegyveres és rendvédelmi szférában!
- Heti 40 órás munkaidő felett, ellentételezés nélkül ne lehessen munkavégzésre kötelezni senkit.
