A mosoly országa (középen: Teremi Trixi - Miskolci Nemzeti Színház

MTI - Vajda János

Péntek

A mosoly országa azon kevés operettek közé tartozik, amelyeknek nincs happy endje. De mint a miskolci előadás rendezője, Halasi Imre mondja, Lehárnak nem a boldog véggel volt baja, hanem az ostoba mesékkel, a lélektelen színpadi bábokkal. Ezért hús-vér embereket akart látni a színpadon, akik ugyanúgy szeretnek és szenvednek, mint bárki. Halasi Imre egyébként megrendezte már ezt az operettet tizenkét éve a Budapesti Operettszínházban. A mostani változatban - természetesen - mások a szereplők, a díszlet, a jelmez és a mozgás is, de a koncepció megmaradt, bár egy kicsit szikárabb lett - vallotta be a rendező a Miskolci Nemzeti Színház honlapján. Az előadás főszerepeit, Szu-Csong herceget, Kína bécsi nagykövetét, majd miniszterelnökét Vadász Zsolt és Balczó Péter énekli váltva, szerelmét, Lizát, az ifjú bécsi grófnőt pedig Eperjesi Erika és Miks Adrienn.

Szokásával ellentétben másodszor is megrendez egy darabot Benedek Miklós. Az Utazás a koponyám körül című Karinthy Frigyes-mű egyetlen szerepét Kelemen István játszotta először és most is. Benedeket egyébként elég régóta foglalkoztatta a mű. Őze Lajosnak szánta hajdanában, de mikor Őze meghalt, fiókba került a darab. Legközelebb a színművészeti egyetemen került szóba - méghozzá Kelemen Istvánnal beszélgetve. Kiderült, hogy a hallgató autóbaleset miatt sokáig kimaradt az iskolából, ezért nem volt vizsgaelőadása. Ekkor villant be Benedeknek újra az Utazás - meséli egy interjúban. A vizsgaelőadás sikerén felbuzdulva, húsz évvel ezelőtt, az akkori Játékszín-igazgató, Berényi Gábor meg is vette a produkciót, amelyet ott százszor láthatott a közönség. Mikor a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja lett Kelemen, volt osztálytársai, az igazgató Vasvári Csaba és a művészeti vezető Szűcs Gábor úgy gondolták, érdemes felújítani a produkciót.
„Az agydaganatos, beteg szervű, de épelméjű szerző utazik egy nem mindennapi fej, saját koponyája körül. Ismerje meg a tumoristát! Esetleg, viszont." - ajánlják az előadást.

A szombatot

kezdjük meseelőadással, a Macskahercegnővel, amelyet a Ciróka Bábszínház prezentál. Kormos István meséjét Rumi László rendezi. A produkcióban - amelyet Szegedi Barbara, Fülöp József, Apró Ernő és Tímár Zoltán játszik - a képzelet szárnyán elutazhatunk Bölcs Leo országába, aki éppen koronáját szeretné valamelyik fiacskájára hagyni. No de melyik lesz erre méltó ? Béla? Botond? Vagy a legkisebbik, a János? Csakis az, aki megszabadítja a százéves átok alól a macskává bűvölt királykisasszonyt!

Othello Gyulaházán (Kuthy Patrícia és Gáspár Tibor) - nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház
MTI - Balázs Attila
Színház a színházban Gádor Béla Othello Gyulaházán című vígjátéka, amely azt mutatja meg - Tasnádi István átdolgozásában és Hargitai Iván rendezésében -, milyen az, ha a vidéki színház életébe berobban egy kívülálló rendező, és megbolygatja jól megszokott életet. A primadonnából mellékszereplő lesz, az egymondatos pályakezdőből pedig főszereplő-tragika. Partnere meg éppenséggel férje. Annyira jó szerepnevek vannak a nyíregyházi színház előadásában, hogy muszáj felsorolni őket: Barnaki László, drámai hős (Gáspár Tibor), Pálmai Viola, drámai szende (Kuthy Patrícia), Debrődy, főrendező (Fellinger Domonkos), Tornyos Franci, táncos komikus (Puskás Tivadar), Szusits Márta, intrika (Horváth Margit), Pötyike, súgó (Pregitzer Fruzsina), Mókuci, bennfentes (Tóth Zoltán László), Sass Olga, szubrett (Fridrik Noémi), Tokodi Csongor, ifjú titán (Solti Csanád) és Róth Diána, ifjú amazon (Tenczler Tímea)

Puccini operájaként ismerjük leginkább a Bohéméletet, de most a Henry Murger regénye alapján írt prózai változatot mutatja be az Örkény Színház, Ascher Tamás rendezésében.
Henri Murger az 1840-es években cikksorozatot írt a párizsi bohémek, a még fölfedezetlen művészek mindennapi túléléséről. Az epizódokból előbb színdarab, aztán regény készült, és Puccini mellett Leoncavallo is írt belőle operát, csak azt nem lett túl sikeres. Sőt, a Rent című musicalnek ugyancsak ez az alapja. „A finn filmrendező, Aki Kaurismäki a regényből írt szívszorító történetet Marcelről, a kiadatlan íróról, Schaunard-ról, a sosem játszott zeneszerzőről és az albán bevándorló Rodolfóról, akit a galériások rendre az utcára penderítenek - festményeivel együtt. Rodolfo megtalálja a boldogságot Mimivel, ám a lány képtelen a művészek bizonytalan életét élni, ezért elhagyja őt. Később visszatér hozzá, de ekkorra már halálos beteg".
A színészek: Széles László, Debreczeny Csaba, Csuja Imre, Hámori Gabriella, Takács Nóra Diána, Szandtner Anna, Terhes Sándor, Kerekes Viktória, Máthé Zsolt és Polgár Csaba.

Vasárnapra

Bohémélet (Szandtner Anna és Terhes Sándor) - Örkény Színház
MTI - Kollányi Péter is jut egy mese, méghozzá a Mesebolt Bábszínháztól, A beszélő fa című. A színlap szerint: a mesekertet megtervezte: Tóth Eszter; fölásta és beültette: Tóth Zsuzsa és Kakuszi Zoltán; madarait betanította és vezényelte: Bakos Árpád; a szóvirágokat beojtotta: Badacsonyi Angéla; kigyomlálta: Nemes Zsófi; fölnevelte: Csató Kata és locsolja: Törőcsik Eszter. A történet pedig tudakolja: beszélnek-e fák? És ha igen, megértjük-e az öreg és beteg diófát. És ha megértjük, meg tudjuk-e menteni?

Az Ódry Színpadon a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakos hallgatója, Kárpáti István készít vizsgaelőadást, Nyina Szadurtól A mező címűt. A kétszereplős produkcióban Venczel Vera és az egyetemi hallgató Alberti Zsófia játszik.

A Spidron Színházi Műhely és a Labor42 Társulat közös bemutatót tart: Triviál címen a Merlin Színházban. A mű José Triana: A Gyilkosok éjszakája című drámája alapján készült, Az apa pincébe zárta a három fiútestvért, de kettőt közülük lánynak nevelt.
A szereplők: Fogarasi Gergely, Horváth András és Horváth Kristóf. Rendezte: Réthelyi András.

Szerdára

a Szegedi Nemzeti Színház tartogat bemutatót: a Tirami su-t. Ugyanezt, Megöltem az anyámat címen február 14-én és 18-án a budapesti Aranytízben is játssza a két szegedi színész, Gidró Katalin és Horváth Illés. A Bodolay Géza rendezte darabnak a műfaji meghatározása: identitásjáték tizenhét jelenetben. A dráma hátterében egy „talált történet" húzódik: az 1980-as években erdélyi árvaházakban felnőtt magyar lányról szól, aki '91 után elhatározza, hogy felkutatja gyökereit, hiszen önazonossága legalapvetőbb kérdéseire sem ismeri a választ. „Az előadás egyfajta szabadítástörténet, feltámadásjáték, amelyben Bernadett - saját történetének megértése érdekében - visszaépíti identitását, hogy megtalálhassa a „saját arcát"." A szerző Visky András azt mondja a darab céljáról: „a nevetés által megmutatni a sírást és fordítva: a sírás által a nevetést."

Kapcsolódó cikkek: Meztelen improvizáció | A koporsótolvajok családi maffiája | Mi bosszant a médiában? Mondd el! | Hello, náci! az iskolákban | 'Az előírt ölelkezéseknél a nőt illemsértően érinteni nem szabad'