belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
23. szerda

Ingyen szoftvert mindenkinek!

Sose adj pénzt számítógépes programért, ne használj zárt forráskódú szoftvert, és olyan adathordozót se, amelyet digitális másolásvédelemmel láttak el - javasolta hét végi budapesti előadásán (is) Richard Stallman, a szabadszoftver-mozgalom elindítója. A pályáját az MIT-n kezdő informatikus programozóként talán sosem lett volna világhírű, ám egy általa írt szoftver, és az ahhoz kapcsolt filózófia révén mégis az iparág egyik legismertebb és legnagyobb hatású alakjává vált.

Hargitai Miklós| NOL| 2009. március 15. |24 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

atomi | 2009. március 20. | 18:23:12

Hogy ki kitól lop, az az anyagi lehetőségeitől és a technikájától függ.

atomi | 2009. március 20. | 18:21:19

Törpe minoritás: de még a hardware architekturát is lelopták nyugati gépekről az alkotók.


A hardwerről csak annyit, hogy akkor még nem integrálták bele a tranzisztorokat egy fedél alá, hanem minden egyes logikai "és" , "vagy", "negáló" áramkör külön tranizsitorokból lett beforrasztva. Olyan, mint architektúra meg ALU, valamint dual core, nálunk a TPA-n nem volt. Volt viszont szabad közkincsként gépi kód, és később asszembler. Ha ma tudni akarom a processzor 32 bites utasításkészletét, ma is hozzáférhető(honlapról letölthető). A gyártó érdeke, hogy okos emberek kihasználják a proci lehetőségeit.

Egyébként a Commodore BASIC is magyar segítséggel jött a világra(Kemény János).

Kenyerge | 2009. március 19. | 19:27:00

Konz: Te tényleg csak akkor tudsz dugni ha van MSN-ed? Nagyon rossz lehet neked :) Javaslom kezdj el társaságba járni, mert így bekocsonyásodik az agyad. Még chat program se kell hozzá. Nekem bejött. /Egy programozó/

gabro | 2009. március 16. | 20:56:33

@konz:
Oprendszer: ubuntu linux 8.10. Beírtam a csomagkezelőbe, hogy "msn". találatok :
aMSN -MSN-üzenetküldő linuxra
Pigdin- azonnali üzenetek küldése több protokoll használatával
Kopete- azonnali üzenetküldő
Emesene- MSN Messenger kliens
Ajánlom, guglizz rá a nevekre. Meg fogsz lepődni. Egészen minimális átállási hajlandóság kell.
Meg Skype is van.
Szóval nem értem a problémád.

atomi | 2009. március 16. | 19:13:04

A bajor főváros tanácsa már átállt szabad Limux linux oprendszerre, miután korábbi beszállítója nem tudta garantálni a szoftverkövetést a Windows termék piacról történő kivezetése után.
Hja, ezek a nyakas bajorok! Nem akarják ország világ elé kitárni a hivatali adatforgalmat!
Az áttérés persze pénzbe került.

pecpec | 2009. március 16. | 13:15:03

Hammada Fleet: Szamos pelda van arra, h a kod nem zart, de nem ingyenes. Megveszed, viszont utana azt csinalsz vele amit akarsz, pl. hivsz egy programozot, h ujabb nagy osszegekert irja neked at.
Masik pelda: ingyenes ugyan, de a support mar nem.
Csak annyit akartam mondani, h a programozok es rendszergazdak nem maradnak munka es penz nelkul, ha a kod nyilt, sot.

PischTa | 2009. március 16. | 12:48:22

Vannak levédett dolgok, ez tény. Kérdés az, hogy mi viszi inkább előre a világot, a zárt, levédett dolgok, vagy a nyíltak. Kisarkított példa: jó lenne az nekünk, ha valaki levédhette volna a kenyér receptjét? Pedig sok területen, ha tehetnék, eddig elmennének, a mind nagyobb profit érdekében. Jót tett volna a világnak, ha a középkori klasszikusok levédték volna műveiket?
Jó az, ha nem tudod, mit tesz a háttérben a program, amit használsz (pl "hazatelefonál", ld. Windoze), ha nem tudod mit eszel (ha tudnád, lehet, hogy nem ennéd)?
Akik házilag szeretnének kólát készíteni:http://hu.wikipedia.org/wiki/OpenCola

Hammada Fleet | 2009. március 16. | 12:37:50

Kedves pepec!
Meltoztassal, kerlek alassan, eszrevenni, hogy a zartsag es az ingyenesseg nem fuggetlenek egymastol. Ha egy program kod nyilvanos, akkor azert nem kerhetnek penzt, mert nem lesz olyan hulye, aki penzt adna erte, ha ingyen is megkaphatja. Nem azert kell zartta tenni (elsosorban), hogy mas ne piszkalhasson bele, hanem azert, hogy penzt lehessen erte kerni. Igy mar vilagos??
immortal-nak:
ha mar majd kevesbe leszel lekes es fiatal, viszont lesz boven elet- es szakmai tapasztalatod, meg ki kell kohogni a pulyak menzajat meg a telikabatra, cipore valot, akkor Te is be fogod latni, hogy egy egeszseges iparagban a jo munkanak ara van, amit tisztesseggel meg is fizetnek. A vegen talan majd orulni is fogsz, hogy nem log ki a segged a rongybol.

sicc2 | 2009. március 16. | 12:27:54

Naná, hogy zárt a forráskód. Miért lenne nyitott? Nem árulnak zsákbamacskát, mindenki tudja, hogy lefordított kódot kapnak a pénzükért, és nem forráskódot. Még jó hogy!
Miért kellene nyílt forráskódú szoftvert árulni, mikor levédetett szellemi termékről van szó?!

Vajon a Ferrari kiadja a terveit, hogy mindenki szabadon mazsolázgassa? Miért tenné? Évtizedes fejlesztések eszenciája a kocsi maga. Vajon nyílt forráskódúvá tesz a Pick a téliszalámi receptjét?! Vagy a Coca Cola?

pecpec | 2009. március 16. | 11:45:50

Nem ertem miert nem a lenyeget latjatok, amibol a problema szarmazik: A gond a zartsag, nem az ingyenesseg.
A programozokat mindig meg fogjak fizetni, mert hiaba nyilt a szoftver a mezei user nem tudja szerkeszteni, mert nem tud programozni.

konz | 2009. március 16. | 11:36:13

Kedves IT-sek,
egy a gond: csajokat akkor tudsz dugni, ha van msn-ed. Remélem a sok programmuki - élükön ezzel az ősemberrel - végig tudja követni a logikai láncot, nem kell bővebben kifejtenem, mire gondolok. Bár ugye nekik hagyományosan nem kell csaj, de a többségnek azért kell (+pasi).
A számítástechnika nem öncél, hanem eszköz bizonyos dolgokra. Pl dugás, és ezt nagyon nagyon komolyan gondolom. (Szociológiailag.) A programozó szabadságharcosoknak nagyon sokat kell még dolgozniuk, hogy a csajok átszokjanak egy mégjobb, mégkényelmesebb és ugyanilyen elterjedt chatprogramra, ami éppenséggel nyílt forráskódú.

Törpe minoritás | 2009. március 16. | 11:02:09

Moderálási alapelvek- komment törölve -

PischTa | 2009. március 16. | 09:14:49

A cikk utolsó bekezdése arról beszél, hogy nem az a baj, hogy pénzt kérnek szoftverekért, hanem, hogy zárt forráskódúak, és drágák, úgyhogy nem kell attól tartani, hogy a szabad szoftverek támogatói elveszik a programozók kenyerét:)

tavaszi-kunkor | 2009. március 16. | 00:34:55

Hammada Fleetnek:
"Én pl. most egy mérő-kiértékelő-adatbázis-kezelő programot írok..."
Elég ciki lehet az ügyfeleidnek, ha nem egy jól bevált nyílt forrású adatbáziskezelőt veszel át (portolsz, adaptálsz, ...).

immortal | 2009. március 15. | 23:36:44

Freewarekről nem hallottál? Vannak lelkes fiatalok -mint például én is- akik nem pénzéhes érdekekből írnak programokat hanem mert szeretnek programokat írni amiket utána ingyen, másokat ezzel szórakoztatva-segítve megosztanak másokkal.

sicc2 | 2009. március 15. | 22:18:55

Hát én ezzel egyáltalán nem értek egyet. A munkáért pénz jár. A szoftverírás pedig munka, ugyanúgy mint a könyvírás, vagy zeneszerzés, vagy háztervezés. Miért kellene bárkinek is ingyen adnia a szoftverét, aminek használatával utána a felhasználók pénzt keresnek????
Ez eléggé nonszensz.

Hammada Fleet | 2009. március 15. | 20:44:52

És azt már kitalálta valaki, hogy ha minden szoftver ingyen lesz, akkor miből fognak megélni a programozók? Majd elmennek havat lapátolni és a szoftverírást meg a szabadidejükben művelik, nemi élet helyett?
Én pl. most egy mérő-kiértékelő-adatbázis-kezelő programot írok, kurva sok meló van vele, és amilyen önző disznó vagyok, szeretnék belőle megélni, és nem sok kedvem van kitenni a kódot a netre.
Attól, hogy a Microsoft teljesen tönkretette a szoftverpiacot a szar de jó drága oprendszereivel meg a hasonló Office-szal, még a szoftverpiacnak nagyjából úgy kellene működnie, mint a hetipiacnak a piactéren: pénzért vesznek és eladnak, és aki jó munkát végez, az nem döglik éhen.
Nekem különben voltak érdekes kalandjaim az Open Office-szal is, le is szedtem a gépemről. Nem vagyok nagyon oda a freeware programoktól. Olcsó hüsnak híg a leve. Ami persze nem jelenti azt, hogy ami drága, az tuti. Lásd Microsoft.

atomi | 2009. március 15. | 20:20:38

Érdekes a történet,
hogy még a 70-es években a magyar gyártású TPA számítógépen nem kellett törődni , hogy milyen oprendszerrel dolgozik az ember. De Fokal'71-ben jól lehetett programozni. Sőt, az ESZR 10,stb gépeken sem tudom, milyen oprendszer futott. Hja, ez már a magyar ember agyából kitörölt emlékezet, éppúgy, mint a társaihoz képest csúcsteljesítményű TERTA modem.

atomi | 2009. március 15. | 20:13:08

Kedves Bjossy, mikor térül meg az általad megírt szoftver? Kérdem, mikor térül meg Neked az általad elsajátított Kazinczy ékes nyelvén kitöltött adóbevallásod? Ha nem térülne meg, akkor hiába tanultál magyarul?

Ezt a hozzászólást egy zárt forráskódú operációs rendszerről írom, ami vírusos. Hiába próbáltam az utóbbi napokban kipucolni, már csak a format:c maradt hátra. Mindezért persze a termék előállítója nem tehet, hogy akár hanyagságból, akár szándékosan rostát adtak el operációs-rendszer áron.
Egyébként látogasd meg a http://skfjkhcdcsh.com honlapot zárt forráskódú operációs rendszerrel, ha rosszat akarsz magadnak! Nem is beszélve, hogy a termék gyártója nagy ívben tesz rá, hogy igényelsz-e támogatást az előző fantázianevű akármire, ha jön egy újabb fantázianév. Nem ingyenes vírusirtóra van szükségem a Windowshoz a Microsofttól(ami nincs), hanem vírusálló oprendszerre.

Villon | 2009. március 15. | 17:42:22

Az "ingyen" szofrweren lehet vitatkozni, azon viszont nem, hogy a szofrwergyartok piszkos trukkjeitol konyveket lehetne irni.
Arrol nem is beszelve, ha a vasarolt "termekkel" valami problema van, az "ingyenes" konzultalas tobbszorosebe kerul a felhasznalonak a szofwer aranal a sajat koltsegere.

sleepbalu | 2009. március 15. | 17:06:10

Szerintem sincs ingyen szoftver.
Valaki valahol valahogyan, de biztosan fizet érte.

KisBorju | 2009. március 15. | 15:18:05

Adomanyokbol, reklambol, az ingyen progi melle adott fejlesztoi tamogatasbol, ...

Bjossy | 2009. március 15. | 14:42:40

Rendben van, csak egyet nem értek. Ha nem kaphatok pénzt az általam megírt szoftverért, akkor hogyan fog megtérülni az a befektetésem, amivel programozónak tanultam. És miből fogok enni adni a gyerekeimnek???

nemistudom | 2009. március 15. | 11:10:32

Az OpenOffice kitűnő termék.

HIRDETÉS


Richard Stallman a Millenárison
Népszabadság - Móricz Simon
A történet a 80-as évek elején indult: a szakember arra szerette volna rávenni a szomszéd szobában működő printert, hogy amikor elkészül a nyomtatással, küldjön neki egy mailt, hogy elindulhasson a kész nyomatért. Az amúgy ötperces programozói munkát igénylő feladat azonban megoldhatatlannak bizonyult, mivel az említett Xerox masina operációs rendszerébe - annak zárt forráskódja miatt - nem lehetett belenyúlni. Ez az eset a megvilágosodás erejével hatott Stallmanra: megértette belőle, hogy a szoftvergyártók az elvileg a fejlesztéseik megtérülése érdekében kitalált megkötéssel valójában gúzsba kötik a felhasználókat, fittyet hánynak a közjóra, és lassítják a világ fejlődését.

Hősünk azóta a szabad szoftverek megingathatatlan híve és az egész szerzőijog-típusú szabályozás esküdt ellensége. Saját bevallása szerint még sosem adott pénzt számítógépes programért (azt sem engedi - most Budapesten sem engedte -, hogy a vele készült interjúkat zárt forráskódú szoftvert használó eszközökkel rögzítsék), sőt, a jó példával elöljárva elindította a GNU Projektet azzal a céllal, hogy egy nyílt forrású, szabadon használható, másolható és átírható operációs rendszert hozzon létre. (Független megfigyelők szerint ezen a ponton derült ki, hogy technika-filozófusnak sokkal jobb, mint programozónak: a nagyrészt általa írt GNU sokkal kevésbé stabil, mint a szintén magánkezdeményezésre született, és ugyancsak Unix-alapú, Linus Benedict Torvalds-féle Linux. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a szabad szoftverek esetében az egyéni teljesítmény szerepe másodlagos, hiszen ezeket a programokat végső soron a közösség fejleszti, méghozzá folyamatosan.)

Stallman szerint a tudásnak (legyen az egy ételrecept, egy könyv vagy egy szoftver) a közösség szolgálatában kell álnia, ezt azonban a copyright típusú jogszabályok megakadályozzák. Előadásában számos példával bizonyította, hogy a zárt forrású szoftverek kiszolgáltatottá teszik az ügyfelekete - az egyszerű otthoni felhasználótól az államigazgatásig -, és a back door-nak nevezett, a programokban gyárilag elhelyezett titkos ajtókon keresztül lehetővé teszik a gyártók számára, hogy olyasmit is megtudjanak rólunk, amihez semmi közük. A függőség kialakítása szerinte már az iskolákban elkezdődik: a szoftvercégek ingyenes programokkal látják el az oktatási intézményeket, de egyáltalán nem jótékonyságból, hanem azért, hogy a volt diákok már függővé téve, az adott szoftverkörnyezethez hozászokva lépjenek ki a munkaerőpiacra, és ott döntéshozóként, illetve felhasználóként is a megszokott fizetős szoftverekhez ragaszkodjanak.

HIRDETÉS

A szoftverguru filozófiájához az is hozátartozik, hogy a szabad szoftverek - a zárt forráskódú versenytársakat támogató kormányzati és hatósági beavatkozások, illetve a tisztességtelen piaci praktikák kiiktatásával - hosszú távon könnyedén le tudnák győzni a "hagyományos" szoftveripar termékeit. Ennek illusztrálására azt hozta fel példaként, hogy szabad szoftverek (mint az általa preferált GNU, vagy a Linux), működtetik az olyan csúcsra járatott alkalmazásokat, mint amilyenek a szuperszámítógép-fürtök vagy az űrsiklók (sőt, állítólag a Microsoft is ilyeneket használ a saját belső hálózatán), és olykor a piacon is sikerrel mérkőznek a szoftvermultik gyártmányaival, ahogyan ezt a FireFox böngésző vagy az OpenOffice irodai programcsomag esete is mutatja. Vagyis amit a közösség saját magának, nonprofit alapon fejleszt, az szerinte bármilyen, szerzői joggal védett terméknél használhatóbb és biztonságosabb lesz.

- A kétszáz éve született copyright akkor még a szerzőket védte a szerzeményeik ellopása ellen, ma viszont már inkább csak a kiadói érdekeket védi, sokszor a szerzők érdekeivel szemben is - állítja. Szerinte nem is az ingyenességen, hanem sokkal inkább a szabadságon van a hangsúly. Önmagában a fizetés a szellemi alkotásokért em problémás, ha csak annak fizetünk, aki a terméket létrehozta, pontosan azért fizetünk, amit az illető létrehozott (ez burkolt támadás az adók, a vámok, a kereskedelmi licencdíjak és a többi árdrágító tényező ellen), és lehetőség szerint annyit, amennyit szeretnénk - hogy ez utóbbi egyáltalán nem illúzió, azt az ezen filozófia alapján sikerre vitt hanglemezek, szoftverek és könyvek bizonyítják.

Címkék: noller
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    24 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS