
A nyilvános helyek dohányzási tilalmának hatására csökkenhet az infarktusos esetek száma - kevesebb a passzív dohányos
Aki szívja, tudja mit okoz, mégis vállalja a kockázatot. Igen, Churchill is szivarozott és még ivott is, sőt a sportot is messziről kerülte, mégis 91 éves koráig élt. Ő a kivétel. De nem mondhatja ezt el évente 30 ezer ember, akik a dohányzás következtében halnak meg. Míg nálunk a felnőttek 39 százaléka szívja a füstöt naponta, a világ más részein harcot hirdettek a cigaretta ellen.
Az USA-ban a hetvenes években indítottak kampánysorozatot, és biztatnak azóta is a dohányzás elhagyására. Elsőnek a tévés és rádiós reklámokat tiltották be, majd az összes dohányhirdetést. A filmekben ma már csak a negatív szereplők nyúlnak az öngyújtó után. Ennek hatására, 39 százalékról 22-re csökkent a dohányosok száma. Dohányellenes szervezetek kezében a mai napig aduászként hangoztatott tény, hogy a híres Marlboro Man-ek közül ketten is tüdőrákban hunytak el. Persze nem lennének amerikaiak, ha nem szabályoznák pontosan az életüket. A vendéglátóhelyeken, középületekben, de sok államban még az utcán is érdemes elfelejteni a cigarettát. Idén szeptemberben betiltották a gyümölcsös, cukorkás és szegfűszeg ízesítésű cigaretták forgalmazását. Ennek oka, hogy főleg a fiatalok vásárolták, majd tértek át az ízesítetlen dohányra.
A Kanadaiak sem tétováztak sokat, több városban tilos zárt helyen rágyújtani, nem engedélyezték a „dohányzószobák" kialakítását a munkahelyeken, sőt annak is el kell felejteni a füstölgést, aki gyerekkel utazik egy autóban. Természetesen, étteremben sem lehet rágyújtani, és még a dohányárut kínáló bolt sem rakhatja ki látható helyre a dobozokat.
Az Egyesült Királyságban szintén tilos középületekben, kocsmákban és éttermekben rágyújtani. 2008-tól pedig nem csak a dohányzás egészségügyi veszélyeire felhívó feliratokat helyeztek el a dobozokon, hanem elsőként Európában képeket is. Ezeken a sokkoló fotókon rákos tüdők, koraszülött gyerekek láthatók. Hatásuk erőteljes. Emellett a társadalombiztosítás segítséget nyújt a leszokáshoz, ingyenes gyógyszert és terápiát kínálva.
Mit tesz az Európai Unió?
 A 2009-es dohányzásellenes nap WHO-plakátja -
Azt mindenki felismerte, hiába a nagy adóbevétel, a dohányzás miatt megbetegedett emberek gyógyítása közel kétszer annyiba kerül, mint a befolyt adó összege. Ennek értelmében még 2001-ben megtiltották a „light" vagy „mild" feliratokat a dobozokon, illetve kötelezővé vált a figyelmeztető feliratok használata, néhány országban pedig szintén beteg szerveket ábrázoló képek kerültek a dobozokra.
2005. március 1-jén az Európai Bizottság médiakampányt indított, „HELP - A dohányfüstmentes életért" címmel. A 27 országban meghirdetett program nem csak a dohányosokat szólította meg, de nagy hangsúlyt helyeztek a passzív elszenvedőkre is.
Gazdasági szempontokat figyelembe véve az unió pénzügyminiszteri tanácsa megállapodást írt alá arról, hogy a cigaretta jövedéki adóját 64 euróról 90 euróra emelik (ezer szálra vonatkoztatva), vagyis a jövedéki adóterheknek el kell érnie a kiskereskedelmi ár 60 százalékát. Új tagállamként Magyarország haladékot kapott, így 2014 helyett elég 2018-ig teljesítenünk az Európa Uniós feltételeket.
És mit teszünk mi?
Röviden: nem sokat. Annak ellenére, hogy már a nyolcvanas években is készült reklám a leszokásra biztatva, a nagypolitika mintha leragadt volna ezen a szinten. 2007-ben készült egy törvényjavaslat a nemdohányzók védelmében, de döntés helyett az országgyűlés csak a javaslattételig jutott el. Ez tartalmazná a vendéglátóhelyeken történő dohányzás teljes tiltását. Miközben a parlament késlekedik, Budapest egyes kerületeiben és több városban már betiltották a közterületi dohányzást. Elsőnek Dombóvár cselekedett, ott majdnem három éve tiltott a közterületi bagózás, sőt a csikkek eldobása is szabálysértési eljárást von maga után.
A Médiunió által indított „Nincs de" kampány a dohányzáson túl az egészséges étkezésre, és a több mozgásra is felhívja a figyelmet. Óriásplakátokon, televízióban és rádióban folyik a meggyőzés. Spotjukban a cigaretta és az alkohol együtt jelenik meg - mintha nem érdemelne meg mindkettő magában is fél percet.
Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat
Mégis jó a dohányzás?
A HVG cikke szerint igen. Legalábbis nemzetgazdasági szempontból. A Vanderbilt Egyetem közgazdásza összehasonlította a dohányzással kapcsolatos kiadásokat, illetve megtakarításokat, és azt találta, hogy szálanként 32 centet nyer az USA a dohányosokon. Ennek oka a rövidebb élet, és az ezzel megspórolt nyugdíj, illetve betegbiztosítás. Az egész világ próbál lépni a cigaretta ellen, de ott a nagy dilemma: a hatalmas jövedéki és Áfa bevételek. Vajon ez a több, vagy a társadalombiztosítónak kifizetett összeg, amennyibe a dohányzással összefüggő betegségek kezelése kerül?
Vannak, akik meg sem próbálnak lemondani a dohány élvezetéről. Nekik érdemes átnézni ezt a táblázatot, hogy elkerüljék a sokkoló külföldi meglepetéseket.
Végül néhány érdekes adat:
- a gyerekek 11 százaléka 10 éves kora előtt gyújt rá először - 1 db cigaretta = - 5 perc élet - a tüdőrákban elhunytak 88 százaléka dohányzott - a jövedéki adó bevétel idén csak a cigarettából 298 milliárd forint lesz - a dohányosok 2-3 százaléka képes abbahagyni, bár 70 százalékuk próbálja meg - kb. 4000 mérgező vegyület kerül a szervezetbe egy szál cigarettával - egy cigaretta elszívása nyomán az alábbiak is a tüdőbe kerülnek: benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, DDT, formaldehid (ugye mindenki tudja, hogy a formaldehid tartósítja a szöveteket, és a DDT több évtizede betiltott permetezőszer, a cianidot pedig patkányméregként is használják?) - 20-60 mg nikotin halált okozhat
Ez alapján kiszámolható, hogy ha a magyarok átlagéletkora kb. 73 év, akkor 7.688.360 szál cigaretta az élet.
|