alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
23. szerda

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Halasztja a médiacsomagot a Fidesz

Az előzetes napirenddel ellentétben, a Fidesz javaslatára nem szavazott hétfőn a parlament a közszolgálati médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról. Elhalasztották a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslat tárgyalását is.

Lencsés Károly| NOL| 2010. június 28. |7 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

kisördög | 2010. június 29. | 09:34:19

Most már mindenképpen el kell fogadni egy normális médiatörvényt. Ez nem állapot, hogy nincs semmi, ami szabályozná a médiát!

Szczepan | 2010. június 28. | 23:12:48

Tisztel Holgyeim es Uraim,

fuggetlenul a bonyodalkol ugy velem, hogy a madia, illetve sajtoszabasag korlatoza, legyen itt hivatkozva az allamerdekre, elobb vagzy utobb a torvenzhozo ellen fog fordulni. Barmilyen nemu 'felugyelet' itt keveset segit, mivel a kovelemeny inkabb elobb, mint utobb ertesulni fog a dolgok zajlasa ugyeben. Csaj a szabad sajto, ill. media korulmenyei kozott a hatalom fel lesz keszulve az esemenyek megfelelo fogadtatatazara. Nehez, kulonosem ma, korlatozni, illetve felugyelni a mediakat. A hosszas vitak csupan azt jelzik, hogy komoly tarsadalmi kerdesrol van szo, amelyet nem lehet felmegoldasokkal kezelni.
Maradok tisztelettel, mint kivulallo
www.woron.org

krix | 2010. június 28. | 20:29:35

kocsobur | 2010. június 28. | 19:27:39
Milyen érdekes- hogy éppen a lényeg kimaradt a hírből...

Nem kéne elolvasni az írást? Az általad lényegnek nevezett dolog itt van:

Így a Ház csupán egy rövid terjedelmű alkotmánymódosításról határozott, amely szerint „a Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében".

Az igaz, hogy a szavazati arány hiányzik, de azt állítani, hogy kétharmados többség esetén a lényeg a kétharmados szavazati arány, hát az legalábbis butaság. Lassan le lehetne szokni a hírvivő csesztetéséről. Vagy haza menni a Nemzethez, ott - egyelőre - nem bosszantanak a piszkos, mocskos liberálbolsik. Persze, ha a kormány adta feladatod a népszabis kommentek ellenőrzése, megértem buzgalmadat.

math | 2010. június 28. | 20:29:26

kocsobur: szóval szokásos Fideszes népvakítás, hülyegyerekenek.

math | 2010. június 28. | 20:26:49

kocsobur, te szegény:

"61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekû
adatokat megismerje, illetõleg terjessze."

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAP JA
2009. október 23., péntek

http://www.kozlonykiado.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk09150.pdf

Ha a Fidesz ezt arra módosította, hogy "véleménynyilvánítás és szólás", az csak azt demonstrálja mekkora barmok, mert redundáns. a szólás ugyanis a véleménynyilvánítás részhalmaza.

math | 2010. június 28. | 20:17:49

Most kell fokozni a nyomást minden fronton!

http://www.facebook.com/profile.php?id=1161946472#!/pages/Nem-akarjuk-hogy-a-Fidesz-megtudja-minden-blogger-nevet/137502879594117?ref=ts

kocsobur | 2010. június 28. | 19:27:39

Milyen érdekes- hogy éppen a lényeg kimaradt a hírből...

Az Országgyűlés 262 igen, 66 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadta el a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által kezdeményezett alkotmánymódosítást hétfőn. A képviselők az előterjesztők indítványával egyezően hozzájárultak ahhoz is, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a köztársasági elnöktől a törvény sürgősséggel való kihirdetését. Az ötelemes médiacsomag részeként, az új parlament megalakulása óta pedig negyedikként beterjesztett alkotmánymódosítással a Fidesz átírta az alaptörvény, a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 61. paragrafusát.

E szerint bekerült az alkotmányba a szólás szabadságához való jog, így - a kihirdetést követő naptól - az alaptörvény kimondja: "a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez".

Az ellenzék tapssal üdvözölte az indítványt. Így a Ház csupán egy rövid terjedelmű alkotmánymódosításról határozott, amely szerint „a Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében".

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a halasztás oka, hogy az előterjesztésekhez beérkezett számos módosító indítványt mérlegelni kívánják. Mindazonáltal nem tettek le arról - hangsúlyozta -, hogy a nyári rendkívüli ülésszak végéig, tehát július 19-ig a közmédiumokra vonatkozó törvényt elfogadják. Amíg az új szabályozás nem születik meg, a közszolgálati televíziók és rádiók, valamint a nemzeti hírügynökség felügyelő testületei - amelyeket a választási eredmények alapján kellene átalakítani - változatlan rendben működnek, vagyis inkább nem működnek.

A sajtószabadságról szóló, médiaalkotmányként is emlegetett előterjesztést számos kritika érte, és azt nemcsak az ellenzék, illetve független médiajogászok, hanem legutóbb az Európai Újságírók Szövetsége is hevesen támadta. Az ugyanis nem felel meg a sokszínűség európai normáinak, s a „kommunista időket idézi", mert korlátozza a szerkesztői szabadságot például azzal, hogy az érintett személyeknek a becsületüket vagy emberi méltóságukat sértő közlemények esetén válaszadási jogot kellene biztosítani.

Az előterjesztés - miután a közmédiumokra és más tartalomszolgáltatókra is csaknem ugyanolyan kötelezettségeket állapít meg - az uniós szabályozással sincs teljesen összhangban.

A közszolgálati médiát és a hírközlést szabályozó törvénymódosítások legfontosabb eleme, hogy összevonnák az ORTT-t a Nemzeti Hírközlési Hatósággal, s egységes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot hoznak létre. Így egyetlen kézbe kerülne a tartalom, illetve a sugárzás technikai feltételeinek szabályozása. Az egységes hatóságon belül - az ORTT utódszervezetként - Médiatanácsot hoznának létre.

Ugyanakkor megszűnnének a közmédiumok élén álló közalapítványok és kuratóriumok is, amelyekbe eddig a kormányoldal és az ellenzék fele-fele arányban delegálhatta a képviselőit. Ezek helyébe - a „közszolgálati műsor- és hírszolgáltatás (...) függetlenségének védelmére", tehát az MTI-re is kierjedő hatáskörrel - Közszolgálati Közalapítvány alakulna. A tulajdonosi jogokat gyakorló egyetlen közalapítvány kuratóriumába három tagot a kormányoldal, hármat az ellenzéki pártok jelölnének, míg az elnököt és még egy főt a médiahatóság delegálna. Az ilyen szervezeti kérdések szabályozása egyébként nemzeti hatáskörbe tartozik.

Búcsú a nagykuratóriumoktól

A javaslat szerint megszűnnek a civilek képviselőiből álló nagykuratóriumok. A társadalmi szervezetek nem maradnak azonban beleszólási jog nélkül: tizennégy tagú Közszolgálati Testület alakul, amely a közmédiumok feladatait tartalmazó Közszolgálati Kódex betartását ellenőrzi. Ebbe tagokat azonban a korábbinál jóval szűkebb körből jelölhetnek: az MTA, az egyházak, az iparkamara, az olimpiai bizottság, a rektori konferencia, a települési önkormányzati szövetségek, a nemzeti kisebbségek és a szomszédos államok magyar kulturális szervezetei mellett, a családvédők, a fogyatékkal élők és a kulturális szervezetek juthatnak szóhoz.