Eldurvult az athéni tüntetés: három halott és lincshangulat
A halálos incidens helyszíne egy bankfiók volt, amelyből húsz embert a hatóságoknak evakuálniuk kellett az erőszakossá fajuló megmozdulások miatt. Athénban több ezer ember vonult az utcákra, tiltakozásul a kormány elfogadásra váró megszorításai ellen. A tömegből néhányan Molotov-koktélokkal támadtak a környező épületekre és a rendőrökre, akik könnygázzal és füstgránátokkal válaszolnak.
Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök elítélte a parlamentben a felgyújtott bankfiókban történt brutális gyilkosságot. – Ide vezet a korlátlan erőszak. A tüntetés egy dolog, a gyilkosság már egészen más – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy megtalálják és megbüntetik a felelősöket.
Egy, a városközpontban tartott megmozduláson a lincshangulat is eluralkodott a tüntetők egy része a parlament előtti térre vonult, ahol tolvajoknak kiáltotta ki a törvényhozás épületében tartózkodó politikusokat, gúnyolva őket, hogy úgysem mernek kilépni az utcákra. A tüntetők gyújtópalackokat és utcaköveket dobáltak a rendőrökre, és megpróbálták áttörni a parlamentet körülvevő biztonsági kordont, míg végül visszavonulásra kényszerítették őket. Három hónap alatt ma kezdődött a harmadik általános sztrájk Görögországban. A legjelentősebb szakszervezetek által meghirdetett 24 órás országos sztrájk idejére leállt Görögország légi forgalma, nem üzemelnek a kikötők, az iskolákban szünetel az oktatás, a kórházakban csak a rendkívüli esetekhez szükséges személyzet tart ügyeletet.
Nem látogathatóak a főváros történelmi nevezetességei, így az Akropolisz sem. A szervezők jelentése szerint mintegy 60 ezren vonultak Athén utcáira, hatósági becslések szerint viszont nincsenek 25 ezernél többen. Görögország második legnagyobb városában, Szalonikiben hozzávetőleg 20 ezren vonultak fel a városközpontban, a tüntetők törtek-zúztak. Athénban két másik épület is a lángok martalékává vált, Molotov-koktélokkal egy adóhatósági és egy közigazgatási intézményt gyújtottak fel a tüntetők. A rendőrséget ezután riadókészültségbe helyezték.
A görög képviselők elé a hét második felében kerül a kormány által benyújtott 30 milliárd eurós megszorító csomag, amely szerint csökkentik és három évre befagyasztják a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat, 10 százalékkal növelik az üzemanyagokra és az élvezeti cikkekre kivetett adót, és növelik az áfát. Az EU-tól és az IMF-től kialkudott 110 milliárdos segély értelmében Görögországnak 13,6-ról három százalék alá kell faragnia a költségvetési hiányt.
„Helikopteren fognak menekülni"
- Ez csak a kezdet - nyomatékosítja Heléna Galani az AFP riporterének a sokáig nyugodtan vonuló tömegben. -Le merem fogadni, hogy egy nap ez a kormány helikopteren fog elmenekülni a városból. A barna szakállú, sötét szemüveget hordó Jim Zach - civilben könyvelő - hasonlóképpen vélekedik, de hozzáteszi, a kormány nem fog meghátrálni egy napig tartó sztrájk után. Az utcán kell maradniuk legalább egy hónapig, amíg a görögök fokozatosan csatlakoznak a tünetőkhöz, mert biztos, hogy a helyzet tovább fog romlani. Egy másik tüntető, Katarina számára az egyetlen megoldás az, ha elfoglalják a középületeket és tovább demonstrálnak.
– Láttuk, hogy mi történt azokban az országokban, ahol az IMF beavatkozott – mondja Jim –, rengeteg embert elbocsátottak, kórházakat zártak be. A férfi úgy véli, hogy a kormány bizonygatása ellenére nemcsak megszorító intézkedésekkel kerülhető el az államcsőd. Jól meg kellene adóztatni az egyházat, ebben az országban a pópák úgy élnek, mint az üzletemberek, az ember alig hiszi, amit lát. Alexandra Makri, egy ötvenes éveiben járó szőke doktornő szerint más módszerekkel kell kizökkenteni az országot a megszokott kerékvágásból. Szerinte a korrupt politikusok elküldésével orvosolható a válság. – Még ha az athéniak többsége testben nincs is itt, lélekben velünk vannak – folytatja. – Az emberek annyira megrémültek attól, mi vár rájuk, hogy elvesztették a reményt.
Iliász Vrettakosz, az ADEDI közalkalmazotti szakszervezet alelnöke később bejelentette, a közalkalmazottakúj sztrájkot tartanak a jövő héten.
A németek már tárgyalnak a segítségről
Ezzel párhuzamosan a német parlament elkezdte tárgyalni az Athénnak nyújtandó segélycsomagot. Németország fizeti be a tagországok közül legtöbbet – 22,34 milliárdot – abba a nyolcvanmilliárdos kasszába, amelyet Görögország kap, elkerülendő az államcsődöt. – Egyszerűen az unió jövője a tét – mondta Angela Merkel német kancellár a vita felvezetéseként. A Bundestag valószínűleg pénteken dönt az összegről.
A megszorító intézkedések életbe léptetésének egyik fő akadálya az a végkielégítés, amely nyugdíjba vonulásakor minden görög közalkalmazottnak a markát üti. Ezt eddig már több tízezren vették igénybe. Kifizetésüket a görög kormány most egy felhívással próbálja elkerülni, azzal fordulva többek közalkalmazottakhoz a hadseregtől az iskolákig, hogy aki tudja, halassza el nyugdíjaztatását. A szakszervezeti vezetők szerint a megszorítások főleg az alacsony jövedelműeket és a nyugdíjasokat sújtják.
Kétkedő elemzők
Londoni gazdaságelemző és befektetési csoportok szerdai helyzetértékelése szerint az EU-IMF-mentőcsomagnak - a konszolidációs programmal együtt - elvileg fedeznie kell a görög államháztartás finanszírozási igényeit 2012 végéig. A valóságban azonban továbbra sem egyértelmű, hogy a közfinanszírozási szektor deficitjének tervezett mértékű leépítése elérhető-e.
A Lombard Street Research nevű vezető citybeli gazdaságelemző cég szakértői szerint még ha sikerülne is teljesíteni a konszolidációs programot, az olyan súlyos recesszióval járna, amely veszélybe sodorhatja a bankrendszert, és így végső soron az állam fizetőképességét is, mivel csak az állam tudja újratőkésíteni a bankokat és garantálni a betétesek pénzét. Ez utóbbi az az ok, amelynek alapján a piac helyesen jár el, amikor megkérdőjelezi a jelenlegi konszolidációs terv hitelességét. A Lombard Street Research szerint a görög kormány "nem hiteles garantálója" a háztartások és a vállalatok betéteinek. A görög pénzintézetekből eddig 13 milliárd eurónyi betétállományt vontak ki, 90 százalékban lakossági betétesek - áll a neves londoni gazdaságkutató elemzésében. Az elemzés szerint a görög válságot övező piaci pánik addig nem múlik el, amíg az euróövezeti kormányok hivatalosan áldásukat nem adják a mentőcsomagra, és amíg a pénz nincs a bankban.
A Barclays Capital befektetési csoport elemzése azt emeli ki, hogy a görög konszolidációs program a hazai össztermékhez (GDP) mért elsődleges államháztartási egyenleg hozzávetőleg 14 százalékpontos kiigazítását célozza 2009-2014 között, és ilyen mértékű kiigazításra az elmúlt évtizedekben alig volt példa Nyugat-Európában. Ráadásul azokat az országokat, amelyeknek sikerült ilyen mértékű konszolidációt végrehajtaniuk, ebben nagyon erőteljes nominális GDP-növekedés segítette, ami azonban valószínűtlen Görögország esetében.
Félnek a görögországi nyaralástól
Sorozatban mondják le tervezett görögországi vakációjukat a németek, tartva attól, hogy feldühödött vendéglátóik esetleg rajtuk torolják meg Berlin érezhető vonakodását a pénzügyi segítségnyújtástól. Némi létjogosultsága van a félelemnek; az Athénban feltűnő transzparenseken nem ritka látvány a horogkereszt.
A német utazási irodákhoz gyors egymásutánban érkeznek a telefonhívások és az emailek a tervezett görögországi vakáció lemondásával. Athén számára a nyári vendégek távolmaradásával zárulna be az ördögi kör: becslések szerint a görög GDP 20 százaléka származik a turizmusból.