A válság alighanem rendet vág az autóiparban. Az európai gépkocsigyártók szövetségének pénteken közzétett adatai szerint az unióban 18,3 százalékkal estek az újautó-eladások februárban, az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Januárban a zuhanás még nagyobb mértékű, 27 százalékos volt. Az év második hónapjában 968 159 új autót regisztráltak. Az új tagállamokban 30, a térségen belül Magyarországon 46, a régiekben 17 százalékkal kevesebb új járművet adtak el, mint taavaly ilyenkor.

Nyugat-Európában csak Németország úszta meg, ahol viszont 21,5 százalékkal emelkedtek az értékesítési számok, miután jól hatott a használt autók bezúzását 2500 euróval honoráló kedvezmény. Franciaországban - ahol szintén igyekeztek ösztönözni például a vállalati flották lecserélését - 13 százalékkal csökkentek az eladások. Ám Nagy-Britanniában 22, Olaszországban 24, Spanyolországban 49 százalékkal. Az új tagországok közül Lengyelországban hét százalékkal javultak a mutatók, de Csehországban ugyanilyen arányban romlottak, Magyarországon pedig az említett 46, Romániában meg 66 százalékkal.

A kelet-európai hanyatlás különösen megviselte a német márkákat. Az amerikai GM súlyos pénzügyi nehézségei miatt is bajban lévő Opel (Nagy-Britanniában Vauxhall) 22 százalékkal kevesebb autót adott el februárban, piaci részesedése pedig 7,6 százalékról 7,3-ra zsugorodott. A szintén GM-hez tartozó, de finanszírozást már nem kapó svéd Saab 54 százalékos apadást könyvelt el. A BMW értékesítése 29 százalékkal esett, míg piaci részesedése négyről 3,5 százalékra. A Daimler 34 százalékos értékesítési fiaskóról számolt be, s egy százalékpontot veszített a piacon, 4,5-ről 3,6-ra ment vissza.

A nyertes az Audi, amely növelte részesedését, mert eladásai csak hét százalékkal csökkentek. A Volkswagen is javította piaci pozícióit, az értékesítés csupán hat százalékkal mérséklődött, igaz a csoporthoz tartozó Seat nagyon megérezte a hazai állapotok alakulását, s 30 százalékos zuhanást produkált. A francia PSA Peugeot Citroën, amely Európa második legnagyobb autógyártója, 25 százalékkal apadt, s piaci részaránya 1,2 százalékponttal 13 százalékra szűkült.

A legnagyobb foglalkoztatónak számító autóipar támogatása már ősz óta élénk viták tárgya az Európai Unióban, ám a General Motors gondjai újabb kérdéseket vetnek fel: az európai adófizetők pénzén kell-e megmenteni amerikai cégeket, s velük együtt persze európai munkahelyeket. Az Opel 3,3 milliárd eurót kérne az európai kormányoktól, ám gazdaságfilozófiai polémia is kibontakozott. Míg Brüsszel is egyetért azzal, hogy a pénzügyi rendszer működése szempontjából létfontosságú bankokat meg kell menteni, a feldolgozóiparra ezt az értelmezést már nem terjeszti ki.

A GM és az Opel ugyan azt állítja, hogy az európai üzemek „rendszerfontosságúak", ezt az érvelést azonban a kormányok kétségekkel fogadják. Nagy nyomás nehezedik elsősorban a német kormányra, hogy az Opelt mentse meg, Berlin szerezzen részesedést a vállalatban, amelyet az amerikai cég még 1929-ben vett meg. De Angela Merkel ésszerű kilábolási tervet vár és nem siet a döntéssel, miközben a német választók az ősszel az urnákhoz járulnak, s a szociáldemokrata koalíciós partner támogatná az Opel életben tartását. Németországban csaknem harmincezer, Európában pedig háromszázezer munkahely függ közvetlenül vagy közvetve a GM-től, illetve az Opeltől.

Az Európai Bizottság iparügyi biztosa, Günter Verheugen péntek estére hívta Brüsszelbe a GM amerikai és európai vezetőit, valamint az gyártásban érdekelt uniós tagországok képviselőit. Tizenegyen jelezték részvételüket, köztük Magyarország. De az EU központjába érkeztek Ausztria, Belgium, Csehország, Németország, Litvánia, Portugália, Románia, Svédország, Nagy-Britannia és Hollandia illetékes miniszterei, államtitkárai. Brüsszelben azonban a tudósítók szervezetének tiltakozását váltotta ki, hogy a találkozót informálisnak nyilvánították, és semmilyen tájékoztatást sem adtak az újságíróknak.